1. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal Rönöki Kirendeltségénél (9954 Rönök, Alkotmány út 63.) kell benyújtani.

(3) A kérelmező - figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(4) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

2. § (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

3. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege –a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek kivételével –nem haladhatja meg a havi 5.000.-Ft-ot. A havi rendszerességgel nyújtott lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatást határozott időre, 6 hónapra kell megállapítani.

(2) Az eseti jelleggel nyújtott települési támogatás, valamint a rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, éves viszonylatban ennek hatszorosát

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén a polgármester egyedi mérlegelés alapján e rendeletben foglalt jövedelemhatároktól, valamint a (2) bekezdés szerint adható támogatás összegétől eltérhet azzal a megkötéssel, hogy az egy háztartásban élők számára megállapított támogatás összege éves viszonylatban nem haladhatja meg az szociális vetítési alap összegének 400 %-át. Elemi kár esetén nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a polgármester mérlegelési jogkörében eljárva összeghatár megkötöttsége nélkül dönthet.

(4) A megállapított települési támogatás készpénzben kerül kifizetésre a döntést követő 5 napon belül, havi rendszerességgel nyújtott támogatás esetén minden hónap 5. napjáig. A polgármester döntésétől függően a települési és rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható.

4. § Magas gyógyszerköltségre tekintettel nem állapítható meg települési támogatás annak a személynek, aki az Szt. 50. § (1) –(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.

5. § (1) A polgármester a települési és a rendkívüli települési támogatás felhasználását ellenőrzi, a támogatásban részesített személy a települési illetve a rendkívüli települési támogatás folyósítását követő 15 napon belül köteles hitelesített számlamásolattal, igazolás benyújtásával és a támogatás felhasználására vonatkozó nyilatkozatával elszámolni.

(2) A polgármester települési és a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában meghatározza a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Amennyiben a támogatásban részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további támogatásra is jogosult lenne, a támogatás kifizetését fel kell függeszteni. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további települési támogatásra nem jogosult.

(3) A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj átvállalása) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában védelembe vett gyermek él, valamint ha a család, illetve a kérelmező esetében, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

6. § A polgármester az Szt. 17. §-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett települési támogatás összegének megtérítését – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150 %-át – a települési támogatást igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti vagy a települési támogatás összegének megtérítésére maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

7. § Települési támogatás nyújtható:

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez nyújtható.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a háztartás havi összjövedelmének a 30 %-át.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást természetben kell biztosítani akkor, ha a kérelmező fizető mérővel rendelkezik. Több fizető mérő esetén a támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatással kapcsolatos települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

9. § (1) Gyógyszerköltségek enyhítése céljából települési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 20 %-át.

(2) Gyógyszerköltségre tekintettel személyenként évente legfeljebb 4 alkalommal adható támogatás, melynek összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség 50 %-át.

(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza, a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

10. § (1) Tanévkezdés alkalmával adható települési támogatás maximális összege: iskolások esetében 6000 Ft gyermekenként.

(2) A támogatásra jogosult az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az szociális vetítési alap összegének 500 %-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles az 4. számú mellékletnek megfelelő nyilatkozatot tenni. Amennyiben valaki valótlan nyilatkozatot tesz, köteles a jogtalanul felvett támogatás összegét visszafizetni. A kérelemhez a csatolni kell az általános és középiskolai iskolalátogatási igazolást, valamint a hallgatói jogviszony igazolást.

(3) Nem részesülhet az e § szerinti települési támogatásban az a gyermek, akinek családja gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása okán rendkívüli települési támogatást kapott.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni:

(2) A rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének

(3) A rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. §. (1) bekezdése alapján pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, külön szerződés megkötése alapján annak a személynek akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át.

(4) A kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át,

(5) A kamatmentes kölcsön visszafizetése legfeljebb 12 havi részletben lehetséges

(6) Amennyiben a kamatmentes kölcsön visszafizetése nem a kölcsönszerződésben foglaltak szerint történik, úgy az egy összegben válik esedékessé. Nem fizetés esetén az összeg kérelmező jövedelméből letiltásra kerül.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

(8) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

(9) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen:

12. § (1) Iskoláztatásra tekintettel kért rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak, aki jogszabály rendelkezése folytán vagy más forrásból ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

(2) A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő rendkívüli települési támogatás legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

13. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni az elhunyt rönöki lakos állandó rönöki lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 416.000.- Ft.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás összege 200.000.-Ft.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

14. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegét, egyedül élő esetében 250%-át – legfeljebb tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(3) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, létfenntartást veszélyeztető élethelyzete esetén a polgármester a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól mentesítheti.

(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

15. § (1) A képviselő-testület a szociális szolgáltatások keretében szociális alapszolgáltatásként biztosítja az arra rászorulók részére az étkeztetést. A házi segítségnyújtást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás útján látja el.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(3) Az ellátás az ellátott személy halálával megszűnik.

16. § (1) A polgármester a szociálisan rászoruló részére a Szoc. tv. 62. §-ában foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében.

(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajléktalan.

17. § (1) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

(2) A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.

(3) Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

18. § Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.

19. § Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

20. § (1) A szociális étkeztetés térítési díját az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Amennyiben az intézményvezető által megállapított, és a Szoc.tv. 116. § (3) bekezdésének figyelembe vételével ténylegesen megfizetett személyi térítési díj és az ellátottra jutó normatíva együttesen nem fedezi az intézményi térítési díjat, a díjkülönbözetet az önkormányzat fizeti.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.