1. § E rendelet hatálya Rönök község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

2. § A szabályozási terv kottákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek a földmérési alappontok településen meghatározott pontossági kritériumok szerinti eltéréssel módosíthatók anélkül, hogy a szabályozási terv módosítására sor kerülne, azzal a feltétellel, ha a már kiépített közlekedési célú területet és meglévő beépítéssel rendelkező építési telek használatát nem korlátozza. A módosítás nyomvonalas létesítmények, valamint 20 m-nél keskenyebb telkek esetében a szembenálló telekhatároknál csak egyező irányban történhet.

3. § A község területén a szabályozási terv

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények létesíthetők, illetve helyezhetők el:

(2) A pavilon legnagyobb épületmagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(3) Közterületen építményt úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület rendeltetésszerű használatát, valamint a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.

6. § (1) Az ökológiai hálózat területén újabb beépítésre szánt terület kijelölése és a folyamatosságot megbontó létesítmény nem helyezhető el.

(2) A településen a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.

7. § (1) A területen törekedni kell az erdőterületek növelésére és a mezőgazdasági területeken belül a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése érdekében engedélyezhető.

(2) A tájképvédelmi területen bányanyitás nem engedélyezhető.

8. § (1) A föld védelme érdekében mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet. Az építési területek előkészítése során a termőföld-réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(2) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

(3) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.

(4) Kommunális szennyvíz belterületen a kiépítendő közüzemi csatornába, egyéb területen közüzemi csatornába, azok kiépítéséig zárt tárolóba vezethető, ahol a rendszeres szakszerű ürítésről gondoskodni kell. Külterületen, ha a közüzemi csatorna hiányában, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(5) Közüzemi csatorna hiányában kommunális szennyvíz elhelyezése és ártalmatlanítása a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet.

(6) A földmozgatással járó tevékenységek során biztosítani kell a kiporzás elleni és a vízerózió elleni védelmet. Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

9. § (1) A közmű védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt – építmény védőtávolságra vonatkozó előírások figyelembe vételével helyezhető el.

(2) Árvízvédelmi korlátozási területen építményt elhelyezni legalább a mértékadó árvízszintet +1,0 m-rel meghaladó padlómagassággal vagy - az árvíz levonulását biztosító - lábakra állított kivitellel lehet, vagy a terület árvízvédelmét meg kell oldani. A holtágak hasznosítása, esetleges vízkivétel, valamint visszavezetés csak az élőmeder állandósításával, vagy torkolati műtárgy kialakításával történhet.

10. § (1) Telken belüli védőfásítás (beültetési kötelezettség) területén - ha a jelölt telekrész jelenleg beépített - a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel.

(2) A telken belüli védőfásítás

(3) A telken belüli kötelező fásítás területein a növényállomány védelmi funkcióját környezettűrő, honos fajok alkalmazásával kell biztosítani.

(4) A hátsókert területét növényzettel fedetten kell kialakítani, melyen belül épület nem helyezhető el.

11. § (1) Beépítésre szánt területen teljes közművesítettség biztosítandó.

(2) Beépítésre nem szánt területen hiányos közművesítettség biztosítandó a villamos energia, az ivóvíz, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóval.

12. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.

(2) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű megépítéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A szabályozási terven jelölt fásított, és fásítandó utcaszakaszokon a közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 1-1 m szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni. A nyílt árkok karbantartására legalább 1 m-es sávot kell biztosítani. Ettől eltérni csak a kezelő egyedi hozzájárulása esetén lehet. A parti sávban tilos olyan növényzet ültetése, és olyan tevékenység végzése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszert úgy kell kialakítani, hogy a többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal (elöntés mentesen) továbbvezesse a befogadóig.

(8) A csapadékvízelvezető-hálózattal szállított csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezését kötelezően elő kell írni.

13. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével létesíthető.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is létesíthető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja az előírt térmérték 75 %-át, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(3) Magánút, mezőgazdasági dűlőút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 5 m szélességű területet kell biztosítani a várható tényleges forgalom és az infrastruktúra elhelyezésének figyelembe vételével, méretezés alapján meghatározva.

(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható, a kialakítandó telek minimumát az alkalmazott technológiai és a műszaki paraméterek határozzák meg.

(5) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(6) A szabályozási terven jelölt tervezett telekhatárok irányadó jellegűek.

(7)¹ Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját területen belül.

14. § (1) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb épületmagasság értékeit nem lépheti át az építmény közterület felőli homlokzati oldal párkánymagassága.

15. § (1) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok, valamint nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. Így nem veszélyeztetheti a szomszéd ingatlanát és nem korlátozhatja annak építési jogát.

(2) A település beépítésre szánt részén a terepszint alatti építmény és terepszint feletti építmények összes alapterülete nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét.

(3) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10%-át.

16. § A parti sáv területén belül kerítés nem létesíthető.

17. § A szabályozási terv a község közigazgatási területén az alábbi rendeltetési előírásokat jelöl ki:

18. § (1) A lakótelkek és vegyes területek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál 1,5-1,5 m-res körzetében a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

(2) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik, kötelező építési vonalnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy falusias lakóterületen kialakult esetben a meglévő előkert vonalát követi, új beépítés esetén 5 m, de kialakult esetben legfeljebb 10 m.

(3) Az épületet az építési vonalon kell elhelyezni úgy, hogy a homlokzattal és a homlokzati határfal legalább 2/3 hosszúságú külső síkjával a telek homlokvonala vagy más határvonala felé érintkezzen.

19. § A falusias lakóterület a beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.

20. § (1) Állattartásra szolgáló építmény, továbbá trágya- és trágyalétároló az utcai telekhatártól mért legalább 20,0 m, az oldalsó telekhatártól mért 2,0 méteres távolságra létesíthető és működtethető.

(2) Amennyiben az ingatlanon az állattartás nem csak zárt körülmények között történik, az állattartó köteles kerített gazdasági udvart kialakítani. A gazdasági udvart az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 méteres távolságra, lakóépülettől 6 m-re lehet kialakítani.

(3) A szilárd trágya tárolására zárt, fedett, szivárgásmentes trágyatárolót, illetve a trágyalé gyűjtésére zárt, fedett, szivárgásmentes trágyalégyűjtőt kell létesíteni. A trágya tárolása átmeneti tárolóban vagy gyűjtőben történhet.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról és elszállításáról gondoskodni kell.

(5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartás során keletkezett szennyvíz (trágyalé) a szomszédos ingatlanra vagy közterületre ne folyhasson át.

(6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartással érintett ingatlan részen pangó víz ne keletkezzen.

21. § (1) A K-te jelű különleges területen templom területen az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

(1) A K-t jelű különleges területen temető területen az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

(2) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben elhelyezhető a mező- és erdőgazdasági növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés és ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások, a terület fenntartását szolgáló épület.

(3) A különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben meglévő, az előírt épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építmények felújíthatók. Új, az épületmagasság értékét meghaladó, technológiai célú építmény legfeljebb a beépítés 20 %-án legfeljebb 30 m-ig létesíthető.

(4) Ksp jelű különleges sport építési övezetben a sporttal, a szabadidő eltöltésével, rekreációval kapcsolatos építmények helyezhetők el.

22. § A közlekedési és közműterület terület-felhasználási kategóriájú területen:

23. § (1) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(2) Az erdőgazdasági övezetben kilátó építmény elhelyezhető, maximum 15 méteres magassági határon belül.

24. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben technológiai jellegű építmény legfeljebb 12,5 m magassággal helyezhető el.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

(3) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és Má jelű övezetben 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb épületmagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.

25. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

26. § (1) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken, ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni.

(2) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, épületmagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az épületmagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

(3) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és ha a telekre vonatkozó országos és egyéb építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,

(4) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,

(5) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények épületmagassága az előírt értéket csak tartószerkezeti okból – koszorú magassággal növelt épületmagasság kivételével - nem haladhatja meg.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonalon keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(7) Kialakult telekméret esetén a telek területe csak úgy változtatható, hogy a tömbben előforduló jelentősen eltérő nagyságú telkek területe egymáshoz közelítsen.

27. § A rendelet