1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szatta Község Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 9938, Fő út 16.

2. § A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

3. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

(3) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

4. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásban, levélben hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.

(3) Írásban kell megküldeni

(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető

(3) A Képviselő-testület első napirendi pontban a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló és a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.

6. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a mulasztó képviselő személyes érintettségét bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

7. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(2) A Képviselő-testület ülésén a Szatta székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

(4) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.

(5) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama négy perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.

(6) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a négy órát nem haladhatja meg.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.

9. § (1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.

(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.

(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

10. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.

(3) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.

(4) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

11. § (1) hatályon kívül

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát.

(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

12. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

(3) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot a meghívónak az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

13. § (1) A polgármester tisztségét főállásban, az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármester munkakörét új polgármester és alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.

14. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106. Kirendeltségei: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal, Bajánsenyei Kirendeltsége 9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A., Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal Hegyhátszentjakabi Kirendeltsége 9934 Hegyhátszentjakab, Kossuth út 39.

15. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.

16. § Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.

(4) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán vagy az Önkormányzat honlapján közszemlére teheti.

(5) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(6) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.

18. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni

(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.

(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyet minden évben 1-től kezdődő sorszámozással kell ellátni.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.

19. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani. A Hivatal a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az Önkormányzati Hivatal Bajánsenyei Kirendeltségének hivatali helyiségében tekinthető meg.

(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni. A polgármester a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a Képviselő-testület legalább két tagjának is jelen kell lennie.

23. § (1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.

(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.

24. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szatta Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2007.(IV.20.) önkormányzati rendelete.