1. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

• a) Települési támogatás és rendkívüli települési támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt az 1. számú melléklet,
• b) köztemetés iránti formanyomtatványt a 2. számú melléklet
• c) szociális étkeztetés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Rönöki Kirendeltségénél (9954 Rönök, Alkotmány út 63.) kell benyújtani.

(3) A kérelmező - figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(4) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

2. § (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

3. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege –a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek kivételével –nem haladhatja meg a havi 2.500.-Ft-ot. A havi rendszerességgel nyújtott lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatást határozott időre, 6 hónapra kell megállapítani.

(2) Az eseti jelleggel nyújtott települési támogatás, valamint a rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, éves viszonylatban ennek kétszeresét.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén a polgármester egyedi mérlegelés alapján e rendeletben foglalt jövedelemhatároktól, valamint a (2) bekezdés szerint adható támogatás összegétől eltérhet azzal a megkötéssel, hogy az egy háztartásban élők számára megállapított támogatás összege éves viszonylatban nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. Elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a polgármester mérlegelési jogkörében eljárva összeghatár megkötöttsége nélkül dönthet.

(4) A megállapított települési támogatás készpénzben kerül kifizetésre a döntést követő 5 napon belül, havi rendszerességgel nyújtott támogatás esetén minden hónap 5. napjáig. A polgármester döntésétől függően a települési és rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható.

4. § Magas gyógyszerköltségre tekintettel nem állapítható meg települési támogatás annak a személynek, aki az Szt. 50. § (1) –(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.

5. § (1) A polgármester a települési és a rendkívüli települési támogatás felhasználását ellenőrzi, a támogatásban részesített személy a települési illetve a rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 15 napon belül köteles hitelesített számlamásolattal, igazolás benyújtásával és a támogatás felhasználására vonatkozó nyilatkozatával elszámolni.

(2) A polgármester települési és a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában meghatározza a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Amennyiben a támogatásban részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további támogatásra is jogosult lenne, a támogatás kifizetését fel kell függeszteni. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további települési támogatásra nem jogosult.

(3) A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj átvállalása) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában védelembe vett gyermek él, valamint ha a család, illetve a kérelmező esetében, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

6. § A polgármester az Szt. 17. §-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett települési támogatás összegének megtérítését – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át – a települési támogatást igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti vagy a települési támogatás összegének megtérítésére maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

7. § Települési támogatás nyújtható:

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres és eseti költségek viseléséhez,
• b) gyógyszerköltségek enyhítésére,
• c) tanévkezdés alkalmával, az általános és középiskolai oktatásban részesülő gyermekek, tanulók, valamint a felsőfokú oktatásban első diplomát szerző nappali tagozatos hallgatók részére.

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez nyújtható.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást természetben kell biztosítani akkor, ha a kérelmező fizető mérővel rendelkezik. Több fizető mérő esetén a támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatással kapcsolatos települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

9. § (1) Gyógyszerköltségek enyhítése céljából települési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 20 %-át.

(2) Gyógyszerköltségre tekintettel személyenként évente legfeljebb 4 alkalommal adható támogatás, melynek összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség 50 %-át.

(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza, a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

10. § (1) Tanévkezdés alkalmával adható települési támogatás maximális összege: iskolások esetében 6000 Ft gyermekenként.

(2) A támogatásra jogosult az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 500 %-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles az 4. számú mellékletnek megfelelő nyilatkozatot tenni. Amennyiben valaki valótlan nyilatkozatot tesz, köteles a jogtalanul felvett támogatás összegét visszafizetni. A kérelemhez a csatolni kell az általános és középiskolai iskolalátogatási igazolást, valamint a hallgatói jogviszony igazolást.

(3) Nem részesülhet az e § szerinti települési támogatásban az a gyermek, akinek családja gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása okán rendkívüli települési támogatást kapott.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíteni:

• a) Azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan létfenntartási vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
• b) Azt a személyt, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

• a) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt támogatási forma esetén –kivétel létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, amikor a támogatás jövedelemre tekintet nélkül állapítható meg – 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át
• b) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt támogatási forma esetén 300%-át, egyedülélő esetén a 350 %-át
• c) A rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. §. (1) bekezdése alapján pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is
• d) nyújtható, külön szerződés megkötése alapján annak a személynek
• e) akinek 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj 300 %-át.
• f) a kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
• g) a kölcsön visszafizetése legfeljebb 12 havi részletben lehetséges
• h) amennyiben a kölcsön visszafizetése nem a kölcsönszerződésben foglaltak szerint történik, úgy az egy összegben válik esedékessé. Nem fizetés esetén az összeg kérelmező jövedelméből letiltásra kerül.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

• a) elemi kár,
• b) baleset,
• c) hozzátartozó halála,
• d) jövedelem igazolt elvesztése;
• e) hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
• f) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• g) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

(4) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

• a) megfelelő élelmezés hiánya,
• b) a lakhatás elvesztésének veszélye,
• c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
• d) aktív korúak ellátásában részesülő személy;
• e) nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.
• f) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
• g) a megfelelő ruházkodás hiánya,
• h) gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő;
• i) munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlásának nehézsége
• j) gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása,
• k) óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
• l) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
• m) hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek,
• n) fogyatékos vagy tartósan beteg családtag rehabilitációjának biztosítása;
• o) napi megélhetési gondok

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen:

• a) keresőképtelenséget alátámasztó kórházi vagy orvosi igazolást,
• b) elemi kár esetén nyilatkozatot a várható helyreállítási költségek összegéről
• c) étkeztetést biztosító intézmény igazolását a térítési díj, illetve a fennálló hátralék összegéről
• d) a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást,
• e) munkahely létesítéséhez nyújtott települési támogatás esetén a munkaszerződést, vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

12. § (1) Iskoláztatásra tekintettel kért rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak, aki jogszabály rendelkezése folytán vagy más forrásból ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

(2) A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő rendkívüli települési támogatás legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

13. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni az elhunyt rönöki lakos állandó rönöki lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját vagy a temetésről gondoskodó más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
• b) az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
• c) amennyiben a haláleset nem Rönökön történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 220.167.- Ft.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum összegével.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

14. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 250%-át – legfeljebb tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(3) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, létfenntartást veszélyeztető élethelyzete esetén a polgármester a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól mentesítheti.

(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

15. § (1) A képviselő-testület a szociális szolgáltatások keretében szociális alapszolgáltatásként biztosítja az arra rászorulók részére az étkeztetést. A házi segítségnyújtást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás útján látja el.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(3) Az ellátás az ellátott személy halálával megszűnik.

• a) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szűntetni, ha:
• b) a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel következtéig történt,
• c) b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 1 hónapig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki.
• d) c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza
• e) d) a személyi térítési dij megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként köteles illetve képes lenne.

16. § (1) A polgármester a szociálisan rászoruló részére a Szoc. tv. 62. §-ában foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében. A térítési díj összegét az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajléktalan.

17. § (1) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

• a) a 16. § (2) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás
• b) a 16. § (3) és (5) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
• c) a 16. § (4) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat.

(2) A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.

(3) Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

18. § Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.

19. § Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

20. § (1) A szociális étkeztetés térítési díját az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben az intézményvezető által megállapított, és a Szoc.tv. 116. § (3) bekezdésének figyelembe vételével ténylegesen megfizetett személyi térítési díj és az ellátottra jutó normatíva együttesen nem fedezi az intézményi térítési díjat, a díjkülönbözetet az önkormányzat fizeti.

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.