Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
Vasszentmihály község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 07. 19- 2024. 02. 28Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
Vasszentmihály község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Vasszentmihály község Képviselő Testületé az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Vasszentmihály Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban, szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Vasszentmihály község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
Szabályozási elemek
3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
(2) Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.
(4) Alkalmazott fogalom: Telek be nem építhető része a telek szabályozási terven lehatárolt azon része, amelyen épület nem, építmények közül kizárólag út és közműépítmények helyezhetőek el. A beépítési %, és minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.
Területfelhasználás
4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
Építési övezetek általános előírásai
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, élőkért előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.
(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.
Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok
7. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, diszkót, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke
f) a rendelet 24. § (3) bekezdésében foglaltak és zászlótartórúd.
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
8. § Általános előírások.
(1)
(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.
(3)
(4)
(5)
9. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, vagy más jogszabály előírja.
(2)
(3)
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán létesítendő kerítés legfeljebb 1,80 méter magasságú lehet.
(6)
(7)
Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
10. § (1) Előkért létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén élőkért helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt élőkért méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(2) Épületeket a telken a 3. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.
(4)
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság fele vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.
(7)
(8) Lakókocsi és sátor csak az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.
Falusias lakóterület
11. § Általános előírások:
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: [3]
12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A falusias lakóterület elsősorban telekosztása, beépítettsége, karakterbeli különbsége, esetenként szerepköre alapján az alábbi övezetekre tagozódik:
Településközpont vegyes terület
13. § Általános előírások:
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
14. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.
(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK-ban felsorolt melléképítmények közül az alábbiak építhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.”
Gazdasági terület
15. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
1. kereskedelmi, szolgáltató terület
2. egyéb ipari terület
(3)
Kereskedelmi, szolgáltató terület
16. § (1)
(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírást a Rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(3) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.
(4)
Egyéb ipari terület
17. § (1)
(2)
(3) Az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, megengedett maximális építménymagasságot tartalmazó táblázatot a Rendelet 7. melléklete tartalmazza.
Különleges terület
18. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 1 l-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. Temető K-Tjelű.
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
19. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
20. § Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, megfelel az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak, valamint:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
21. § Általános előírások:
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. közúti közlekedési terület
2. kötöttpályás (vasút) közlekedési terület Kök jelű
3. Km j élű közműterületbe sorolj a.
(2)
(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak és vasúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint az OTÉK közlekedési és közműterületre vonatkozó szabályaiban megnevezett építmények helyezhetők el.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.
(7) Utak alatt, a közmüvek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
(8) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el szabadon álló módon legfeljebb 4,5 m magassággal.
22. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
Közműterületek és létesítmények
23. § Általános előírások
(1)
(2)
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény - épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(5) Új út építésekor, útrekonstrukció során a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(6) Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 23. § (15) d. pontjának megtartásával van lehetőség.
(8) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(10)
(11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
Zöldterület
24. § Általános előírások:
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
Erdőterület
25. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági célú Égj élű
2. védelmi célú Evjelű
(3) Gazdasági célú Egjelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Mezőgazdasági terület
26. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
27. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:
a) Beépíthető telek területe:
aa) lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 1 ha telekterület esetén
ab) gazdasági épület: min. 6000 m2 telekterület esetén.
b) Beépítettség max 3%.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
(2) Kertes mezőgazdasági övezet területe Mk:
a) Beépíthető telek területe:
aa) lakóépület: nem építhető
ab) gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.
b) Beépítettség max 3%, maximum egy 40 m2-es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.
(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mkojelű övezetben:
a) Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
b) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
c) Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
d) Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
e) Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
f) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
g) Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie. Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
(4) Vasszentmihály község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 40 %-ot.10
28. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:
1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek
(2) A V jelű övezetben az OTÉK vízgazdálkodási területre vonatkozó szabályainak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Védőtávolság a Rába vízfolyás part éleitől 10-10 m. Árvízvédelmi töltések lábától mérve a víz és mentett oldalon 10-10 méteres védősávban kizárólag rét és gyepművelés folytatható.
(4) A felszín alatti vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása a foldhasználó kötelessége.
(5) Útépítés kapcsán szükségessé váló vízfolyás korrekciója az útépítéssel egy időben, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján végezhető el.
(6) A meglévő és tervezett vízelvezető árkok részére vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján a szabályozási terven jelölt helyeken telket kell alakítani és ki kell építeni egészen a befogadóig.
Zöldfelületek, természetvédelem
29. § (1)
(2) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
a) Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján a jegyző engedélyével szabad.
b)
(3)
(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
Környezetvédelem
30. § (1)
A vizek védelme
Hulladék ártalmatlanítása
A levegő védelme
Földvédelem
Zaj és rezgés elleni védelem
Örökségvédelem
31. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
Sajátos jogintézmények
32. § (1) A község az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény településrendezési kötelezésekre vonatkozó szabályai alapján településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget rendel el.
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
a) 015/1 hrsz tervezett gazdasági terület közúttal párhuzamos oldalán 10 m szélességben;
b) 324/1; 323; 322; 321; 318; 317; 315; 314; 313; 312; 311; 310; 309 hrsz-ek területén tervezett lakóterület védelme érdekében a lakóterület É-i oldalán, 15 m szélességben
c) 030/20 és 030/22 hrsz területet érintő tervezett lakóterület D-i és É-i határán egyaránt kell 15-15 m szélességben ültetési kötelezettséget biztosítani a szabályozási terv szerinti helyeken.
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
a) terület gyepesítését,
b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy őshonos fafajokkal (2.sz. melléklet) megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.
(4)
Védőtávolságok
33. § A tervlap szerinti helyeken az önkormányzati vagy társulati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m védőtávolságot kell megtartani.
Záró rendelkezések
34. § (1) A rendelet mellékletei :
1. számú melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
2. sz. melléklet Őshonos növényfajok az Őrségi Nemzeti Park fajlistája:
3. számú melléklet: Beépítési mintalapok.
4. számú melléklet: Vasszentmihály község 10.Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó M =1 : 2000; 020/03 munkaszámon; 10. rajzszámon.
5. számú melléklet: Vasszentmihály község 11.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó M =1 : 20 000; 020/03 munkaszámon; 11. rajzszámon.
(2)
(3) A rendelet 2006. augusztus 11-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
[2] OTÉK 44. §(14) |
[3] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14. § (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el. |
[4] OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14. § (2) 1. pontszerinti lakóépület elhelyezés szigorítása. |
[5] OTÉK kiegészítés: Az OTÉK 20. § (4) kiegészítése. |
[6] 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete szerint. |
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
területfel-használás |
beépítési mód |
Maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
Lf-1 |
O |
4,5 |
800 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-1 |
O |
4,5 |
1000 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-1 |
O |
4,5 |
1200 |
kialakult |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
720 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
900 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
1000 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
O |
4,5 |
1200 |
14 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
SZ |
4,5 |
1200 |
20 m |
30 |
40 |
0,5 |
Lf-2 |
SZ |
4,5 |
1500 |
20 m |
30 |
40 |
0,5 |
5. melléklet
területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
min. zöld |
Szintterület sűrűség |
Vt |
SZ |
6,0 |
900 |
18 |
30 |
40 |
2,4 |
6. melléklet
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
előkert |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
Gksz |
SZ |
5,5 |
1500 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 5,0 m |
30 |
2,0 |
7. melléklet
Területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépítettség |
elő-kert |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
Gip |
SZ |
7,5 |
2000 |
20 |
30 |
Kialakult, vagy min 5,0 m |
30 |
1,5 |
8. melléklet
út megnevezés |
Települési út kategória/kezelő |
hrsz |
útkategória |
védőtávolság |
Építési terület |
---|---|---|---|---|---|
8 számú |
elsőrendű főút/ |
086 |
K.III.A. |
100-100 m |
30-40,0 m |
8 számú |
elsőrendű főút/ |
245 [Fő] |
B.III.a |
- |
17-18,50 m |
7454 jelű |
összekötő út/ |
0109; 0115 |
K.V.A. |
50-50 m |
30,0 m |
7454 jelű |
összekötő út/ |
147 [Zrínyi] |
B.V.c. |
- |
14,50-16,0 m |
87108 jelű |
Bekötő út/ |
164 [Felszabadulás] |
B.V.c. |
- |
18,0-20,0 m |
87108 jelű |
Bekötő út/ |
019 |
K.VI.B. |
50-50 m |
22,0 m |
Lakó utak |
Kiszolgáló út/ |
149 [Arany] |
B.VI.d.B. |
- |
10-12,0 m |
kerékpárút |
Kerékpárút/ |
- |
B.IX |
- |
4,0 m |
gyalogút |
Kiszolgáló út/ |
- |
B.X.. |
- |
3,0 m |
Mezőgazdasági út |
Kiszolgáló út/ |
0135/12; 0117; 030/19; 025; 015/3; 02/13; |
K.VIII.C. |
- |
Min 7,0m |