1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagytilaj Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye:9832 Nagytilaj, Béke u. 32.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. § Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester folytatja le.

5. § A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

6. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége , illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a megválasztott legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat tárgyalójában (9832 Nagytilaj, Béke u. 32..) tartja. A közmeghallgatás esetében e szabálytól el lehet térni.

7. § A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. § A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 6 rendes ülés ülést tart.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet e-mailen vagy telefon formájában.

(2)

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

10. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(4) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.

(6) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak az Nagytilaj (9832 Nagytilaj, Béke u. 32.) önkormányzat hirdetőtábláján.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát és a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével- a Közös Önkormányzati Hivatalban és a Közös Önkormányzati Hivatal Bérbaltavári kirendeltségén az állampolgárok megtekinthetik.

(3) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

12. § (1) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

13. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

14. § (1) Az első napirendi pontban a polgármester írásban beszámol:

(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról vita nélkül dönt.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést tehet:

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(4) A bizottság bármely, képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet. Bármely témakört – amely jogszabállyal nem ellentétes – véleményezhet.

(5) Rendelettervezetet – (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.

(6) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésben ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására

(7) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat.

(9) Az előterjesztés elkészítéséért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

16. § A képviselő-testületi ülésre a képviselő által benyújtott előterjesztést írásban kell benyújtani. Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 7. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

17. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően– sürgősségi indítvány nyújtható be.

(3) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(4) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt.

(5) Az (3) bekezdésben szereplő eljárási szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő – testületi ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a polgármesterhez, míg a bizottsági ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a bizottság elnökéhez kell címezni.”

18. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

19. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

20. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz.

(3) Ügyrendi javaslat:

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

21. § (1) A képviselő - testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. A képviselő kérelmére e-mail címére is meg kell küldeni a képviselő-testületi ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket

(2) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni- kivéve a rendkívüli ülés meghívóját- hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(4) A képviselő-testület ülésére az (3) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.

(5) A zárt ülés anyagát a képviselő - testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

22. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

(2) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

23. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő - testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(4) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(5) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.

(2) A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

25. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.

(4) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

26. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

27. § A napirendi pontok, a beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

(2) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.

30. § (1) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik.

(3) A szavazás az önkormányzat hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(4) A titkos szavazást az elrendelést követően a képviselő vagyonnyilatkozatát vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság bonyolítja.

(5) A titkos szavazás eredményét a ügyrendi bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit az ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

31. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

32. § A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

33. § (1) A képviselő - testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.

(2) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő - testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

(3) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

(4) A képviselő - testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a hiteles jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kapják meg.

34. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetése az önkormányzat (9832 Nagytilaj, Béke u. 32.) hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik meg.

35. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni amelyet a jegyző kezel.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(3) A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(4) A képviselő- testületi ülésről készült jegyzőkönyv a jogszabályban meghatározottól bővebb tartalmi elemeket nem tartalmaz.

36. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

37. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén ismét napirendre tűzi az ügyet és ismételten döntést hoz.

38. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

39. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság

40. § (1) A bizottság létszáma 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik közül az elnök és 2 tag települési képviselő.

(2) Fő feladatai különösen:

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint az aljegyző.

41. § (1) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti.

(2) A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.

(3) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(4) Előterjesztést tehetnek a polgármester, az alpolgármester, képviselők, jegyző, aljegyző.

(5) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 4 nappal korábban ki kell küldeni. Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.

(6) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vevő személy a bizottság ülésén kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. A bizottság döntésében részt venni azonban csak a bizottság tagja jogosult, szavazati joggal kizárólag csak a bizottság tagja rendelkezik.

(7) A bizottság ülését követően 3 napon belül a határozatokat az elnök által jóváhagyott formában írásba kell foglalni.

(8) A határozatokat bizottságonként külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a bizottság nevének feltüntetésével kell ellátni, feltüntetve a végrehajtásért felelős személy nevét és a határidőt.

(9) Önkormányzati ügyekben a polgármestert, alpolgármestert, jegyző és a bizottság elnökét vagy tagját lehet végrehajtásért felelősként megjelölni.

42. § A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

43. § A polgármesternek a képviselő - testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

44. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

45. § (1) A képviselő-testület a hatáskörben tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzat döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Andrásfa, Bérbaltavár, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári községek közös hivatalt hoznak létre, amely a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

(2) A hivatal elnevezése: Győrvári Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A hivatal székhelye : Győrvár, címe: 9821 Győrvár, Balogh Ádám utca. 85.”

46. § A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

47. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

48. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzői képesítési előírásoknak megfelelő jegyzői referens látja el

49. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

50. § A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni.

51. § (1) A képviselő - testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot tart.”.

(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt és az aljegyzőt meg kell hívni.

52. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a végrehajtására kiadott 368/2011./XII.31./ Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontroll-rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011./XII.31./ Korm. rendelet alapján Nagytilaj község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatait- kormányzati funkciók szerint a 2 számú melléklet tartalmazza.

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nagytilaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelete.