1. § (1) A rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban Szt.) Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmeket a Bői Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

(3) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátás megállapítása iránti kérelem az 1. mellékletben meghatározott formanyomtatványon terjeszthető elő. A kérelmező a kérelemben nyilatkozik a saját, valamint – ha a rendelet eltérően nem rendelkezik – a családjában élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól.

(4) A rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.

(5) A pénzbeli ellátás kifizetése bankszámlára utalással vagy házipénztárból való kifizetéssel történik.

(6) A pénzbeli ellátásokat az ellátást megállapító határozatban megjelölt személy részére kell kifizetni. Az ellátás jogosultja teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazással az ellátás házipénztárból való felvételére más személyt is meghatalmazhat.

(7) A rendeletben meghatározott települési támogatások felhasználásának ellenőrzését a jegyző végzi.

(8) Az ellenőrzés keretében a jegyző írásban felhívhatja az ellátásban részesülőt, hogy a települési támogatás kérelemben megjelölt célra történő felhasználását a felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül igazolja.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott igazolás módja lehet különösen: a jogosult nevére szóló számla, az árucikk nevét is tartalmazó nyugta, közüzemi díj befizetéséről szóló csekkszelvény Hivatalnál történő bemutatása.

(10) Amennyiben a települési támogatás összege a 20.000.-Ft-ot nem haladja meg, a települési támogatás felhasználását a jogosult büntetőjogi és anyagi felelőssége tudatában tett, teljes bizonyító erejű magánokirattal is igazolhatja.

(11) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás felhasználásának ellenőrzésében együttműködni.

2. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele egy családban élők jövedelméről szóló előző havi igazolást.

(2) A települési gyermekszületési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát is.

(3) A települési temetési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell- amennyiben a temetési segélyt nem a haláleset helye szerinti önkormányzattól kérik-, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a temetési költség viselésről kiállított számlát.

(4) A települési óvodakezdési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az óvoda igazolását arról, hogy a gyermek óvodai nevelésben való részvételét megkezdte.

(5) A települési iskolakezdési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelem benyújtása kori tanévre szóló, nappali tagozatos tanulmányok folytatásáról szóló iskolalátogatási igazolást.

3. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a

• a) a települési temetési támogatás megállapítására,
• b) települési gyermekszületési támogatás megállapítására,
• c) az étkeztetés megállapítására és megszüntetésére vonatkozó
• d) köztemetés elrendelésének,
• e) a települési óvodakezdési támogatás megállapítására,
• f) a települési iskolakezdési támogatás megállapítására vonatkozó

hatáskörét.

4. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás adható

• a) rendkívüli települési támogatás,
• b) települési gyermekszületési támogatás
• c) települési temetési támogatás,
• d) települési óvodakezdési támogatás,
• e) települési iskolakezdési támogatás formájában.

5. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen

• a) annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról átmenetileg más módon nem tud gondoskodni, vagy betegsége miatt megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszerkiadása merült fel, vagy
• b) annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került

(2) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

(3) Különösen méltánylást igénylő esetben a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy részére a jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül is megállapítható a támogatás.

(4) Rendkívüli települési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(5) Rendkívüli települési támogatásban az egy családban élők egy naptári éven belül évente négy alkalommal részesíthetők. Az egy alkalommal nyújtott segély összege a 50.000 forintot nem haladhatja meg, a megállapított segély összege 1.000 forintnál nem lehet kevesebb. Különösen indokolt esetben, ha a rendkívüli települési támogatás megállapítását a kérelmező vagy kiskorú gyermeke kórházi kezelése vagy műtétje indokolja, települési támogatás egy alkalommal nyújtott összege 100.000 Ft-ig terjedhet.

(6) Különösen méltánylást érdemlő esetben, elemi károsultként a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal max. 400.000.-Ft önkormányzati segélyben részesíthető, ha a (2) bekezdésben foglalt jövedelmi feltételnek megfelel.

6. § Amennyiben a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely azonnali intézkedést igényel, a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

7. § (1) Amennyiben az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, és a kérelmező rendelkezik olyan rendszeres jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére a rendkívüli települési támogatás egy személy részére évente egy alkalommal pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 600%-áig terjedhet.

(3) A kamatmentes kölcsön megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit, és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén követendő eljárás módját.

(5) A visszafizetés kezdési időpontja a folyósítástól számított egy éven túli időpont, a vissza fizetés időtartama pedig egy évnél hosszabb nem lehet.

(6) A képviselő-testület határozata alapján a kölcsönben részesülőkkel a polgármester megállapodást köt.

8. § (1) A települési gyermekszületési támogatás a települési lakosként anyakönyvezett újszülött gyermek szülője részére a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtott támogatás.

(2) A települési gyermekszületési támogatás a gyermek élve születése esetén állapítható meg.

(3) A települési gyermekszületési támogatás alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg. A települési gyermekszületési támogatás összege 50.000 Ft.

(4) A települési gyermekszületési támogatás a gyermekszületésétől számított hat hónapon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A települési gyermekszületési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

9. § (1) A települési temetési támogatás az elhunyt személy eltemettetési költségeinek viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) A települési temetési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(3) A települési temetési támogatásra az a személy jogosult, aki a temetés költségeit viselte.

(4) A települési temetési támogatás összege 50.000 - Ft.

(5) A települési temetési támogatás iránti kérelem a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül nyújtható be.

9/A. § (1) A települési óvodakezdési támogatás a gyermek óvodai nevelési évének megkezdéséhez kapcsolódó költségek viseléséhez nyújtott támogatás. A települési óvodakezdési támogatás nevelési évenként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(2) A települési óvodakezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(3) A települési óvodakezdési támogatás összege 15.000.-Ft/gyermek.

(4) A települési óvodakezdési támogatás minden év szeptember 15. napjáig igényelhető a Hivatalban.

9/B. § (1) A települési iskolakezdési támogatás az alap-, középfokú oktatásban részvevő tanulók tanévkezdéskor felmerülő költségeihez nyújtott támogatás.

(2) A települési iskolakezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(3) Egy tanévre egy személynek csak egy alkalommal adható támogatás.

(4) A települési iskolakezdési támogatás minden év szeptember 15. napjáig igényelhető.

(5) A települési iskolakezdési támogatás összege általános iskolás tanuló esetén 20.000 Ft/tanuló, középfokú intézményi tanuló esetén 25.000 Ft/tanuló.

10. § (1) Amennyiben kérelmező a rendkívüli települési támogatás 5. §-ban foglalt feltételeinek megfelel és a rendkívüli települési támogatást a lakhatásával kapcsolatban felmerülő közüzemi költségekre tekintettel

• a) villamos energia díj, illetve díjhátralék megfizetéséhez kéri vagy
• b) ivóvíz díj, illetve díjhátralék megfizetéséhez kéri

a rendkívüli települési támogatást természetben, a rendkívüli települési támogatás összegének közvetlenül a szolgáltató részére történő utalása útján kell nyújtani.

(2) Amennyiben kérelmező a rendkívüli települési támogatás 5. §-ban foglalt feltételeinek megfelel és a rendkívüli települési támogatást az általa lakott lakás téli fűtésének költségeire tekintettel kéri, és a lakás fűtése tűzifával megoldható, a rendkívüli települési támogatás természetben, a kérelmező részére tűzifa biztosításával is nyújtható.

(3) A rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani akkor is, ha az ügy összes körülményei, - különösen a családgondozás adatai alapján a segélyezett család életvezetési és család gazdálkodási gondjai - megalapozzák, hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult. A természetbeni ellátás formái különösen: gyermek étkezési térítési díjának átvállalása, élelmiszer-váráslásra jogosító utalvány stb.

11. § A képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészében mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és sem az eltemettetésre köteles személy, sem a családja nem rendelkezik vagyonnal.

12. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(2) Étkeztetésre jogosult:

• a) Aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt elérte,
• b) Rokkantsági, baleseti rokkantsági, vagy özvegyi nyugdíjban részesül,
• c) Rendszeres szociális segélyezett,
• d) Időskorúak járadékában részesül,
• e) Cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll,
• f) Tartós betegsége, testi vagy érzékszervi fogyatékossága miatt az étkeztetés biztosítása indokolt.

(3) Szociálisan rászorultak azok a személyek, akik az étkeztetést

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,
• c) szenvedélybetegségük,
• d) hajléktalanságuk miatt

kívánják igénybe venni.

(4) Külön eljárás nélkül, haladéktalanul étkeztetést kell biztosítani biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

13. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

• a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;
• b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 1 hónapig ) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;
• c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné tesz vagy akadályozza;
• d) az ellátott a részére megállapított térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére legalább 2 hónapon keresztül elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne és nem kérte a személyi térítési díj mérséklését vagy elengedését sem.

14. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A személyi térítési díjat a (3)–(4) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani.

(3) Személyi térítési díjként az intézményi térítési díj

• a) 50 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,
• b) 60 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri, de nem éri el annak 90 %-át,
• c) 70 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át eléri, de nem éri el annak jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét,
• d) 80 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem éri el annak 110 %-át,
• e) 90 %-át kell megfizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át, de nem éri el annak 120 %-át,
• f) teljes összegét kell fizetni, ha az ellátást igénybevevő jövedelme eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján számított személyi térítési díj meghaladná az Szt. 116. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket, személyi térítési díjként az ellátást igénybevevő jövedelmének a 116. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket kell megállapítani.

(5) A személyi térítési díjat kérelemre a kérelmező különös méltánylást érdemlő körülményeire tekintettel a polgármester elengedheti vagy csökkentheti.

16. § (1) E rendelet - a 3. melléklet kivételével- 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet 3. melléklete 2015. április 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Chernelházadamonya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a szociális ellátásokért fizetendő térítési díjakról szóló 3/2007. (III.5.) önkormányzati rendelete.