Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2017 (V.31..) önkormányzati rendelete

Vasszentmihály község Képviselő Testületének Vasszentmihály község Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 6/2006. (VIII.10.) számú rendelete módosításáról

Hatályos: 2017. 06. 01- 2017. 06. 01

Vasszentmihály Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2017 (V.31..) önkormányzati rendelete

Vasszentmihály község Képviselő Testületének Vasszentmihály község Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 6/2006. (VIII.10.) számú rendelete módosításáról1

2017.06.01.

Vasszentmihály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vasszentmihály Község Képviselő Testületének Vasszentmihály Község Szabályozási tervének és Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 6/2006. (VIII.10.) számú rendelete (a továbbiakban Rendelet)2. § (2) bekezdése, 5. §-a, 6. § (4) bekezdése, 7. § (5) bekezdése, 8. § (3)-(4) bekezdései, 11. § (7) bekezdése, 22. § (2) bekezdése, 23. § (7), (13) és (15) bekezdései, 30. § (6) és (12) bekezdése, 31. § (1)-(4) bekezdései, valamint a 33. § (1), (3) és (5) bekezdése.

2. § (1) A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, vagy más jogszabály előírja.”

3. § (1) A Rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.”

(2) A Rendelet 10. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(8) Lakókocsi és sátor csak az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.”

4. § (1) A Rendelet 12. § (4) bekezdésében „az Lflakóterületekre vonatkozó övezeti előírás” táblázat a Rendelet 4. mellékletébe kerül. A Rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az Lflakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.”

(2) A Rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Lf-1 jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés mellett az épületek kialakult esetben szabadon állóan, egyébként oldalhatáros módon helyezhetők el az OTÉK építmények létesítésének általános előírásaiban meghatározott illeszkedési szabályok és szomszédos beépítések vizsgálata alapján.”

(3) A Rendelet 12. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(10) A lakóterületen zászlótartó, valamint az OTÉK-ban szabályozott alábbi melléképítmények létesíthetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-,folyadék-és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.”

5. § A Rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. lakóépület
2. igazgatási épület
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5. egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény.
A Vt jelű településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető: nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára. A területeken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.”

6. § (1) A Rendelet 14. § (2) bekezdésében „a településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások” táblázat a Rendelet 5. mellékletébe kerül. A Rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a Rendelet 5. melléklete tartalmazza.”

(2) A Rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK-ban felsorolt melléképítmények közül az alábbiak építhetők: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.”

7. § (1) A Rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A területen az OTÉK kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírásaiban szabályozott építmények helyezhetők el.”

(2) A Rendelet 16. § (2) bekezdésében „a Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás” táblázat a Rendelet 6. mellékletébe kerül.A Rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírást a Rendelet 6. melléklete tartalmazza.”

8. § (1) A Rendelet 17. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A területen az OTÉK ipari területre vonatkozó előírásaiban szabályozott építmények helyezhetők el.”

(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdésében az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, megengedett maximális építménymagasságot tartalmazó táblázat a Rendelet 7. mellékletébe kerül. A Rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méretet, beépítési módot, a megengedett beépítettség mértékét, megengedett maximális építménymagasságot tartalmazó táblázatot a Rendelet 7. melléklete tartalmazza.”

9. § A Rendelet 21. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint az OTÉK közlekedési és közműterületre vonatkozó szabályaiban megnevezett építmények helyezhetők el.”

10. § (1) A Rendelet 22. § (1) bekezdésében „a közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége” táblázat a Rendelet 8. mellékletébe kerül. A Rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a Rendelet 8. melléklete tartalmazza.”

(2) A Rendelet 22. § (4)-(5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(4) Külterületi főutak tengelyétől – az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában – legalább 100-100 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el a 8. számú országos elsőrendű főút vonatkozásában.

(5) Külterületi mellékutak tengelyétől – az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában – legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

a) 7454. j. összekötő út

b) 87108. j. bekötő út.”

11. § (1) A Rendelet 23. § (15) bekezdésének c) és d) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„c) A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára rá kell kötni.

d) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

da) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

db) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Felügyelőség meghatároz.”

(2) A Rendelet 23. § (17) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(17) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elvezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.”

12. § (1) A Rendelet 25. § (3)-(4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(3) Gazdasági célú Egjelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1. erdő fenntartás
2. vadgazdálkodás
3. védelem
4. szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5%-ának beépítésével.
Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(4) Védelmi célú, Evjelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

a) Ev-hjelű településvédelmi erdő

b) Ev-ijelű tájképvédelmi és belterületi erdő

c) Ev-fjelű vízvédelmi erdőterület.”

13. § A Rendelet 26. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Mkojelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet

Mkojelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
a) A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
b) A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),
c) A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
d) A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
e) Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.”

14. § A Rendelet 27. § (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

a) Beépíthető telek területe:

aa) lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 1 ha telekterület esetén

ab) gazdasági épület: min. 6000 m2 telekterület esetén.

b) Beépítettség max 3%.

c) Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m

d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) Kertes mezőgazdasági övezet területe Mk:

a) Beépíthető telek területe:

aa) lakóépület: nem építhető

ab) gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.

b) Beépítettség max 3%, maximum egy 40 m2-es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető.

c) Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m

d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.

(3) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mkojelű övezetben:

a) Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.

b) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

c) Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.

d) Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.

e) Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.

f) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.

g) Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie.

Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.”

15. § A Rendelet 28. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A V jelű övezetben az OTÉK vízgazdálkodási területre vonatkozó szabályainak megfelelő építmények helyezhetők el."

16. § A Rendelet 29. § (11) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(11) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében.”

17. § A Rendelet 30. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(9) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.”

18. § (1) A Rendelet 31. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) A település értékei megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:
a) Építmény:
aa) paplakás Fő utca 44.
ab) Fő utca 9. hsz; 9 hrsz;
ac) Fő utca 11 hsz; 13 hrsz;
ad) Fő utca 88 hsz, 307 hrsz;
ae) Arany János utca 1 hsz, 151 hrsz;
af) Arany János utca 3 hsz, 152 hrsz;
ag) Arany János utca 5 hsz, 153 hrsz;
ah) kereszt a Fő utcán 210 hrsz közterületén, 320 hrsz.
b)Védendő utcakép:
aa) Arany János utca É-i, páratlan oldalán az oromfalas vagy csonkakontyos homlokzat kialakítás
ab) Fő utca a Vörös patak 177/6 és 107/1 hrsz, valamint 3 és 243 hrsz között és a Rátót közigazgatási határa között a (9) bekezdés c-m) és pontok közötti előírások vonatkoznak.
ac) Zrínyi utca 16-20 hsz, 138-139/2 hrsz terület.”
(2) A Rendelet 31. § (6) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„b) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:
ba) utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés
bb) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek
bc) függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok.”

19. § A Rendelet 32. § (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) A község az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény településrendezési kötelezésekre vonatkozó szabályai alapján településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget rendel el.
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
a) 015/1 hrsz tervezett gazdasági terület közúttal párhuzamos oldalán 10 m szélességben;
b) 324/1; 323; 322; 321; 318; 317; 315; 314; 313; 312; 311; 310; 309 hrsz-ek területén tervezett lakóterület védelme érdekében a lakóterület É-i oldalán, 15 m szélességben
c) 030/20 és 030/22 hrsz területet érintő tervezett lakóterület D-i és É-i határán egyaránt kell 15-15 m szélességben ültetési kötelezettséget biztosítani a szabályozási terv szerinti helyeken.
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
a) terület gyepesítését,
b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy őshonos fafajokkal (2.sz. melléklet) megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.”

20. § A Rendelet e rendelet 1.-5. számú melléklete szerinti 4., 5., 6., 7. és 8. számú melléklettel egészül ki.

21. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

1. melléklet a 4/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Az Lflakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:

területfel-használás

beépítési mód

Maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

Lf-1

O

4,5

800

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf-1

O

4,5

1000

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf-1

O

4,5

1200

kialakult
(új 14 m)

30

40

0,5

Lf-2

O

4,5

720

14 m

30

40

0,5

Lf-2

O

4,5

900

14 m

30

40

0,5

Lf-2

O

4,5

1000

14 m

30

40

0,5

Lf-2

O

4,5

1200

14 m

30

40

0,5

Lf-2

SZ

4,5

1200

20 m

30

40

0,5

Lf-2

SZ

4,5

1500

20 m

30

40

0,5

2. melléklet a 4/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:

területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség

(%)

min. zöld


%

Szintterület sűrűség
telekre

Vt

SZ

6,0

900

18

30

40

2,4

3. melléklet a 4/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

Területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség


(%)

előkert


m

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

Gksz

SZ

5,5

1500

20

30

Kialakult, vagy min 5,0 m

30

2,0

4. melléklet a 4/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

Az egyéb ipari gazdasági terület övezeteiben megengedett alakítható legkisebb telekterület-méret, beépítési mód, a megengedett beépítettség mértéke, megengedett maximális építménymagasság:

Területfel-használás

beépítési mód

maximális építmény-magasság

(m)

kialakítható minimális telekterület-méret
(m2)

telkek minimális
szélessége

(m)

maximális beépítettség


(%)

elő-kert


m

min. zöld


%

szintterület sűrűség
telekre

Gip

SZ

7,5

2000

20

30

Kialakult, vagy min 5,0 m

30

1,5

5. melléklet a 4/2017. (V. 31.) önkormányzati rendelethez

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

út megnevezés

Települési út kategória/kezelő

hrsz
[meglévő]

útkategória

védőtávolság

Építési terület
/szab. szélesség/

8 számú
országos főút

elsőrendű főút/
állami út

086

K.III.A.

100-100 m

30-40,0 m

8 számú
országos főút

elsőrendű főút/
állami út

245 [Fő]

B.III.a

-

17-18,50 m

7454 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

0109; 0115

K.V.A.

50-50 m

30,0 m

7454 jelű
országos mellékút

összekötő út/
állami út

147 [Zrínyi]

B.V.c.

-

14,50-16,0 m

87108 jelű
országos mellékút

Bekötő út/
állami út

164 [Felszabadulás]

B.V.c.

-

18,0-20,0 m

87108 jelű
országos mellékút

Bekötő út/
állami út

019

K.VI.B.

50-50 m

22,0 m

Lakó utak

Kiszolgáló út/
Helyi önk. út

149 [Arany]
95/2 [Petőfi]
120 [Petőfi]
210, 198 [Fő]
217/1
243 [Erdei]

B.VI.d.B.

-

10-12,0 m
7,0 m
10-12,0 m
12,0 m
10,0 m
12-16,0m

kerékpárút

Kerékpárút/
Helyi önk. út

-

B.IX

-

4,0 m

gyalogút

Kiszolgáló út/
Helyi önk. út

-

B.X..

-

3,0 m

Mezőgazdasági út

Kiszolgáló út/
Helyi önk. út

0135/12; 0117; 030/19; 025; 015/3; 02/13;
02/3; 0132;02/8; 030/13; 030/7;

K.VIII.C.

-

Min 7,0m
1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2017. június 2. napjával.