Szatta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2019 (XII.2.) Önkormányzati Rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 12. 03Szatta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2019 (XII.2.) Önkormányzati Rendelete
a településkép védelméről
2019-12-03-tól
Szatta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
Szatta Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzussal történő védelme és alakítása érdekében meghatározza:
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetésének szabályait,
- a településképi szempontból meghatározó területeket, településképi követelményeket,
- a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket,
- a településkép-érvényesítési eszközöket.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
- áttört kerítés: Legalább 50%-ban áttört felületű kerítés, legfeljebb 60 cm lábazattal. A lábazatot és a kapuzatot is a kerítés felületéhez tartozónak kell tekinteni.
- cégtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építményen elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló tábla vagy más eszköz,
- cégfelirat: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építményen elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat,
- információs célú berendezés: közművelődési célú hirdetőoszlop, önkormányzati hirdetőtábla, információs hirdetmény, közérdekű molinó, megállító tábla, mobil plakáttartó berendezés, reklámzászló,
- információs hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közlekedési vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,
- közérdekű molinó: elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény,
- más célú berendezés: olyan egyéb építmény, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen az adott területen ténylegesen felmerülő, funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,
- megállító tábla: kizárólag nyitvatartási idő alatt az üzletek bejáratához, a homlokzat előtti közterületre kihelyezett mobil információs célú berendezés, amelynek egy-egy információs felülete nem haladja meg az 1 m2-t, és amelyből üzletenként egy helyezhető el,
- mobil plakáttartó berendezés: plakát, hirdetmény kihelyezésére alkalmas, lábon álló berendezés, amely a burkolathoz, talajhoz nincs rögzítve,
- negatív síkváltás: két egymással 0-179°-os szöget bezáró homlokzati fal csatlakozása,
- önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, közzétételére szolgáló, közterületen vagy építményen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok, plakátok közzétételére is szolgálhat,
- reklámzászló: épületen, építményen vagy talajszinten tartóoszlopban reklám céljából elhelyezett zászló, ideértve a tokjából rolószerűen kihúzható reklámhordozót is,
- védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény.
II. FEJEZET
HELYI VÉDELEM
- Általános szabályok, önkormányzati kötelezettségek
3. §
A helyi védelemmel kapcsolatos önkormányzati feladatok:
- a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése,
- a helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése,
- a helyi védelemmel kapcsolatos tudnivalók ismertetése.
4. §
- A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés történhet hivatalból indított eljárásként, vagy bármely természetes vagy jogi személy írásbeli kezdeményezésére a polgármesternél, a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével.
- A helyi védettséget meg kell szüntetni, amennyiben a védett érték magasabb szintű védettséget kap. Egyéb esetekben csak a védett érték megsemmisülése, helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot fennállása vagy a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdekre tekintettel törölhető a védelem.
2. A helyi egyedi védelem meghatározása
5. §
(1) A helyi védelem védelmi alapelve a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.
(2) Szatta Község helyi egyedi védelem alatt álló épületeinek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
3. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek
6. §
- A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, átalakíthatók, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, de ezzel védettségre okot adó értéke nem csökkenthető.
- A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége, ami kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részére. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
- A védett értékek korszerűsítésével, átalakításával, bővítésével, funkcióváltozásával kapcsolatos általános szabályok:
- a jókarbantartás, használat és fenntartás során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését,
- amennyiben az eredeti állapot szerinti kialakítások azonosíthatók, azokkal azonos megoldásokat kell alkalmazni,
- amennyiben az eredeti állapot szerinti kialakítások csak jellegükben ismertek, azokhoz illeszkedő megoldásokat kell alkalmazni.
4. A védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
7. §
- Helyi egyedi védelem alatt álló épületek nem bonthatók el.
- Átalakítás esetén a védelmet megalapozó épületrészek, épületszerkezetek nem, az utólagos hozzáépítések bonthatóak. Átalakítás esetén az eredeti állapot szerinti kialakítást kell figyelembe venni.
- Az átalakítást a védett érték fenntartásával vagy annak érvényesítésével lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami még nem sérti az érték összességének és a történeti kor emlékének megtartását.
- A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, meghagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat színezését.
- A helyileg védett épületeken tetőtérbeépítés, emeletráépítés csak abban az esetben elfogadható, ha a homlokzati értékek megőrizhetők.
- A homlokzati felújításnál - a rendeltetési egységek számától függetlenül - az egész épületet egységesen kell kezelni.
- Meglévő nyílászáró csak azonos anyagú nyílászáróra cserélhető.
- Redőnytok csak nem látszó módon létesíthető.
- A tetőfedés anyagát csak az eredetivel azonos anyagúra és megjelenésűre lehet cserélni.
- A kor kívánta technológia berendezések építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon helyezhetők el az épület homlokzatára.
III. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
8. §
Szatta Község teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület.
6. Általános építészeti követelmények
9. §
- Az építmények kialakításakor és átépítésekor figyelembe kell venni a tájegység hagyományos építészeti formáit. A tervezett létesítmények megfelelően illeszkedjenek a kialakult tájképbe illetve táji környezetbe, figyelembe véve a településre jellemző hagyományos épület-elhelyezést, anyaghasználatot, tömegkialakítást.
- Új építés és átépítés esetén az egy ingatlanra tervezett építményeket építészeti, formai szempontból egységesen kell kialakítani. Az átalakítások tervezésénél figyelemmel kell lenni a meglévő ellentmondások feloldására.
- Épületek, építmények környezetének kialakítása során kizárólag tájba illő, őshonos növények alkalmazhatók.
- Új épületet tömeg- és homlokzatképzésében, anyaghasználatában csak a környezetéhez illeszkedő módon lehet elhelyezni.
- Az illeszkedés elbírálása az épület léptékére, a párkány- és gerincmagasságra, a nyílászárók valamint a homlokzati felületek arányára, homlokzati színezésre tekintettel történik. Az illeszkedésnél nem kizárólag a közvetlenül szomszédos épületeket, hanem a tágabb környezet meghatározó épületeit is figyelembe kell venni.
7. Kerítés létesítésének építészeti követelményei
10. §
- A településen csak áttört kerítés létesíthető.
- Beépítésre szánt területeken tégla vagy fa oszlopokkal, fa léc vagy deszkamezővel létesíthető kerítés. Tájra jellemző növényzettel takart kerítés esetén drótfonatos kerítés is megengedett. Amennyiben a terepadottság vagy a csapadékvíz-elvezetés biztosítása igényli, a rendezett tereptől mért, legfeljebb 60 cm magas, tömör lábazat készíthető.
- Beépítésre nem szánt területeken gömbfa vagy heveder fakerítés, karám építhető. Tájra jellemző, lehetőleg vegyes növényzettel takart kerítés esetén drótfonatos kerítés is megengedett. A kerítésvonal jellegzetes súlypontjai (bejáratok, sarkok) tégla- vagy kőépítmények is lehetnek.
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. §
- Új építés és épület-felújítás, átalakítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
- Tetőtérben kizárólag egy építményszint hozható létre.
- Manzárdtető nem létesíthető.
- A homlokzati architektúra kialakításánál az egységes anyaghasználat fogadható el. Homlokzat kialakítása – lábazat kivételével - vakolt felület esetén legfeljebb két különböző homlokzati színnel, vagy vakolt, egységesen színezett felület mellett egy burkolati anyaggal – természetes tégla, fa, látszó beton - lehetséges. Homlokzati felületen színváltás csak negatív síkváltásnál lehetséges.
- Az épületek színezésekor fehér színt, vagy pasztellszíneket kell alkalmazni.
- Lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:
- magastető esetén 35°-45°hajlásszöggel és cserépfedéssel,
- alacsony hajlásszögű tető- vagy dongatető esetén zöldtetővel, üvegtetővel, vagy sík fémlemezfedéssel.
- Az épületek közterület felé eső homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola antenna nem helyezhető el.
9. Egyes sajátos építmények, műtárgyak, hírközlési eszközök elhelyezése
12. §
- Közművezetékek elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
- Településkép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, távközlési, valamint a kábeltelevízió hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve kell létesíteni. Azokon a területeken, ahol a hálózatok műszaki okból föld felett létesülnek, a szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
- Új épület bekötése csak földkábelben engedélyezhető.
- A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
- Temető és lakófunkció 100 méteres környezetében trafóállomás csak téglaépítményben elhelyezve létesíthető.
- Templom, imaház, vagy más kegyhely (temető, kálvária, harangláb) 250 méteres környezetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető, illetve ezen a helyen nagyfeszültségű légkábel felújítása esetén a műtárgyat át kell helyezni.
- Temető és lakófunkció 800 méteres környezetében hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.
- A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a (4) bekezdésben nem felsorolt területek.
- A település területén távközlési és energetikai célú magasépítmény elhelyezése csak településképi bejelentés eljárás lefolytatása után lehetséges.
10. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
13. §
- Reklám kizárólag információs célú berendezésen és utasvárón helyezhető el.
- Az épületek homlokzatain elhelyezhető reklámhordozókat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzat tagolásához, a nyílászárók kiosztásához és ritmusához, összhangban legyenek az építészeti részletképzésekkel, színezéssel.
- Épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab reklámhordozó helyezhető el.
- Reklámhordozó és reklám csak a kerítés, kapuzat, építmény homlokzatának építészetileg megkomponált részeként kerülhet kialakításra.
- Épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára rendeltetési egységenként legfeljebb egy darab reklámhordozó helyezhető el.
- Épületek egy homlokzatára, annak 5 %-ánál nagyobb reklámhordozó nem helyezhető el.
- Reklámvilágítással ártó fényhatást okozni, valamint ezzel ingatlanhasználatot korlátozni nem szabad.
- A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató ideiglenes reklámhordozó, közterületen illetve magánterületen elhelyezhető.
- Rendeltetési egységenként legfeljebb egy megállító tábla helyezhető el, mely a rendeltetési egység bejáratától legfeljebb 1,5 m-re állhat úgy, hogy a gyalogos- és a gépjárműforgalmat nem akadályozza. A megállító tábla kizárólag a nyitvatartási idő alatt használható.
- Közérdekű molinó kizárólag időszakos jelleggel használható.
- A reklámhordozó folyamatos karbantartása az engedélyek jogosultjának kötelezettsége.
11. Más célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
14. §
Más célú berendezéseken az árnyékoló berendezések kivételével reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
IV. FEJEZET
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. §
- Településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció (továbbiakban konzultáció) bármely építési tevékenységet megelőzően, a település teljes közigazgatási területére kérhető.
- Konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész folytatja le.
- A konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiakat rögzítik:
- a tervezett építési tevékenység helyszínét érintő településképi követelményeket,
- konzultáción felmerült javaslatokat,
- a települési főépítész, vagy a polgármester nyilatkozatát.
- Az emlékezetőt a polgármester 15 napon belül, postai vagy elektronikus úton megküldi az ügyfélnek.
V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16. §
- A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az e rendeletben meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken az alábbi építési tevékenységek esetén:
- új építmény nem építési engedélyköteles elhelyezése, építése esetén,
- meglévő építmény nem építési engedélyköteles építési munkái (átalakítás, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, homlokzatmegváltoztatás) és rendeltetésének módosítása esetén.
- A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A kérelem melléklete az építési tevékenységet bemutató tervdokumentáció. A dokumentáció – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:
- Építési munka esetén
aa) műszaki leírást az elhelyezésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a terepviszonyok, a szomszédos ingatlanok és építmények feltüntetésével,
ac) a megértéshez szükséges alaprajzokat,
ad) valamennyi homlokzatot,
ae) amennyiben értelmezhető, utcaképet.
- Rendeltetés módosítása esetén
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használatot és technológiát, a szükséges beavatkozásokat és a rendeltetésváltozás hatásait,
- helyszínrajzot a terepviszonyok, a szomszédos ingatlanok és építmények feltüntetésével,
bc) a megértéshez szükséges alaprajzokat.
- Reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén
ca) műszaki leírást az alkalmazott anyagokról és szerkezetekről, az elhelyezés kivitelezéséről, a rögzítés műszaki megoldásáról,
cb) helyszínrajzot a terepviszonyok, a szomszédos ingatlanok és építmények feltüntetésével,
- az elhelyezendő reklám, reklámhordozó homlokzati rajzait,
- az elhelyezést bemutató látványtervet, vagy fotómontázst.
- A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje egy év.
VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
17. §
- A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
- településképi figyelemfelhívás,
- településképi kötelezés
- A településképi felhívás eredménytelensége esetén a polgármester hatósági határozat formájában településképi kötelezést bocsát ki és egyidejűleg településkép-védelmi bírságot ró ki.
- A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
18. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
19. §
E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Szatta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.
Szatta, 2019. november 27.
Markó Sándor Tóth Jenő
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet 2019. december 2. napján kihirdetésre került.
Tóth Jenő
jegyző