Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
Vasszentmihály község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 06. 01- 2019. 07. 18
Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
Vasszentmihály község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
2017.06.01.
Vasszentmihály község Képviselő Testületé az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A Képviselő Testület ezen rendeletben Vasszentmihály Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban, szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Vasszentmihály község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:
(3) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A lap alján dőlt betűvel írt szöveg az OTÉK-nál szigorúbb előírásra hívja fel a figyelmet. Nincsenek megjelölve azok a szövegrészek, amelyek tartalmára vonatkozóan az OTÉK a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben történő megállapítás lehetőségét rögzíti, (pl. OTÉK 35. § és 36. §)
3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
(2) Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási
vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.
(4) Alkalmazott fogalom: Telek be nem építhető része a telek szabályozási terven lehatárolt azon része, amelyen épület nem, építmények közül kizárólag út és közműépítmények helyezhetőek el. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.
A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
1. lakóterület:
1.1 falusias
2. vegyes terület
2.1. településközponti vegyes
3. gazdasági terület
3.1. kereskedelmi, szolgáltató
3.2. ipari
4. különleges terület
4.1. temető
b) beépítésre nem szánt területeit:
1. közlekedési és közmű terület
1.1. közlekedési terület
1.1.1 közúti
1.1.2 kötöttpályás
1.2. közmű terület
2. zöldterület.
2.1 zöldterületi közkert
2.2 sport terület
3. erdőterület
3.1 gazdasági célú
3.2 védelmi erdő
4. mezőgazdasági terület:
4.1 általános
4.2 korlátozott használatú
4.3 kertes
5. Vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe sorolja.
Építési övezetek általános előírásai
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, élőkért előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.
(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, diszkót, szakrális emlék,
(2) A helyi védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - kömyezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.
(3) A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az Al-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.
(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.
(5)
(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani. Védett utcaképben csak az utcakép zavarása nélkül, takarva alakítható ki.
(8) Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek
építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
8. § Általános előírások.
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.
(3)
(4)
(5) A telekre előírt zöldfelület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése a használatba vételi engedély megadásának feltétele. A véderdő a beépítési szabályok alkalmazásával, a telekhez nem tartozó területnek tekintendő.
9. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, vagy más jogszabály előírja.
(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
(3) Helyi védelem alatt álló területen utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör kapuzattal.
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.
(6) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.
(7) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető. [2]
10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) Előkért létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén élőkért helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt élőkért méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(2) Épületeket a telken a 3. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb építménymagasságot, elő és oldalkert méretet igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani és az elsőfokú építési hatóság által meghatározott építménymagasságot, elő és oldalkert méretet kell a mezőgazdasági építményre kötelezően alkalmazni legalább 3,0 m és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. Az épületek közötti telepítési távolság ennek megfelelően a tényleges építménymagasságban határozandó meg.
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.
(7) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen - az oldalhatáronálló falat kivéve - az elő, oldal, és hátsókért méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.
(8) Lakókocsi és sátor csak az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: [3]
1. telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel [4]
2. mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely szolgáltató épület
5. kézműipari építmény
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. sportépítmény.
A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, íutő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.
(3) A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel, mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények épületei kis hajlásszögű tetővel is kialakítható.
(4) A lakóterületen a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(5) A lakóterületen a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező, kialakult építési telkek továbbra is építési telekenek számítanak. Ezen telkeken telekalakítás során a telek méret szabályozási vonallal érintett, út céljára átadandó terület kivételével nem csökkenthető tovább.
(6) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m, zártsorú beépítés esetén 30,0 m.
12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A falusias lakóterület elsősorban telekosztása, beépítettsége, karakterbeli különbsége, esetenként szerepköre alapján az alábbi övezetekre tagozódik:
1. Kialakult, egységes méret- és tömegrenddel rendelkező, általában történelmi jelleget adó falusias karatém beépítés.
Lf-1 övezet - jellemzően földszintes, szalagtelkes, fésűs beépítéssel
2. Tervezett, általános j elleg
Lf-2 övezet - szabályos telekosztás, esetenként típusházas, egységes beépítési jelleg.
(2) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.
(3) Élőkért létesítését a rendelet
10. §.(1) szabályozza.
(4) Az
Lflakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat a Rendelet
4. melléklete tartalmazza.
Építési övezetek:
(5) Lf-1 jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés mellett az épületek kialakult esetben szabadon állóan, egyébként oldalhatáros módon helyezhetők el az OTÉK építmények létesítésének általános előírásaiban meghatározott illeszkedési szabályok és szomszédos beépítések vizsgálata alapján.
(6) Lf-2 jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés esetében a 3. sz. melléklet szerinti mintalapoknak megfelelően az oldalsó telekhatáron lévő építési vonal legfeljebb 1,0 m-el eltávolodhat, azonban a nyílások kialakításának szabályai nem változnak.
(7) Az Lf-1 jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
(8) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf-2 övezetben maximum 25 m, Lf-1 övezetben a 20 m-nél szélesebb nem lehet.
(9) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
(10) A lakóterületen zászlótartó, valamint az OTÉK-ban szabályozott alábbi melléképítmények létesíthetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-,folyadék-és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
Településközpont vegyes terület
13. §
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
1. lakóépület
2. igazgatási épület
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5. egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény.
A Vt jelű településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára. A területeken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként
(3) A területen csak magastetős épület létesíthető 35-45° közötti tetőhajlásszöggel.
14. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.
2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza. (3) A településközponti vegyes területen az OTÉK-ban felsorolt melléképítmények közül az alábbiak építhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.”
15. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
1. kereskedelmi, szolgáltató terület
(3) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35. § (2)—(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
16. § (1) A területen az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírásaiban szabályozott építmények helyezhetők el.
OTÉK 19. § (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető: 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény.
OTÉK 19. § (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.
(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírást a Rendelet
6. melléklete tartalmazza.
(3) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.
(4) A területen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel, mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények épületei kis hajlásszögű tetővel is kialakítható.
17. § (1) A területen az OTÉK ipari területre vonatkozó előírásaiban szabályozott építmények helyezhetők el.
(2) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető: [5]
1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, megengedett maximális építménymagasságot tartalmazó táblázatot a Rendelet 7. melléklete tartalmazza.
18. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 1 l-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
1 .kegyeleti célú építmények
2. egyházi épület
3. terület fenntartását szolgáló épület
4. szobor, dísztárgy
5. pihenést szolgáló.
19. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.
Temető
(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(4) A temetőben 100 m2 -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m- nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
(5) A területen támfal, kerítésfal, burkolatok a tájnak megfelelő természetes építőanyagokból készíthető.
III. Fejezet
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
20. § Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a
terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, megfelel az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak, valamint:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
21. § Általános előírások:
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. közúti közlekedési terület
2. kötöttpályás (vasút) közlekedési terület Kök jelű
3. Km j élű közműterületbe sorolj a.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület és közforgalom elől el nem zárt magánutak területe.
(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak és vasúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint az OTÉK közlekedési és közműterületre vonatkozó szabályaiban megnevezett építmények helyezhetők el.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.
(7) Utak alatt, a közmüvek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
(8) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el szabadon álló módon legfeljebb 4,5 m magassággal.
22. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a Rendelet
8. melléklete tartalmazza.
(2)
(3) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában - 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200- 300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.
(4) Külterületi főutak tengelyétől – az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában – legalább 100-100 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el a 8. számú országos elsőrendű főút vonatkozásában.
(5) Külterületi mellékutak tengelyétől – az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában – legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
a) 7454. j. összekötő út
b) 87108. j. bekötő út.
(6) Országos közforgalmi vasútvonal szélső vágányától számított 50 m-en belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(7) A Km jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
(8) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
Közműterületek és létesítmények
23. § Általános előírások
(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény - épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) Új út építésekor, útrekonstrukció során a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 23. § (15) d. pontjának megtartásával van lehetőség.
(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Vízellátás [6]
(12) A mértékadó tüzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell. Beépítésre szánt területen már 100 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
(14) A magas talajvíz állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény előírásai, valamint vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján elkészített belvízrendezési munkarész figyelembevételével szabad.
(15) a)
b)
c) A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni.
d) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
da) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
db) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Felügyelőség meghatároz.”
Vízelvezetés
(16) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
(17) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elvezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(18) A Felszabadulás utcától ÉNy-ra tervezett lakóterület vízrendezését úgy kell megoldani, hogy az egyben övárokként működjön, hordalékfogó műtárgyak beépítésével.
Villamosenergia ellátás
(19) Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból a Fő utca Vöröspatak és Rátót közötti szakaszán csak földkábeles hálózat létesíthető, rekonstrukció már csak ilyen módon hajtható végre. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
(20) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
Földgázellátás
(21) A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(22) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Elektronikus hírközlés
(23) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
24. § Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1 .közkert Z-Kk j élű
(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. a terület fenntartását szolgáló
4. szobor, dísztárgy
5. reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(4) A Z-Sjelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. vendéglátó
4. a terület fenntartását szolgáló
5. szobor, dísztárgy
6. reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.
(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
25. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági célú Égj élű
(3) Gazdasági célú Egjelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1. erdő fenntartás
2. vadgazdálkodás
3. védelem
4. szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5%-ának beépítésével.
Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.
(4) Védelmi célú, Evjelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:
a) Ev-hjelű településvédelmi erdő
b) Ev-ijelű tájképvédelmi és belterületi erdő
c) Ev-fjelű vízvédelmi erdőterület.
(5) A védelmi erdőterületek elsődlegesen a tájkép és a környezet állapotának megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.
(6) Környezeti, vagy természeti terhelés elleni védelmet biztosító védőerdőt a zavaró hatást kifejtő létesítmény üzemeltetője köteles telepíteni.
(7) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni. Ilyen erdő a gazdasági területek és lakóterület közé ékelődő erdő, a temető és lakóterület közötti rézsűt fedő erdő. Településvédelmi védőfásítást kell telepíteni az M8 gyorsforgalmi út a mellé a falu lakóterületeinek védelme érdekében.
(8) Ev-i jelű tájképvédelmi és belterületi erdő a táj szépségének és a tájba való beavatkozás mértékének csökkentését szolgálja. A területen beépítést elhelyezni tilos, a művelési állapotot és használatot megváltoztatni tilos.
(9) Ev-f jelű vízvédelmi a természeti állapotú vízpartok parti sávjának megőrzését és fenntartását szolgálja. A területen beépítés vadászles és a területfenntartását szolgáló építmény kivételével nem helyezhető el.
26. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
1.1 Má jelű általános mezőgazdasági terület
1.2 Mk jelű kertes mezőgazdasági területek.
1.3 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.
(3) Mkojelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet
Mkojelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
a) A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
b) A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),
c) A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
d) A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
e) Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.
27. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
a) Beépíthető telek területe:
aa) lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 1 ha telekterület esetén
ab) gazdasági épület: min. 6000 m2 telekterület esetén.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
(2) Kertes mezőgazdasági övezet területe Mk:
a) Beépíthető telek területe:
aa) lakóépület: nem építhető
ab) gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.
b) Beépítettség max 3%, maximum egy 40 m2-es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.
(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mkojelű övezetben:
a) Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
b) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
c) Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
d) Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
e) Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
f) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
g) Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie. Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
(4) Vasszentmihály község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 40 %-ot.10
Vízgazdálkodási terület
28. §
(1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:
1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek
(2) A V jelű övezetben az OTÉK vízgazdálkodási területre vonatkozó szabályainak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Védőtávolság a Rába vízfolyás part éleitől 10-10 m. Árvízvédelmi töltések lábától mérve a víz és mentett oldalon 10-10 méteres védősávban kizárólag rét és gyepművelés folytatható.
(4) A felszín alatti vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása a foldhasználó kötelessége.
(5) Útépítés kapcsán szükségessé váló vízfolyás korrekciója az útépítéssel egy időben, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján végezhető el.
(6) A meglévő és tervezett vízelvezető árkok részére vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján a szabályozási terven jelölt helyeken telket kell alakítani és ki kell építeni egészen a befogadóig.
Zöldfelületek, természetvédelem
29. §
(1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján a jegyző engedélyével szabad.
b) Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.
(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg. (Lásd 2. sz. melléklet: Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája)
(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
Természetvédelem
(5) Az Őrségi Nemzeti Park területén a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok előírásai az irányadóak.
(6) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a 201 és 202 hrsz templom és temető terület. A területen lévő kislevelű hársfa állomány megőrzendő.
(7) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(8) A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi táj értékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!
(9) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
(10) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
(11) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében.
30. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.
A vizek védelme
(2) Élővízfolyáshoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!
(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
(4) Szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvésű területeken elhelyezni
nem szabad, egyéb területen is csak talajvédelmi hatóság, a környezetvédelmi és természetvédelmi, közegészségügyi hatósági engedély alapján létesíthető.
Hulladék ártalmatlanítása
(5) Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
A levegő védelme
(7) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.
(8) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
(9) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.
Földvédelem
(10) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.
Zaj és rezgés elleni védelem
(11) A lakóterületek zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, vegyes területek 60 dB nappal és 50 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB. Autópálya, autóút és elsőrendű főút és vasúti fővonal mellett lakóterületek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB.
(13) Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.
31. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(4) Régészeti érdekű terület:
■ Fő utca a 24-84.sz. házszám és 23-93. házszám közötti terület.
(5) A település értékei megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:
a) Építmény:
aa) paplakás Fő utca 44.
ab) Fő utca 9. hsz; 9 hrsz;
ac) Fő utca 11 hsz; 13 hrsz;
ad) Fő utca 88 hsz, 307 hrsz;
ae) Arany János utca 1 hsz, 151 hrsz;
af) Arany János utca 3 hsz, 152 hrsz;
ag) Arany János utca 5 hsz, 153 hrsz;
ah) kereszt a Fő utcán 210 hrsz közterületén, 320 hrsz.
b)Védendő utcakép:
aa) Arany János utca É-i, páratlan oldalán az oromfalas vagy csonkakontyos homlokzat kialakítás
ab) Fő utca a Vörös patak 177/6 és 107/1 hrsz, valamint 3 és 243 hrsz között és a Rátót közigazgatási határa között a (9) bekezdés c-m) és pontok közötti előírások vonatkoznak.
ac) Zrínyi utca 16-20 hsz, 138-139/2 hrsz terület.
(6) b) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:
ba) utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés
bb) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek
bc) függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok.”
(7) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.
(8) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.
Sajátos jogintézmények
32. §
(1) A község az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény településrendezési kötelezésekre vonatkozó szabályai alapján településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget rendel el.
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
a) 015/1 hrsz tervezett gazdasági terület közúttal párhuzamos oldalán 10 m szélességben;
b) 324/1; 323; 322; 321; 318; 317; 315; 314; 313; 312; 311; 310; 309 hrsz-ek területén tervezett lakóterület védelme érdekében a lakóterület É-i oldalán, 15 m szélességben
c) 030/20 és 030/22 hrsz területet érintő tervezett lakóterület D-i és É-i határán egyaránt kell 15-15 m szélességben ültetési kötelezettséget biztosítani a szabályozási terv szerinti helyeken.
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
a) terület gyepesítését,
b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy őshonos fafajokkal (2.sz. melléklet) megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.
(4) Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).
A tervlap szerinti helyeken az önkormányzati vagy társulati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m védőtávolságot kell megtartani.
(1) A rendelet mellékletei :
1. számú melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
2. sz. melléklet Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája:
3. számú melléklet: Beépítési mintalapok.
4. számú melléklet: Vasszentmihály község 10.Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó M =1 : 2000; 020/03 munkaszámon; 10. rajzszámon.
5. számú melléklet: Vasszentmihály község 11.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó M =1 : 20 000; 020/03 munkaszámon; 11. rajzszámon.
(3) A rendelet 2006. augusztus 11-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
[2] OTÉK 44. §(14)
[3] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14. § (2) 8. pont
szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el. [4] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14. § (2) 1. pont
szerinti lakóépület elhelyezés szigorítása. [5] OTÉK kiegészítés: Az OTÉK 20. § (4) kiegészítése. 1. melléklet a 6/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelethez
A belterület határának kiterjesztéséről valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
030/20 hrsz részben, szabályozási terv szerint; 030/21 hrsz egészben;
030/22 hrsz részben, szabályozási terv szerint; 069/1 hrsz egészben;
017/1 hrsz egészben;
04/2 hrsz egészben;
070 egészben;
020; 030/14 hrsz egészben;
030/10; 068; 030/11 hrsz egészben;
030/9 hrsz részben, szabályozási terv szerint; 030/12 hrsz részben, szabályozási terv szerint; 015/1 hrsz részben, szabályozási terv szerint.
Vasszentmihály község jóváhagyott 10. Szabályozási Terv Belterület 002/2014 munkaszámú SZM/10 tervlap
területfel-használás |
beépítési mód |
Maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
min. zöld
% |
szintterület sűrűség
telekre |
Lf-1 |
O |
4,5 |
800 |
kialakult
(új 14 m) |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-1 |
O |
4,5 |
1000 |
kialakult
(új 14 m) |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-1 |
O |
4,5 |
1200 |
kialakult
(új 14 m) |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
720 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
900 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
1000 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
1200 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
SZ |
4,5 |
1200 |
20 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
SZ |
4,5 |
1500 |
20 m |
30 |
40 |
0,5 |
Vasszentmihály község jóváhagyott 11. Szabályozási Terv Külterület 002/2014 munkaszámú SZM/11 tervlap
területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
min. zöld
% |
Szintterület sűrűség
telekre |
Vt |
SZ |
6,0 |
900 |
18 |
30 |
40 |
2,4 |
Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája:
Fafajok |
Cserjefajok |
Kocsányos tölgy |
Boróka |
Kocsánytalan tölgy |
Közönséges mogyoró |
Csertölgy |
Csergalagonya |
Gyertyán |
Egybibés galagonya |
Szelídgesztenye |
Kökény |
Hegyi juhar |
Fagyal |
Mezei juhar |
Csíkos kecskerágó |
Korai juhar |
Veresgyűrű som |
Magas kőris |
Puspáng (nem őshonos) |
Magyar kőris |
|
Hegyi szil |
|
Mezei szil (simalevelű) |
|
Vénic szil |
|
Kislevelű hárs |
|
Nagylevelű hárs |
|
Közönséges nyír |
|
Madárcseresznye |
|
Barkóca berkenye |
|
Vadkörte |
|
Vadalma |
|
Szürke nyár |
|
Rezgő nyár |
|
Fehér nyár |
|
Fekete nyár |
|
Hazai fűzek |
|
a beépítési mintalapok
A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
előkert
m |
min. zöld
% |
szintterület sűrűség
telekre |
Gksz |
SZ |
5,5 |
1500 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 5,0 m |
30 |
2,0 |
Az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méret, beépítési mód, a megengedett beépítettség mértéke, megengedett maximális építménymagasság
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság
(m) |
kialakítható minimális telekterület-méret
(m2) |
telkek minimális
szélessége
(m) |
maximális beépítettség
(%) |
elő-kert
m |
min. zöld
% |
szintterület sűrűség
telekre |
Gip |
SZ |
7,5 |
2000 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 5,0 m |
30 |
1,5 |
A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége
út megnevezés |
Települési út kategória/kezelő |
hrsz
[meglévő] |
útkategória |
védőtávolság |
Építési terület
/szab. szélesség/ |
8 számú
országos főút |
elsőrendű főút/
állami út |
086 |
K.III.A. |
100-100 m |
30-40,0 m |
8 számú
országos főút |
elsőrendű főút/
állami út |
245 [Fő] |
B.III.a |
- |
17-18,50 m |
7454 jelű
országos mellékút |
összekötő út/
állami út |
0109; 0115 |
K.V.A. |
50-50 m |
30,0 m |
7454 jelű
országos mellékút |
összekötő út/
állami út |
147 [Zrínyi] |
B.V.c. |
- |
14,50-16,0 m |
87108 jelű
országos mellékút |
Bekötő út/
állami út |
164 [Felszabadulás]
|
B.V.c. |
- |
18,0-20,0 m |
87108 jelű
országos mellékút |
Bekötő út/
állami út |
019 |
K.VI.B. |
50-50 m |
22,0 m |
Lakó utak |
Kiszolgáló út/
Helyi önk. út |
149 [Arany]
95/2 [Petőfi]
120 [Petőfi]
210, 198 [Fő]
217/1
243 [Erdei] |
B.VI.d.B. |
- |
10-12,0 m
7,0 m
10-12,0 m
12,0 m
10,0 m
12-16,0m |
kerékpárút |
Kerékpárút/
Helyi önk. út |
- |
B.IX |
- |
4,0 m |
gyalogút |
Kiszolgáló út/
Helyi önk. út |
- |
B.X.. |
- |
3,0 m |
Mezőgazdasági út |
Kiszolgáló út/
Helyi önk. út |
0135/12; 0117; 030/19; 025; 015/3; 02/13;
02/3; 0132;02/8; 030/13; 030/7; |
K.VIII.C. |
- |
Min 7,0m |