Szatta Község Képviselő Testületének

12 / 2003. (XII.15.) sz. rendelete a

község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Szatta Község KépviselŒ Testülete a módosított épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekrŒl szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következŒ rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

Általános rendelkezések

1. §

(1)     A módosított 253/1997.(XII.20.) kormányrendelettel megállapított országos településrendezési és építési követelményekkel (a továbbiakban OTÉK) összhangban készített Szatta község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

(2)     A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti.

(3)     A HÉSZ alkalmazásánál a fentieken túl (a tervezés, a kivitelezés, az építés, a felújítás, az átalakítás, korszerısítés, bővítés és elbontás, mindezek engedélyezése) a telekhasználat során a közérdeket és a szomszéd jogos érdekeit is figyelembe kell venni.

(4)     A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá mıtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerısíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

-    az Altus Savaria TervezŒ Iroda Kft. 110 törzsszám alatt 2003. december 18-.án kiadott Szabályozási Tervének szabályozási elemei (SZT–1 és SZT-2 tervlap), illetve elŒírásai, valamint:

-    a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak szerint szabad.

2. §

(1)     Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben kötelező, a (4) bekezdésben irányadó szabályozási elemeket tartalmaz.

(2)     I. rendı szabályozási elemek:

a)    beépítésre szánt építési övezetek és beépítésre nem szánt övezetek területének lehatárolása;

b)    a szabályozási vonalak (forgalmi és gyűjtőutak, helyi utak és közforgalom előtt megnyitott magánutak szabályozási területének határai);

c)    a területfelhasználási módok határa, egyben kötelező telekhatár (beépítésre szánt és – nem szánt területek határa, ha az nem szabályozási vonal);

d)    az övezetek és az építési övezetek határai és a hozzájuk rendelt előírások;

e)    az építési hely határa.

f)     belterületi határvonal;

(3)     II. rendı szabályozási elemek:

1. védőterület, védősáv határa.

(4)     Irányó szabályozási elemek:

1. irányadó telekhatár vonala (ha az nem kötelező telekhatár is egyben).

(5)     Kötelező elemek:

1. az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
2. a II. rendı kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt államigazgatási szerv(ek) vagy közmıszolgáltató szervezet(ek) felmentésének birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és a szabályozási terv módosítása nélkül lehetséges.

6. Az irányadó szabályozási elemek csak tájékoztató jellegıek, betartásuk nem kötelező.

II. RÉSZ

ÁLTALÁNOS Építési elÃírások

a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területekre

3. §

(1)     Szatta külterülete az Ãrségi Nemzeti Park területének részeként természeti védelem alatt áll. Belterületbe vonásra nem kerülhet sor. A falu lakóterületének bővítésére, ahhoz szervesen csatlakoztatva ugyanakkor falusias lakóterületı beépítésre szánt övezetek kerültek kijelölésre.

(2)     A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

Beépítésre szánt építési övezetek:

Lf               falusias lakóövezet;

Gk              kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

Te              köztemető területe.

Beépítésre nem szánt övezetek:

Ku              közlekedési és közmıterület;

Zk              zöldterület, közpark, sportpálya;

E, Ev         védelmi, védett erdő;

M, Mv        mezőgazdasági terület, mezőgazdasági védő terület;

Gy              mezőgazdasági gyepterület

V                vízgazdálkodási terület.

4. §

Környezetvédelem

Zöldfelületi értékvédelem

(1)     Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendı jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozza meg.

(2)     A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető.

3. E rendelet hatálya alá eső területeken fa kivágása - d=50 cm átmérő felett - nem közterületen (telken belül) is csak előzetes engedély alapján történhet.

(4)     A vízfolyások természetes ártéri növényállománya (puhafa és keményfa ligeterdők, láprétek, nádasok, stb.) helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező

földrészleteken tájidegen növényzetet (pl. örökzöldek) telepíteni tilos.

(5)     A községi utak mentén, a zöldterületi sávban kialakult hagyományos gyümölcsfa-sorok (meggy, gesztenye, dió, hárs, stb.) védelmet élveznek. Új növénykiültetés vagy - pótlás esetén a védett fajták valamelyikét kell választani.

(6)     Az közúttal határos ingatlanok közterületrŒl látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendŒ és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.

(7)     A beépítésre szánt területek be nem épített, mıvelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint mıvelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Levegőtisztaság-védelem

(8)     A község igazgatási területét levegőtisztaság-védelmi szempontból a 21/2001.(II.14.) Korm.rendelet, 14/2002.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001.(IV.19.) és a 17/2001. (VIII. 3.)KöM rendelet  alapján kell meghatározni.

(9)     A légszennyezőanyag-kibocsátás az adott területen a kiemelten védett kategóriának megfelelő határértéket nem lépheti túl.

Zaj- és rezgés-védelem

(10)   A zaj és rezgés elleni védelem területeire a közlekedési zaj – 8/2002 (III.22.) KöM-EüM sz. rendelet elŒírásait kell alkalmazni.

(11)   Zajvédelmi szempontból a község igazgatási területe védett I. kategóriájú.

          Zajkibocsátási határérték:         nappal :                          50 dB

                                                                éjszaka:                          40 dB,

(12)   Azokban az esetekben, ahol az egyedi övezeti táblázat relatív zajvédelmi értéket határoz meg, az adott övezet zajkibocsátása a szomszédos lakó- vagy üdülő építési övezet ténylegesen mérhető zajkibocsátását akkor is csak a megengedett értékkel lépheti túl, ha egyébként a maximális zajkibocsátási értéken belül maradna.

Kommunális hulladék ártalmatlanítása

(13)   A rendelet hatálya alá eső területen bármely (veszélyes, termelési és kommunális szilárd) hulladék gyıjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet. Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható.

A gyűjtő edényzet helye olyan közlekedési vagy egyéb közterületről megközelíthető területen legyen kijelölve, ahol az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület használatát nem gátolja. Létesítése mosható burkolatú felület kialakításával növényzettel takart módon történjen.

14. A fenti hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyıjthetők, tárolhatók és kezelhetők. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

(15)   A közterületeken elhelyezett hulladékgyıjtő edényzetek kiválasztása, elhelyezési módjának, környezetének kialakítása a 4. § (2) bekezdésben előírt kertépítészeti terv vagy –szakvélemény részét kell, hogy képezze.

Földvédelem

(16)   Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag – az avar, kerti, növényi eredetı hulladék kivételével (amelyek utóhasznosításánál a komposztálást kell előnyben részesíteni) – csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(17)   Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(18)   A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(19)   Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(20)   Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(21)   Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény. Magánterületen eredő források közhasználatát a tulajdonos biztosítani köteles.

(22)   Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(23)   A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, mıtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésı, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(24)   Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos, a meglévŒ szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően egy éven belül meg kell szüntetni.

(25)   A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz csak zárt szennyvíztároló mıtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelhető. Csatornahálózat kiépülését követően a belterületi fogyasztókat a rákötésre kötelezni kell.

Az állattartás szabályai

(26)   A település teljes igazgatási területén állattartó építmény elhelyezése csak az állattartás szabályozásáról szóló rendelet, a jelen előírások és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(27)   A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

(28)   Az Mv. jelı mezŒgazdasági védőterületeken telephelyengedélyhez kötött állattartás nem engedélyezhető.

5. §

A közmıvek elhelyezésének általános előírásai

(1)     Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmıvek egyidejı kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közmıvek szükséges egyidejı rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2)     A közmıvezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmı építését a távlati összes közmı elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3)     Mindennemı építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közmıvezetékek, közmılétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4)     Közművezetékek, járulékos közmılétesítmények elhelyezésénél a a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6. §

Közmıvek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

Ívóvízellátás

(1)     Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegı új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.

(2)     A felszíni víz védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A terület kezeléséről köteles a tulajdonos az érintett ágazat előírásai szerinti gondoskodni.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

(3)     A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása elhelyezése a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.

(4)     Szennyvízcsatorna és tisztítórendszer létesítése esetén a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága és technológiája a környezetvédelmi és terület-fejlesztési miniszter 8001/1994. (K.Ép.Ért.11.) KTM tájékoztatójában előírtaknak feleljen meg. A központi szennyvíztisztító telep védŒtávolsága a technológia függvényében határozandó meg.

(5)     Ipari tevékenység során keletkező szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást és a keletkezést telken belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(6)     A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

5. Élővízfolyásba ipari eredetı tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok által előírt kezelést követően engedhető be.

(8)     A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 4/1984. (II.7.) OVH sz. rendelkezés mellékletében megállapított határértékeknek.

Árvíz-, és belvízvédelem

(9)     Vízfolyások mentén mindennemı tevékenység, mıszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(10)   A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

(11)   A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvízvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésı vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétŒl 3-3 m szélességı sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1,0 m sáv biztosítandó karbantartási célra.

Villamosenergia-ellátás

(12)   A villamos mıvek biztonsági övezetét a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni. Azokon  a helyeken ahol a belterület felett nagyfeszültségı légvezeték helyezkedik el, azok áthelyezéséről gondoskodni kell.

(13)   Nagyfeszültségı föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:

- 20 kV-ig:                                                                   20 -20 m;

          - 20 kV felett, beépítésre szánt területen:             1-1 m/minden megkezdett kW;

          - 20 kV felett, beépítésre nem szánt területen:    30-30 m.

          Kisfeszültségı föld feletti vezeték esetén:            6-6 m.

          (14)       Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon

- 35 kV-ig                                                                    1-1 m;

- 35 kV-120 kV között                                               1,5-1,5 m.

          A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 20 m-es sáv.

          Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethető, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

(15)   Falukép védelmi szempontból:

          a villamos közép-kisfeszültségı és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat -  amennyiben az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(16)   A köztemető (Te) valamint a falusias lakóterületek (Lf) építési övezeteinek 100 méteres körzetében trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fızfa kiültetés telepítendő.

Templom, imaház vagy más kegyhely (pl.: temetőkert, kálvária, harangláb, stb.) 250 méteres körzetében nagyfeszültségı légkábel nem létesíthető, illetve a meglévő mıtárgy áthelyezéséről a szolgáltató gondoskodni köteles.

Földgáz-ellátás

(17)   A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15 m vagy az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt területek közül a nagyobb érték. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték tengelyétől mért 23-23 m.

(18)   A középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága  D110 és e felett 5+5 m, D90 és ez alatt 4-4 m.

          A középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.

(19)   A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Hírközlés

(20)   Falukép-védelmi szempontból a távközlési hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszrısítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

(21)   Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

7. §

Reklámfelületek kialakítása

(1)     Szatta község területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges. Létesítése építési engedély köteles tevékenység.

(2)     A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3)     A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

Reklám csak:  -kerítés,

 -kapuzat,

 -épület/építmény

homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletı fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.(4)         Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

8. §

Tűzvédelem

(1)     A tızoltási és a mıszaki mentési feladatok ellátását a mıködési körzet szerinti hivatásos önkormányzati tızoltóság látja el.

(2)     Az éjjeli-nappali tızjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított.

(3)     Az újonnan kijelölt belterületi lakóterületeken a tızivíz biztosításról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(4)     Az épületek közötti tıztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

(5)     Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjármıvek számára, az akadálytalan közlekedést.

III. RÉSZ

a beépítésre szánt területek Építési elÃírásai

9. §

Általános előírások

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1)     Szatta község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2)     A telkek rendeltetésszerı használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.

          Az építési telken épületet, építményt, mıtárgyat elhelyezni az OTÉK 33. §-ban előírt feltételek teljesítésével lehet. Fenti feltételek megteremtésére külterületen az önkormányzat nem kötelezhető.

          Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ), valamint az érvényben lévő ágazati jogszabályokat együttes kell alkalmazni.

(3)     Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken “szabályozási vonallal”, “beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal” (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és építési övezeteket elválasztó határvonallal (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul meg. Az SZT-1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az “építési övezet jele” hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

          A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(4)     Ha az egyedi építési telek területe belterületen belül az építési övezeten belüli új telekalakítására előírt legkisebb telekterületet 100%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a beépítettség számításánál a 100% feletti terület-többletet figyelmen kívül kell hagyni.

(5)     Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

Az építési hely

6. Az egyes építési övezeteken belül építési hely határa vonallal lehatárolt ún. építési helyek lettek kijelölve. Az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe.

(7)     Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZT-1 tervlap szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük – hasonlóan a többi I. rendű szabályozási eleméhez – csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.

(8)     Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övezetekben, ahol ezt jelen rendelet 10. §-ának egyedi elŒírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is. Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat ír elő, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésı épületek, építmények az illeszkedés szabályát is figyelembevéve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és más vonatkozó jogszabályok egyidejı betartásával.

(9)     Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az építési hely határa vonalra vagy az építési helyen belülre kerül, sem az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott elő- oldal- és hátsókert területe sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

(10)   Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport- és játszóeszközök, kerti pavilonok, szabadtéri medencék, stb. szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35. § - 36. §-ban előírtak betartása mellett. Az építmények elhelyezése a szomszéd ingatlan rendeltetésszerı használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem sértheti.

(11)   Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(12)   Az építmények közötti legkisebb távolság:

-    sem az OTÉK 36. § rendelkezéseinél,

-    sem a 35/1996(XII.29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat érintett előírásainál,

-    sem az érvényben lévő ágazati normáknál kisebb nem lehet.

Az épített környezet értékvédelme

(13)   Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat

(14)   Az építmények megközelítése, a jármıvek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

          Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) magastető esetén 35°-45° hajlásszögı kerámiacserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögı tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető vagy titán-cink héjalás.Amennyiben vagyonvédelmi szempontból kerítés építése válik szükségessé, annak létesítése az alábbi “A” vagy “B” változat szerint lehetséges:

“A” jelı ÁTTÖRT kerítés – (általában belterületen javasolt):

• tégla vagy fa oszlopokkal, fa léc vagy deszkamezővel 50 % áttörtséggel létesített kerítés. Honos növényzettel (nem tuja!) takart kerítés esetén rejtett drótfonat megengedett. Amennyiben a terepadottság vagy a csapadékvíz-elvezetés  biztosítása igényli, a rendezett tereptől mért, legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető. Maximális összmagasság: 1,80 m (a rendezett tereptől).
• A kerítés vagy a telekhatáron vagy az “építési hely határa” vonalán, illetve azon belül létesíthető.

“B” jelı ÁTTÖRT kerítés – (általában külterületen javasolt):

• gömbfa vagy heveder fakerítés, karám. Növényzettel takart kerítés esetén rejtett drótfonat mezővel, egyébként fa lécezéssel vagy deszkázattal megengedett. A növénytakarás csak őshonos, lehetőleg vegyes növényzettel alakítandó ki (nem tuja). A kerítésvonal jellegzetes súlypontjai (gyalogos bejárat, gazdasági kapuzat, sarkok) tégla vagy kőépítmények is lehetnek.
• A kerítés csak az “építési hely határa” vonalán vagy azon belül létesíthető. A telekhatáron a feltáró utak 5-5 méteres sávjában a fentiekkel megegyező anyaghasználatú kapuzat építése megengedhető.

(16)   Falusias lakóterületen (Lf), településközponti vegyes területen (Vt), központi vegyes területen, temető (Te) területén és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és mısorszóró adó-vevő mıtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

-      önálló építményként létesíthető,

-      a közúti megközelítést biztosítani kell,

-      létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(17)   Az építési övezetek zöldfelületei esetében az egyes övezetekben előírt telekterületre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént.

(18)   Szabadtéri sportpálya építése, korszerısítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.

10. §

Az egyes építési övezetek egyedi előírásai

IV. RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

11. §

Az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

(1)     Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZT-1 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe /árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

          A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közműterület

(2)     Az általános közlekedési és közmıterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közmıvek elhelyezésére szolgál.

(3)     A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:

(4)     Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak (Ku3 övezet) esetén kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(5)     Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZT-2 rajzszámú tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

7. Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közmıvek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

8. A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(9)     A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 4. § (1)-(7) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

A zöldterület

(9)     Szatta zöldterületi övezetei – közkert, közpark és sportpálya rendeltetésı területek. A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(10)   A közpark (Zk-1) területen emlékmı, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

(11)   A sportpálya (Zk-2) területen az OTÉK 27. § (4) a-c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el.

Az erdőterület

(12)   Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK 28. §-nak előírásai szerint történhet.

          Rendeltetésük szerint:

- védett erdőterület:                  (Ev);

(13)   Az övezetben a fatermesztő parcellákat természetes erdősülést elősegítő üzemterv alapján szálalásos mıvelésı, vegyes kor- és fajtatösszetételı erdőkre kell kiváltani (Pro Silva-módszer). A teljes gyep-, cserje- és koronaszint helyreállítása mellett az állatvilág igényeire is tekintettel kell lenni. A vadállomány létszámvizsgálatának függvényében vadvédelmi kerítést kell létesíteni a lékekben feljövő csemeték védelmére.

(14)   A területen épület nem helyezhető el.A védelmi célú erdő területen épületet elhelyezni tilos. A rendeltetésszerı erdőhasználat érdekében emelt építmény magassága - a kilátótorony kivételével - a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Mezőgazdasági terület

 (14)  Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:

a) 10.000 m²-es vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 10.000 m²-nél kisebb méretı területen épületet elhelyezni, építményt csak 1,5% beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3% lehet.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig meg kell valósulnia.

15. Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bızös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan (a mezőgazdasági idénymunkák kivételével) nem végezhető, telephelyengedélyhez kötött állatartás nem folytatható.

Az övezetben épület, építmény nem helyezhetŒ el, kivéve, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(16)       Mezőgazdasági gyepterület (GY)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

Egyéb terület

(17)   Folyóvizek medre és partja (V)

Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

V. RÉSZ

A települési értékvédelem elÃírásai

12.. §

Országos objektum védelem

1. Szatta község közigazgatási területén belül nyilvántartott régészeti lelőhely nincs.

2. A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület egy található:

- FŒ utca: 22. sz. (85 hrsz.) “városképi” jelentőségű épület

(2)     Műemléki jelentőségı környezet: 82, 85, 86, 87 hrsz-ú telkek területe.

Helyi objektum védelem

(3)     A település igazgatási területén helyi jelentőségı védelemben részesülő építmények, illetve épületek a védelem mértékének megjelölésével:

Védendő középület (teljes védelem):

Fő utca:                38. sz. (37 hrsz.) ökomenikus imaház (egykori tűzoltó szertár);

Védendő lakóépület (utcai homlokzat és épülettömeg):

Fő utca :               7, 8, 9, 21, 38, 47, 49, 50 számú lakóházak.

(4)     A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat a község helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.

13. §

Országos táj- és természetvédelem

(1)     Szatta külterületet a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény felhatalmazása alapján alkotott 4/2002. (II.27.) KöM rendelet alapján védett, az Őrségi Nemzeti Park része.Helyi védelemben részesülő természeti értékek

(2)     Az természeti értékek védelme érdekében a község helyi táj- és természet védelméről szóló rendeletét kell alkalmazni.

VI. RÉSZ

A kialakult állapotra vonatkozó előírások

14. §

(1)     Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Kialakultnak kell tekinteni a fentieken kívül minden olyan épületet, építményt vagy helyzetet, amely helyi védelem alatt áll.

A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

(2)     Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

(A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

(3)     Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani.

(4)     Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

(5)     Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.

(7)     A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

VII. RÉSZ

15. §

Vegyes és zárórendelkezések

(1)     E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Szatta, 2003. december 15.

             ............................................                                       ...........................................

                        jegyző                                                                                   polgármester