1. § A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmeket a Győrvári Közös Önkormányzati Hivatalban vagy annak bérbaltavári kirendeltségén (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani e rendelet 1. melléklet szerinti formanyomtatványon.

2. § (1) A kérelmező köteles a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani, a kérelmekhez minden esetben mellékelni kell a háztartásban élők jövedelemigazolását, az alábbiak szerint:

• a) a keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről munkáltatói igazolást;
• b) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt;
• c) A Vas Megyei Kormányhivatal Vasvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozóan;
• d) a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvényt és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot,
• e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről az Szt. 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot;
• f) az alkalmi munkából származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát.
• g) a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet.
• h) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot.
• i) a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását vagy postai kézbesítési szelvényt vagy átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot.

(2) A rendkívüli települési támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelem alapját szolgáló tények igazolására:

• a) hat hónapnál nem régebben történt elemi kárról a tűzoltóság által kiadott „műszaki/mentési jelentés másolatát,
• b) betegségről vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményi ellátásról három hónapnál nem régebbi háziorvosi vagy szakorvosi igazolást,
• c) a havi gyógyszerköltségről a háziorvos vagy szakorvos által kiállított három hónapnál nem régebbi igazolást,
• d) hat hónapnál nem régebben történt bűncselekmény elkövetéséről a rendőrségi feljelentés másolatát,
• e) a települési gyermekszületési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint az anya és a gyermek lakcím kártyájának másolatát,
• f) a települési temetési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell- az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a kérelmező nevére szóló temetési költségeket igazoló számla másolatát.

(3) A jegyző a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről, életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet, az ellátás jogosultsági feltételeinek fennállását pedig jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fen, az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.

(4) A megállapított ellátás összegének kifizetéséről, utalásáról a jegyző gondoskodik a határozatban megjelölt személy részére. A kifizetés történhet bankszámlára utalással, házipénztárból való kifizetéssel vagy postai úton.

(5) Az ellátás felhasználását a jegyző ellenőrzi, ennek keretében kötelezi a kérelmezőt, hogy a rendkívüli települési támogatás kérelemben megjelölt célra történő felhasználását, 30 napon belül igazolja.

(6) A támogatásban részesülő személyköteles a támogatás felhasználásának ellenőrzésében együttműködni.

3. § (1) A képviselő-testület e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás adható

• a) rendkívüli települési támogatás,
• b) települési gyermekszületési támogatás
• c) települési gyermeknevelési támogatás
• d) települési lakásfenntartási támogatás
• e) egyéb települési támogatás
• f) települési temetési támogatás

formájában.

4. § (1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatás állapít meg

• a) annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról átmenetileg más módon nem tud gondoskodni, vagy betegsége miatt megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszer kiadása merült fel, vagy
• b) annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került

és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja az a) pont esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében pedig annak 350 %-át. A b) pont esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, elemi kár esetében a támogatás jövedelemhatár nélkül is megállapítható.

(2) Rendkívüli települési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg. A rendkívüli települési támogatás minimális összege 5.000, ft.

(3) Az 4. § (1) bekezdés a) pontja esetében a rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege a mindenkori öregségi nyugdíj összegénél nem lehet magasabb és tárgyévben összességében nem haladhatja meg annak háromszoros összegét.

(4) Az 4. § (1) bekezdés b) pontja esetében a rendkívüli települési támogatás a tárgyévben a 100.000,- ft-ot nem haladhatja meg.

(5) Ha a kérelmező azt kéri, vagy a rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, a pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.

(6) Ha a rendkívüli települési támogatást közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a támogatás közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.

5. § (1) A települési gyermekszületési támogatás a települési lakosként anyakönyvezett újszülött gyermek szülője részére a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtott támogatás.

(2) A települési gyermekszületési támogatás a gyermek élve születése esetén állapítható meg.

(3) A települési gyermekszületési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcszorosát.

(4) A települési gyermekszületési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg. A települési gyermekszületési támogatás összege 40.000.-Ft. Ikerszülés esetén a támogatást gyermekenként kell megállapítani.

(5) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet kérni.

6. § (1) A települési gyermeknevelési támogatás állapítható meg a gyermeket gondozó család létfenntartási problémáinak megoldásához, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében az 400 %-át.

(2) Elsősorban azt a szülőt (törvényes képviselőt) kell támogatásban részesíteni,

• a) ahol a gyermek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve
• b) alkalmanként jelentkező többletkiadásuk, vagy
• c) különösen az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség, vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel lehet nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum kettő alkalommal lehet megállapítani.

(4) A támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 5.000,- ft, de nem haladhatja meg a 10.000,- ft-ot.

(5) A települési gyermeknevelési támogatás megállapításához a jövedelmi helyzet igazolása helyett a szülő nyilatkozata is elfogadható abban a rendkívüli esetben (kormány által kihirdetett veszélyhelyzet) amikor a jövedelemnyilatkozat beszerzése hosszabb időt venne igénybe.

7. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.

(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a gázpalack, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, és a tüzelőanyag ára.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 40%-át.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, 12 hónapra lehet megállapítani. A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem beérkezését követő hónap 1. napjától jár.

(7) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás összege, amennyiben a kérelmező háztartásában az 1 főre jutó jövedelme a mindenkori öregség nyugdíj minimum 151-250%-a közé eső összeg 2000 Ft/hónap, amennyiben pedig nem haladja meg a mindenkori öregség nyugdíj minimum 150 %-át az összeg 2500 Ft/hónap.

8. § (1) Települési támogatás nyújtható: óvoda és tanévkezdés alkalmával az óvodát megkezdő, az általános és nappali rendszerű középiskolai oktatásban részesülő gyermekek, tanulók, a felsőoktatásban nappali rendszerű képzésben részt vevő hallgatók részére.

(2) Az óvoda és tanévkezdés alkalmával adható települési támogatás összege gyermekenként minimum 5.000,- ft, de legfeljebb 25.000,- ft. A felsőoktatásban részt vevő hallgató részére adható támogatás összege 35.000,-ft.

(3) A támogatásra jogosult az a gyermek, hallgató akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 700%-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles a 2. mellékletnek megfelelő nyilatkozatot tenni.

(4) A kérelemhez csatolni kell az általános és középiskolai iskolalátogatási igazolást és a hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható tárgyév október, november és december hónapjában téli tüzelőanyag vásárlásához.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb 40.000.-Ft.

(3) A támogatásra jogosult az a család ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 800 %-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles a Rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozatot tenni.

10. § (1) Karácsonyi támogatásként települési támogatás nyújtható tárgyév december hónapjában: - időskorúak - tárgyévben 65. életévét betöltött és annál idősebb személy ;- gyermekek - 0 éves kortól 14 éves korig, legfeljebb az általános iskola 8. osztályos tanulója - részére.

(2) Időskorú személy részére adható települési támogatás összege maximum 25.000.-Ft.

(3) Gyermek részére adható települési támogatás összege maximum 20.000.-Ft.

(4) A 10. § (1) bekezdése alapján nyújtott települési támogatás természetbeni ellátás formában is megállapítható.

(5) A támogatásra jogosult az időskorú személy, gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 900 %-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles a Rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozatot tenni.

11. § (1) A települési temetési támogatás az elhunyt személy eltemettetési költségeinek viseléséhez nyújtott támogatás, függetlenül attól, hogy az eltemettető a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) A települési temetési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében az 700 %-át.

(3) A települési temetési támogatásra az a személy jogosult, aki a temetés költségeit viselte.

(4) A települési temetési támogatás minimális összege 10.000.- Ft, maximális összege 100.000.-Ft.

(5) A települési temetési támogatás iránti kérelem a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül nyújtható be.

12. § (1) Amennyiben kérelmező a rendkívüli települési támogatás 4. §-ban foglalt feltételeinek megfelel és a rendkívüli települési támogatást a lakhatásával kapcsolatban felmerülő közüzemi költségekre tekintettel

• a) villamos energia díj, illetve díjhátralék megfizetéséhez kéri és rendelkezik előre fizetős villamosenergia-fogyasztást mérő órával, vagy
• b) ivóvíz díj, illetve díjhátralék megfizetéséhez kéri

a rendkívüli települési támogatást természetben, az előre fizetős villamosenergia-fogyasztást mérő óra feltöltése, ivóvízdíj illetve díjhátralék esetén a rendkívüli települési támogatás összegének közvetlenül a szolgáltató részére történő utalása útján kell nyújtani.

(2) Amennyiben kérelmező a rendkívüli települési támogatás 4. §-ban foglalt feltételeinek megfelel és a rendkívüli települési támogatást az általa lakott lakás téli fűtésének költségeire tekintettel kéri, és a lakás fűtése tűzifával megoldható, a rendkívüli települési támogatás természetben, a kérelmező részére tűzifa biztosításával is nyújtható.

(3) A 4. és 6. § alapján megállapított támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani akkor is, ha az ügy összes körülményei, - különösen a családgondozás adatai alapján a segélyezett család életvezetési és család gazdálkodási gondjai - megalapozzák, hogy a készpénz támogatást nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult. A természetbeni ellátás formái különösen:

• a) gyermek étkezési térítési díjának átvállalása,
• b) élelmiszer-vásárlásra jogosító utalvány
• c) élelmiszer vásárlása
• d) szociális étkeztetés költségeinek megtérítése.
• e) tankönyv költségeinek átvállalása

13. § A képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

• a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
• b) egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és sem az eltemettetésre köteles személy, sem a családja nem rendelkezik vagyonnal.

14. § (1) A személyes gondoskodás ellátási formáin belül, ugyanazon jogosultat - az összes szociális körülmények ismeretében- többféle ellátási forma is megillethet.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) szociális étkeztetés
• b) házi segítségnyújtás
• c) családsegítés

(3) Nagytilaj Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(4) A Polgármester az étkeztetés szolgáltatásra vonatkozó igényt a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartásba veszi.

(5) Az Szt. 115/A §-a és a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó ellátások kivételével valamennyi e rendelet alapján nyújtandó személyes gondoskodási forma esetén be kell nyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklete II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

(6) A Polgármester a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások igénybe vevőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az igénybe vevő személyi adatait, a nyújtott szolgáltatást, annak térítési díját, díjkedvezményét vagy díjmentességét, a díjfizetés elmulasztása esetén az eljárás menetét, a jogviszony létrejöttének idejét, a megszüntetés módjait, a szolgáltatás elleni panasz beterjesztésének módját, és annak kivizsgálását, az ellátott jogai biztosításának módozatait, a díjfizetés kötelezettségének módozatait, és esetleges egyéb kötelezettségeit, az adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályokat.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének általános esetei:

• a) határozott idejű igénybevétel esetén a határozott idő lejártával,
• b) az ellátott halálával,
• c) a jogosult illetve törvényes képviselője kérelmére,
• d) ha az ellátott súlyos kirívó magatartásával az ellátás nyújtását lehetetlenné teszi (különösen, ha az ellátott a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be )
• e) ellátást az igénybe vevő 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe, s ezt követően az intézményvezető 15 napos írásbeli felhívására sem igényli az ellátást.
• f) ha a szolgáltatásban részesülő az együttélés alapvető szabályait nem tartja be, magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza, ha agresszív, fenyegető magatartást tanúsít.

15. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

(2) Szociálisan rászorulnak tekintendő , az

• a) aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíj korhatárt betöltötte,
• b) akinek az egészségi állapota háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján indokolja,
• c) az, aki érzékszervi – így különösen látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben nem, vagy egyáltalán nem birtokolja, a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során – és fogyatékosságát hitelt érdemlő módon igazolja, így különösen ellátást megállapító határozattal, orvosi szakvéleménnyel, stb.
• d) az a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, akinek az állapota háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján indokolja.
• e) akit hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

(3) A (2) b)-d) pontjában foglalt feltétel fennállását a háziorvos, vagy szakorvos által szakvéleménnyel kell igazolni.

(4) A szociális étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj mértékét a rendelet 3. melléklete, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

16. § A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület a Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás intézménye, a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ (Vasvár, Árpád tér 8.) útján biztosítja.

17. § Az Szt. 64. §-a szerinti családsegítési szolgáltatás a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ (Vasvár, Árpád tér 8.) útján érhető el.

18. § A gyermekek védelmét az önkormányzat természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

• a) természetbeni ellátások:
  • aa) gyermekétkeztetés
  • ab) szünidei étkeztetés
• b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások
  • ba) - gyermekek napközbeni ellátása
  • bb) - gyermekjóléti szolgálat

19. § A képviselő-testület a gyermek étkeztetést a Bérbaltavári Micimackó óvoda útján biztosítja.

20. § (1) A szünidei gyermekétkeztetés iránti igényeket a szülő vagy más törvényes képviselő az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be a Hivatalban.

(2) Ha a szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezettnek a Hivatalban kell bejelenteni a távolmaradást, és annak várható időtartamát, valamint a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a szünidei gyermekétkeztetést.

21. § A képviselő-testület a Gyvt 41.-43 §-ában foglaltak alapján szervezi és biztosítja igény esetén a gyermekek napközbeni ellátását

22. § A gyermekjóléti szolgáltatás alapellátás a Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás intézménye a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ, Vasvár, Árpád tér 8.útján vehető igénybe.

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.