Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testülete

VASSZENTMIHÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátásokról

Hatályos: 2013. 12. 31- 2015. 02. 28

VASSZENTMIHÁLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

14/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete


A szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátásokról

Vasszentmihály község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtése érdekében az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, illetve

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 26., 32.§ (3) éa 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja


1.§


E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében biztosított egyes szociális ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módját.


A rendelet hatálya

2.§


(1) A rendelet hatálya kiterjed Vasszentmihály község közigazgatási területén élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen tartózkodó

  1. magyar állampolgárokra,
  2. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
  3. letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
  4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

(2) A rendelet hatálya a 3. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgárokra is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a)„A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik”[1], valamint az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik


(4) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja, az étkeztetésre vonatkozó ügyekben a hatáskört a polgármesterre ruházza át.

(5) Az e rendelet 16.§-ában szabályozott, személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások biztosítása a Szentgotthárd Város és Térsége Önkormányzati Társulás által

fenntartott szolgáltatási intézmény útján történik.



II. Fejezet


Eljárási rendelkezések

3.§


(1) Az ügyfél az önkormányzati hatáskörben lévő szociális ellátásra irányuló kérelmét a Rátóti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) hivatalánál terjesztheti elő írásban vagy szóban személyesen.

(2) E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és

kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Sztv.-ben meghatározott eltérésekkel.


4.§


A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények - pld. anyagi, jövedelmi helyzetének - megváltozásáról köteles – a változást követő 15 napon belül a Hivatalnál bejelenteni.


5.§


(1) A szociális ellátások iránti - a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet melléklete szerinti, az igényelt ellátás típusának megfelelő - kérelmet, valamint vagyonnyilatkozatot, és egyéb iratot, a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat– a Hivatalnál kell benyújtani a kérelem benyújtásával egyidejűleg.

(2) Halaszthatatlan, rendkívüli körülmény bekövetkezése, fennállása esetén a kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja.

(3) A jogosultság megállapításakor a jövedelemvizsgálat során az Szt. 10.§ (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.


6.§


(1) A szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és

lakáskörülményeiről - szükség esetén - a Hivatal, illetve a 17.§-ban meghatározott

szociális alapszolgáltatások tekintetében a Szentgotthárd Város és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat környezettanulmányt készít.

(2) Amennyiben a kérelmező a 5.§-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szükséges környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé kérelmét el kell utasítani.


7.§


(1) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, kivétel azon ellátások esetében, ahol törvény vagy Kormány rendelet e rendelettől eltérően mást ír elő.

(2) A megállapított pénzbeli ellátások 15 napon belül kerülnek kifizetésre, míg a rendszeres szociális támogatásokat - havonta utólag - minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a

jogosult részére, külön kérelem esetén a kifizetés átutalással is történhet.

(3) A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.


Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

8.§


A jogosulatlanul igénybe vett, e rendeletben meghatározott szociális ellátás megszüntetése és visszafizetése tekintetében az Szt. 17.§-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a Képviselő-testület – méltányosságból csak annak az összegnek a megtérítését engedheti el, illetőleg csökkentheti, amelyet saját pénzalapja terhére fedezett. E méltányosság csak akkor gyakorolható, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a teljes mértékű visszafizetési kötelezettség teljesítése.


III. Fejezet


A pénzbeli ellátások formái

9.§


(1) Az e rendelet 3.§-ában arra felhatalmazott szerv szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátásokat nyújthatja:

a.) aktív korúak ellátása (ezen belül: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély)

b.) önkormányzati segély

(2) A gyermekvédelemmel és gyermekjóléti szolgálással kapcsolatos eljárások és rendelkezések külön rendeletben kerültek meghatározásra.




Aktív korúak ellátása

10.§


(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Szt.-ben meghatározottakon túl -, hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön:

a.) az Önkormányzattal, továbbá

b.) az e rendelet a Szentgotthárd Város és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, mint együttműködésre kijelölt szervvel (a továbbiakban: kijelölt szerv) és

c.) a Vas Megyei Kormányhivatal Szentgotthárdi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével (a továbbiakban: Kirendeltség).

(2) A határozat meghozatalára jogosult szerv a határozat egy példányának megküldésével

tájékoztatja a Kirendeltséget és a kijelölt szervet az aktív korúak ellátásának

megállapításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről.

(3) Az együttműködési kötelezettség tartalma:

a.) a nem foglalkoztatott személy köteles a határozat meghozatalára jogosult szerv által meghatározott – az aktív korúak ellátását megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belüli - időpontban a kijelölt szervvel történő személyes kapcsolatfelvétel céljából megjelenni,

b.) a nem foglalkoztatott személy az első megjelenést követő (nyilvántartásba vétel) 60 napon belül köteles a kijelölt szervvel az Szt.-ben meghatározott beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni.

(4) Amennyiben az aktív korúak ellátásában részesülő együttműködési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy

a.) a kijelölt szervnél a számára előre meghatározott időpontban igazolatlanul nem jelenik meg,

b.) az Önkormányzat vagy a Kirendeltség által számára felkínált megfelelő munkát nem fogadja el, az általuk meghatározott időben nem jelenik meg, a munkaviszony neki felróható okból nem jön létre,

c.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem tesz eleget a fenti (3) bekezdésében foglaltaknak,

d.) a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,

e.) a kijelölt szerv által előírt időközönként nem keresi fel a kijelölt szervet,

f.) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

g.) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

úgy az  az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül és az aktív korú ellátásban részesülő személy ellátásra való jogosultsága megszüntetésre kerül.

(5) Amennyiben az aktív korúak ellátásában részesülő:

a.) az Önkormányzat vagy a Kirendeltség által számára felkínált megfelelő munkát elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg vagy a munkáltató a foglalkoztatást azonnali hatályú felmondással megszünteti,

b.) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.) a képzést önhibájából nem fejezi be,

d.) a fenti (4) bekezdésben meghatározott 6 hónapos időtartamban ismételten nem jelenik meg a kijelölt szervnél az előre meghatározott időpontban, úgy az az együttműködés súlyos megszegésének minősül, mely az ellátás megszüntetését vonja maga után.

(6) a.) Amennyiben a nem foglalkoztatott a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a kijelölt szervnél, valamint az ellátást megállapító határozatában foglalt együttműködési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a kijelölt szerv 8 napon belül írásban felszólítja a mulasztás 8 napon belül történő pótlására.

b.) Aki a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, mulasztását a tudomására jutástól, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül igazolhatja, s egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is.

c.) A kijelölt szerv legkésőbb a mulasztástól vagy az együttműködés megszegésétől számított 30 napon belül jelzi a döntéshozó felé, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének a felhívás ellenére sem tesz eleget.

d.) A kijelölt szerv éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést segítő programok végrehajtásáról.

(7) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő programok a kijelölt szerv szakmai

programjában kerülnek meghatározásra, melyek többek között az alábbiakra terjednek

ki:

a.) a kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.) a felajánlott és a számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,

d.) a Kirendeltségnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a Kirendeltséggel való együttműködésre.

(8) A kijelölt szerv az aktív korúak ellátásának folyósítása időtartama alatt az együttműködés keretében:

a.) figyelemmel kíséri az ellátás megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b.) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés szabályairól,

c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d.) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.


11.§

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő egyéb kötelezettsége


(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő a fentieken túl köteles a lakó környezetét rendben tartani, oly módon, hogy a kert és udvar résznek gyommentesnek kell lennie.

(2)A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban lakókörnyezetének számít azaz ingatlan, ahol bejelentett lakóhelye van és életvitelszerűen ott tartózkodik, függetlenül attól, hogy tulajdon része van-e az ingatlanban.


12.§

Önkormányzati segély


(1) Önkormányzati segélyben részesülhet, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Az Önkormányzati segély megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, azonban vis maior esetében hivatalból is megállapítható.

(2) Önkormányzati segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

  1. nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére,
  2. gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,
  3. baleset, vagy betegség miatt tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén,
  4. haláleset esetén,
  5. elemi kár esetén
  6. egyedül élő ellátatlan személy részére

g)   a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,  

h)   iskoláztatáshoz,

i)   a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

j)   a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

k)  a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások  

     vagy  a gyermek hátrányos helyzete miatt

l)   egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) Az önkormányzati segély adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a.) gyermeket nem nevelő háztartásban egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150%-át, két vagy több fős háztartásban a nyugdíjminimum 140%-át,

b.) gyermeket nevelő háztartás esetében két fős háztartásban a nyugdíjminimum 150%-át, 3-4 fős háztartásban a nyugdíjminimum 130%-át, míg öt vagy több fős háztartásban a nyugdíjminimum 120 %-át.

(4) Rendkívüli élethelyzet illetőleg vis maior esetén a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is adható önkormányzati segély. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a baleset vagy betegség miatt legalább 3 hónapig tartó munkaképtelen állapot, haláleset. Vis maior a természeti csapás, valamint olyan váratlan, előre nem tervezhető kiadás, mely a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti.

(5) Nem állapítható meg önkormányzati  segély annak a személynek, akiknek eltartásáról más személy vagy szerv tartási szerződés vagy más okirat alapján gondoskodni köteles, továbbá azon személy részére, aki önhibájából nem tett eleget a Kirendeltségen nyilvántartásba vételi valamint pénzbeli ellátás megállapítása céljából együttműködési kötelezettségének.

(6) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 90%-át. Rendkívüli élethelyzet valamint vis major esetén az önkormányzati segély – rászorultságtól függő - maximális összege pedig a nyugdíjminimum ötszöröse. Az önkormányzati segély vásárlási utalvány formájában is adható.

(7) A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a segélyt megállapító határozat az év során folyósítandó többszöri segély kifizetéséről is dönthet, meghatározva az alkalmanként kifizetésre kerülő összegeket (időszakos önkormányzati segély).

(8) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. Ilyenkor az

igénybe vett szolgáltatás díjának megfizetését vállalja az Önkormányzat.

(9) Az önkormányzati segély az Szt. 45. §. (1) bekezdése alapján pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, külön szerződés megkötése alapján annak a személynek:

a.) akinek 1 főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj 500 %-át.

b.)A kamatmentes kölcsön összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át,

c.) a kölcsön visszafizetése legfeljebb 12 havi részletben lehetséges.

 (10) A képviselő-testület önkormányzati segélyt állapít meg annak a vasszentmihályi lakosnak, aki a meghalt személy- utolsó lakhelye szerint vasszentmihályi lakos- eltemettetéséről gondoskodott annak  ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles személy volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, azaz a családban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedülélő esetén annak 650 %-át nem haladja meg.

(11) A képviselő-testület a 12. §. (10) bekezdésben foglalt hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(12)Az önkormányzati segély összege: a helyben szokásos, legolcsóbb földes temetés költségének 10%-a.

(13) Temetés helyben szokásos költségeként a Vas Megyei Önkormányzat Vagyonkezelő Kft. Kegyeleti Ágazat Szombathely által évente közölt legolcsóbb földes temetési költséget kell figyelembe venni, mely 195.000.-Ft.

(14) Amennyiben a temetési költség nem éri el a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségeket, akkor a temetési segély: 10.000.-Ft.

(15) Az önkormányzati segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni, a kérelemhez csatolni kell kérelmező nevére kiállított számla másolatot.



IV. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

13.§


(1) Az alábbi a.) - c.) pontokban szereplő segélyek az e rendelet 2.§-ában meghatározott, hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján meghozott olyan pénzbeli ellátások, melyek egészben vagy részben természetbeni szociális ellátási formában is nyújthatók.

Természetben szociális ellátásként nyújtható:

a.) az önkormányzati segély,

b.) a rendszeres szociális segély

 (2) Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet utalvány, a tandíj, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának, valamint a gyógyszer térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, a gazdálkodást segítő támogatás.

(3) A természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a kérelmező szociális körülményei vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás vagy segély pénzben történő juttatása nem kívánt célra kerülne felhasználásra.

(4) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában az Szt. 47.§

(2) bekezdésében fennálló feltételek esetén – az ott meghatározott mértékben – nyújtható, a fenti (2) bekezdésben felsorolt ellátási formákban, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátó kijelölt szerv ez irányú javaslatának figyelembevételével.


Köztemetés

14.§


(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat Polgármestere köteles gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, amennyiben a haláleset helyszíne Vasszentmihály község közigazgatási területe és ha az Szt. 48.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A köztemetés a legolcsóbb hamvasztásos temetés és gyászszertartás igénybevételével történik.

(3) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemettetésre köteles személynek – kérésére – ki kell adni.

(4) Nem kell megtéríteni a köztemetés költségét, ha a temetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(5) Kérelemre részletfizetés engedélyezhető, ha a temetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.



Közgyógyellátás méltányosságból

15.§


(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a közgyógyellátással kapcsolatos jogköreit az e cím alatt meghatározottak figyelembe vételével gyakorolja.

(2) a.) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult, akinek a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150%- át, egyedül élő esetén a 200%-át és 

b.) a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum

10%-át.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások formái

16.§


Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási

formákat biztosítja:

a.) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás

c.) családsegítés

d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e.) falugondnoki szolgáltatás.

Étkeztetés

17.§


(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes a fenti (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni:

a.) egészségügyi indok esetén a házi orvos igazolását csatolni kell a kérelem mellé,

b.) a 65 év feletti kérelmező esetén a korra való tekintettel indokoltnak kell tekinteni az igényt.

(3) Az étkezés engedélyezése ügyében a polgármester jár el.

(4) Az étkeztetést az Önkormányzat Pencz Ferenc Körmendi vállalkozó konyhájáról biztosítja.



Házi segítségnyújtás

18.§


(1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a kijelölt szerven keresztül látja el, az Szt.

63.§-ban meghatározottak szerint.


Családsegítés

19.§

(1) Az Önkormányzat az Szt. 64.§ (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait a

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat (Szentgotthárd, Kossuth út 7.) szerven keresztül látja el.


Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

20.§


(1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a kijelölt szerven keresztül nyújtja, az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint, melyet a Városi Gondozási Központ lát el.


Intézményi térítési díjak

21.§


(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a Szentgotthárd Város és Térsége Önkormányzati Társulás, évenként kétszer állapíthatja meg.

(2) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet a kijelölt szerv vezetőjétől kell kérni.


A személyi térítési díjak megfizetése

22.§


(1) A személyi térítési díjat havonta, utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával korrigálni kell.


Záró rendelkezések

23.§


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetéséről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti A szociális igazgatásról és

szociális ellátásokról szóló 11/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelet.


Vasszentmihály, 2013. december 8.



………………………………                                  …………………………………

        Császár István                                                               Dr. Kelemen Marcell

         Polgármester                                                                             jegyző



E rendelet kihirdetésre került 2013. december   31 . napján.


Vasszentmihály, 2013. december   31  .


……………………………

Dr. Kelemen Marcell

             jegyző