Bevezető

Községünk két község Chernelháza és Damonya egyesítéséből keletkezett.
Damonya község első okleveles említése 1239-ből, Chernelházáé 1436-ból származik.
Chernelháza területét IV. Béla király adományozta a Chernel család őseinek.
Damonya részben a bői, majd a soproni keresztesek birtoka volt, részben pedig kisnemesi családok éltek a településen.
A két községet 1925-ben egyesítették Chernelháza néven.
1927-től elnevezése Chernelházadamonyára változott.
Lakosságának fő megélhetési forrása a mezőgazdaság.^[1]

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat megnevezése és pecsétje

1. §

/1/ ^[2]Chernelházadamonya község Vas megye területén helyezkedik el.

Önkormányzatának hivatalos megnevezése: Chernelházadamonya Községi Önkormányzat / a továbbiakban: önkormányzat /.

Címe: 9624 Chernelházadamonya Fő u. 66.

/2/ Chernelházadamonya község önkormányzati ügyekben használandó pecsétje:

     „ Kör alakú. Középen a Magyar Köztársaság címere található.

     Szélén felül félkörben felírva: Chernelházadamonya Községi Önkormányzat.

     A címer alatt: Chernelházadamonya felirat. „

Az önkormányzat jelképei

2. §

/1/ Chernelházadamonya község címere: Csernelháza 1906-ban megalkotott címere vörös színű csücskös talpú pajzsban lebegő arany korona felett élével lefelé fordított keresztbe tett arany ekevas és csoroszlya, valamint két heraldikai arany csillag, a koronát szárukkal összefont arany babérágak övezik, valamint Damonya község 1906-ban megalkotott címere

 vörös színű csücskös talpú pajzs középtengelyében természetes arany fenyőfa áll, egymás mellé helyezve, a két pajzsot egy lombos nemesi korona díszíti.

/2/ A község zászlaja: vörös-arany színű, közepén az /1/ bekezdésben leírt címerrel.

Önkormányzati kitüntetések

3. §

/1/ A Képviselőtestület a község gazdasági, kulturális és közösségi életében kiemelkedő szerepet betöltő személyek részére díszpolgári címer adományozhat.

/2/ A Képviselőtestület a község fejlesztésében kiemelkedő munkát végző személyeket „ Chernelházadamonya községért „ kitüntető oklevélben részesítheti.

/3/ Az /1/ bekezdésben leírt kitüntetésből évente három, a /2/ bekezdésben leírt kitüntetésből évente öt adományozható.

A kitüntetéssel a Képviselőtestület eseti döntésétől függően ötezer forint értékű pénzbeli vagy ajándéktárgy juttatás jár együtt, melynek fedezetét az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében biztosítja.

II. fejezet

    A Képviselőtestület szervezete és működése

A Képviselőtestület feladata és hatásköre

4. §

/1/ A Képviselőtestület a Törvényben előírt kötelező feladatai ellátása érdekében  - lehetőség szerint -  rendeletet alkot.

Így különösen:

költségvetésének és zárszámadásának megállapításáról,

a temetőkről és a temetkezésről,

a települési szilárd és folyékony hulladék szervezett gyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatás igénybevételéről,

a település tisztaság fenntartásáról,

a közterületek használatáról.

/2/^[3] A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a

• a települési temetési támogatás megállapítására,
• a települési gyermekszületési támogatás megállapítására,
• az étkeztetés megállapítására és megszüntetésére vonatkozó,
• a házi segítségnyújtás megállapítására és megszüntetésére vonatkozó hatáskörét,
• a köztemetés elrendelését,
• a települési iskolakezdési támogatás,
• a települési óvodakezdési támogatás megállapítására vonatkozó hatáskörét,
• a közterület használat engedélyezését,
• a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálását,
• az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár alatti költségvetési átcsoportosítások engedélyezését,

-az éves költségvetési rendeletben meghatározott finanszírozási műveletek végrehajtását

A Képviselőtestület

5. §

/1/^[4] A Képviselőtestület 5 tagból áll.

/2/ A Képviselőtestület megbízatásának időtartamára programot készít.

/3/ ^[5]

A Képviselőtestület munkaterve

6. §^[6]

.

A Képviselőtestület ülése

7. §

/1/ A Képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

/2/ A Képviselőtestület ülését a Törvényben előírtakon kívül össze kell hívni akkor is, ha

      - azt jogszabály írja elő,

      - azt a Képviselőtestület előzetesen már elhatározta,

      - azt a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság kezdeményezte.

8. §^[7]

A Képviselőtestület ülésének összehívása

9. §

/1/ ^[8]

/2/ A Képviselőtestület ülését általában írásbeli meghívóval kell összehívni, a meghívót a polgármester írja alá.

/3/ A meghívó tartalmazza:

    - az ülés helyét, kezdési időpontját,

    - a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőinek nevét.

/4/ A meghívóhoz csatolni kell:

      - a rendeletek tervezetét,

      - az előterjesztésekhez készült határozati javaslatokat.

/5/^[9] A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) akinek a meghívását a polgármester indokoltnak tartja,

c) a községben székhellyel rendelkező civil szervezet vezetőjét, amennyiben a napirend témája érinti a civil szervezet működését

/6/ A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő, valamint a tanácskozási joggal meghívott az ülés előtt legalább 3 nappal megkapja.

/7/^[10] A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a meghívónak a község hirdetőtábláján az ülés előtt 3 nappal történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.

/8/ Sürgős esetben a Képviselőtestület ülése szóban vagy telefonon is összehívható.

Az előterjesztések tartalmi követelményei

10. §

/1/ A Képviselőtestület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerülhet beterjesztésre.

/2/ A Képviselőtestület ülésére készülő előterjesztés tartalmazza:

     - a napirend tárgyának pontos meghatározását,

     - a tárgyban született korábbi döntés végrehajtásának ismertetését,

     - a tárgykör elemzését,

     - a határozati javaslatot a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével.

A Képviselőtestület ülésének vezetése

11. §

A polgármester minden esetben köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen tett bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

 valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

12. §

/1/ A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a./ megállapítja az ülés határozatképességét,

b./ az ülést megnyitja,

c./ tájékoztatja a Képviselőtestületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen     tett bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről / SZMSZ. 11. § /,

d./ javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e./ minden előterjesztés és az azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit,

f./ a vitát lezárja,

g./ a szavazás előtt minden esetben szót ad a jegyzőnek^[11], aki az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatok törvényességéről köteles nyilatkozni,

h./ az előterjesztésben szereplő és a vitában  elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,

i./ megállapítja a szavazás eredményét,

j./ kihirdeti a meghozott döntést,

k./ az ülést bezárja.

/2/ A napirendi javaslat elfogadása előtt bármelyik képviselő kérheti az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó ügy sürgős tárgyalását / sürgősségi indítvány /.

A Képviselőtestület által elfogadott sürgősségi indítvány esetén az ügyet első napirendi pontként kell tárgyalni.

/3/ A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést tehetnek fel, melyre az előadó a vitát megelőzően köteles válaszolni.

/4/ A vita lezárása után a napirend előadója jogosult a vitában elhangzott hozzászólásokra reagálni.

/5/ A vita lezárására, a  hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet.

/6/ A döntés során először a vitában elhangzott határozati javaslatokat, azt követően az  előterjesztésben szereplő határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

/7/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek érdekében a polgármester:

a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, illetve megismétli az előterjesztésben foglaltakat,

b./ rendre utasítja azt, aki a Képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít.

/8/ A polgármester a nyilvános ülésen résztvevő állampolgároknak is szót adhat.

/9/ A Képviselőtestület az /1/ bekezdés d./ pontjában, valamint /2/ és /5/ bekezdésekben foglalt kérdésekben vita nélkül határoz.

A Képviselőtestület döntései

13. §^[12]

14. §^[13]

(1) A képviselő-testület a nyílt szavazás módját az alábbiak szerint állapítja meg:

A képviselő a szavazás során „igen” szavazatával támogatja, „nem” szavazatával ellenzi az előterjesztett javaslatot, illetve „tartózkodhat” a szavazásnál.

(2) A képviselő-testület a név szerinti szavazást bármelyik képviselő javaslatára elrendelheti.

A név szerinti szavazás módja: A polgármester az „abc”sorrendjében felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét és azok nevük elhangzásakor igen” szavazattal támogatják, „nem” szavazattal ellenzik az előterjesztett javaslatot, illetve „tartózkodhatnak” a szavazásnál. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

(3) Ha a képviselő-testületnek titkos szavazást kell tartania, annak lebonyolítására a képviselő-testület elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, melyen szerepeltetni kell az eldöntendő javaslatot. Az igen és a nem szavazathoz, a tartózkodás jelzéséhez a szavazólapon kört kell szerepeltetni. A képviselő szavazatát a körben elhelyezett két egymást metsző vonallal jelzi.

(4) Ha a képviselő köteles személyes érintettségét jelezni és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő testület a meghozott döntést hatályon kívül helyezi, a képviselőt a szavazásból kizárja és új döntést hoz.

15. §

/1/ A Képviselőtestület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

/2/^[14] A képviselő-testület határozatairól a Bői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője nyilvántartást vezet.

/3/ A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szervnek, személynek.

A rendeletalkotás főbb szabályai

16. §^[15]

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a képviselő,

b) a bizottság,

c) a polgármester vagy

d) a jegyző.

(2) A képviselő által írásban a polgármesterhez benyújtott rendeletalkotási-, illetve határozati javaslatot a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni köteles.

(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek  ismertetésével is kezdeményezheti rendelet megalkotását.

(4) Képviselői rendeletalkotási kezdeményezés esetén a képviselő-testület a javaslat ismertetését követően meghozott határozatával bízza meg a jegyzőt a rendelet-tervezet előkészítésére.

 (5) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.

 (7) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(8) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.

(9) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezésben ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt

Kérdés és interpelláció

17. §

/1/ ^[16]A települési képviselő a napirendi pontok tárgyalásának lezárása után

      - a polgármesterhez,

      - az alpolgármesterhez és a

      - jegyzőhöz

a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben kérdést intézhet, illetve önkormányzati ügyben felvilágosítást  kérhet  interpelláció /.

/2/ A kérdésre és az interpellációra a választ a Képviselőtestület ülésén, vagy 30 napon belül írásban kell megadni.

A 30 napon belül írásban megadott választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

/3/ A kérdésre és az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

/4/ A /3/ bekezdésben leírt döntés előtt a kérdést vagy interpellációt benyújtó képviselőt meg kell kérdezni, hogy a választ elfogadja-e.

/5/ Ha a kérdésre vagy az interpellációra a választ 30 napon belül írásban adták meg, annak elfogadásáról a Képviselőtestület a következő ülésén dönt

/6/ Ha az interpellációra adott választ a Képviselőtestület nem fogadja el, azt további vizsgálat céljából e célra a települési képviselőkből létrehozott, elnökből és két tagból álló eseti bizottságnak kell kiadni.

/7/ A /6/ bekezdés alapján létrehozott bizottság állásfoglalását a Képviselőtestület következő ülése elé kell terjeszteni.

A Képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve

18. §^[17]

III. fejezet

Lakossági fórumok

19. §

/1/ A Képviselőtestület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

/2/ A Képviselőtestület a település közösségét érintő ügyben eseti döntéssel falugyűlést hívhat össze.

IV. fejezet

A Képviselőtestület bizottságai

20. §^[18]

(1) A Képviselő-testület állandó bizottsága: Vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó Bizottsága (továbbiakban Bizottság), amelynek létszáma 3 fő.

(2) A Bizottság:

a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait,

b) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti.

 (3) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt,

(5) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet

A vagyonnyilatkozatok kezelése és megtekintése

21. §^[19]

(1) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatokat a Bői Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt tároló szekrényében helyezi el.

(2) A nyilvános vagyonnyilatkozatok az alábbi eljárási rend szerint tekinthetők meg:

- A megtekintési igényt a bizottság elnökének írásban kell bejelenteni.

- A bizottság elnöke a megtekintést kérőt írásban értesíti a megtekintés időpontjáról, a megjelölt időpontban a kért vagyonnyilatkozatot rendelkezésére bocsátja.

- A vagyonnyilatkozatok a Bői Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségében tekinthetők meg.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás bizottsági szabályai

22. §

/1/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

A kezdeményezésben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a kezdeményező nevét és lakcímét.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról.

/2/ A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.

Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselőtestületet.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás bizottsági szabályai

23. §

/1/ A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásának idejéről és helyéről köteles az  érintett képviselőt tájékoztatni.

Ha a képviselő megjelenik, kérésére őt meg kell hallgatni, és lehetőséget kell neki adni bizonyítékainak előterjesztésére.

/2/ Ha a bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

/3/ A bizottság az összeférhetetlenségi ügy vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselőtestület megfelelő határidőben történő összehívására.

V. fejezet

Polgármester, alpolgármester és jegyző ^[20]

24. §

/1/ A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

/2/ ^[21]

/3/ A polgármester szerdai napokon 9 - 10 óra  között a chernelházadamonyai faluházban lévő hivatalában ügyfélfogadást tart.

/4/ ^[22]

Alpolgármester

25. §

/1/ Képviselőtestület egy alpolgármestert választ.

/2/ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

/3/ ^[23]

/4/ ^[24]

/5/ ^[25]

/6/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásának esetén a Képviselőtestület összehívására, vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult.

A jegyző^[26]

26. §^[27]

(1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási előadó látja el.

(2) A jegyző vagy megbízottja heti egy alkalommal – szerdai napokon 9-10 óra között a chernelházadamonyai faluházban ügyfélfogadást tart.

A települési képviselő

27. §

/1/ A települési képviselő kötelességei:

      - tevékeny részvétel az önkormányzati testület munkájában,

      - felkérés alapján részt vesz a Képviselőtestület ülésének előkészítésében,

      - olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók             

      bizalmára,

      - nem vehet részt olyan tevékenység végzésében, amely a település érdekét sérti,

      - a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.

/2/ A települési képviselő jogai:

      - részt vehet a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

      - a Bői Közös Önkormányzati Hivataltól^[28] igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg                      

      ügyviteli közreműködést,

• sürgős közérdekű ügyben kezdeményezheti a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[29] intézkedését.

/3/ ^[30]

/4/ ^[31]

/5/ ^[32]

VI. fejezet

A közös önkormányzati hivatal^[33]

28. §^[34]

(1)^[35] A Képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bő, Gór, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Sajtoskál, Hegyfalu, Szeleste és Pósfa községekkel közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: Bői Közös Önkormányzati Hivatal.

A hivatal székhelye: Bő, címe: 9625 Bő Széchenyi u. 70.

/2/ A hivatal fenntartásának költségeihez az érintett települések lakosságuk számának arányában járulnak hozzá.

A hozzájárulás összegét az éves költségvetésben kell meghatározni.

/3/ A hivatal működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az érintett települések polgármesterei összehangolják.

VII. fejezet

Társulások

29. §

/1/^[36]  A képviselő-testület az óvodai nevelés és a gyermekétkeztetés feladatainak ellátására társulást hoz létre. A társulás neve: Bői Óvodafenntartó Társulás. A társulás Bői Óvoda elnevezéssel intézményt működtet.

/2/ A közös intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátására,  hatáskörök gyakorlására Társulási Tanács jön létre.

/3/ A Társulási Tanácsban az önkormányzatot a polgármester, vagy írásbeli meghatalmazása alapján   az alpolgármester képviseli.

A polgármester köteles beszámolni a Képviselőtestületnek a Társulási Tanács munkájáról.

/4/^[37] A Képviselőtestület az alábbi feladatokról társulás keretében kíván gondoskodni:

     - hétvégi és összevont orvosi ügyelet,

     - gyermekjóléti szolgálat fenntartása,

     - családsegítés biztosítása

    - időskorúak nappali ellátása.

VIII. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

30. §

/1/ Az önkormányzat költségvetését és zárszámadását  a jogszabályi előírások és az SZMSZ.-ben foglaltak figyelembevételével kell előkészíteni és a Képviselőtestület elé terjeszteni.

/2/ Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait, valamint a vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

/3/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a jogszabályi előírások figyelembevételével a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[38] látja el.

/4/^[39] A Képviselő-testület alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet szerint határozza meg.

Az intézmények pénzügyi ellenőrzése

31. §

/1/ ^[40]Az önkormányzat a saját és közös fenntartású intézményeinek pénzügyi ellenőrzését - szükség esetén szakértői közreműködés igénybevételével - négy évenként végzi el

/2/ Az /1/ bekezdés szerinti ellenőrzés során vizsgálni kell:

     - a feladatellátás szervezettségét, hatékonyságát,

     - a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásának szabályozottságát,

     - a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás érvényesülését,

     - a számviteli, pénzkezelési és bizonylati előírások érvényesülését,

     - a leltározási és selejtezési feladatok elvégzését,

     - a mérlegvalódiság elvének érvényesülését,

     - a bér és munkaerőgazdálkodás értékelését.

/3/ Az ellenőrzés időpontját a Képviselőtestület, részletes programját pedig a Társulási Tanács, Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[41] esetén pedig a polgármesterek egyeztetve határozzák meg.

/4/ Az önkormányzat az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait négy évenként / ciklusonként / egy alkalommal tekinti át.

14.

A gazdálkodás belső ellenőrzése

32.§

/1/ ^[42]Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Répcementi Önkormányzati Társulás útján gondoskodik.

/2/ ^[43]

/3/ ^[44]

IX. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Helyi népszavazás

33. §

/1/^[45] Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a település legalább 30 választópolgára.

/2/ Helyi népszavazást kell kiírni a Törvényben előírtakon túl:

     - közoktatási intézmény épületének értékesítéséről.

/3/ ^[46]

Népi kezdeményezés

34. §^[47]

X. fejezet

Záró rendelkezések

35. §

15.

/1/ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

/2/^[48]

/3/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Chernelházadamonya község Képviselőtestületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2006. /V.12./ és 11/2005./XII. 23./ számú rendeletekkel módosított 5/2003./V.12./ számú rendelete hatályát veszti.

Chernelházadamonya, 2007. március 2.

                                   Giczi Kálmán  sk.                               Dr. Vincze György sk.

                                   polgármester                                                  körjegyző

Záradék:

A rendelet 2007. március 5-én kihirdetésre került.

                        Dr. Vincze György sk.

                                   körjegyző