1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Chernelházadamonya Községi Önkormányzat. Az Önkormányzat székhelye: 9624 Chernelházadamonya Fő u.66.

2. § A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza:

3. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.

(2) A Képviselő-testület ülésre meg kell hívni:

(3) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.

(4) Írásban kell megküldeni

(5) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják, azonban sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.

(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzat székhelyén levő hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

4. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.

(3) Az ülésvezető

5. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

6. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(2) A Képviselő-testület ülésén a chernelházadamonyai székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

(4) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a hat órát nem haladhatja meg.

7. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A szavazás megkezdése előtt a polgármester külön-külön ismerteti a szavazásra kerülő javaslatokat.

(3) A polgármester először a vitában elhangzott határozati javaslatokat, azt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(4) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott eseteken túl névszerinti szavazást tart, ha azt a polgármester elrendeli.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző az ABC sorrendben felolvasott névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ - ”igen”, „nem”, „tartózkodom” - a jegyzőkönyvvezető a szavazati íven rögzíti és aláírásával hitelesíti. A polgármester a név szerinti szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazatokat tartalmazó szavazati ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

8. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.

(4) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.

(5) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.

(6) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

9. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.

(3) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.

(4) A képviselő távol maradását - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

10. § (1) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.

(2) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

11. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

12. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága az Összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság, melynek létszáma 3 fő.

(3) Az Összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait, kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket.

13. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt,

(3) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet

14. § (1) A polgármester és az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester szerdai napokon 9-10 óra között a chernelházadamonyai faluházban ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal székhelyén foglalkoztatott igazgatási ügyintéző látja el.

(4) A jegyző vagy megbízottja heti egy alkalommal – szerdai napokon 9-10 óra között a chernelházadamonyai faluházban ügyfélfogadást tart.

(5) A jegyző -a tudomására jutását követően- haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

15. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Bői Közös Önkormányzati Hivatal.

16. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátására az alábbi társulásokban vesz részt:

17. § A képviselőtestület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:

18. § Képviselő-testület alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet határozza meg.

19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) Az önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: rendelet) szabályozandó társadalmi viszonyok pontos megjelölését és a szabályozás lényeges elemeit és indokolását is tartalmazó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) Az előkészítés után kell a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A rendeletek hiteles szövegének megszerkesztéséről, kihirdetéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(6) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(7) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.

20. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni

(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényelnek.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezésben ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.

21. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban az Összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) A polgármester, illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben a Bői Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja az Összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottságelnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a Vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.

22. § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő részére megállapított tiszteletdíjat 50 %-kal, legfeljebb 12 hónap időtartamra csökkentheti.

(2) Kötelezettségét megszegi

23. § Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a település legalább 30 választópolgára.

24. § (1) A lakosságot, illetve a község fejlesztését jelentősen érintő testületi döntések előtt, azok sokoldalú előkészítése érdekében, jelentős közérdekű ügyekben, valamint a község egyes összefüggő részein élő állampolgárokat érintő közszolgáltatási kérdésekben a lakosság, valamint a társadalmi szervezetek, a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatása és véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórumok szervezéséről a polgármester dönt.

(3) A lakossági fórumok összehívását kezdeményezheti:

(4) A lakossági fórumokat a polgármester hívja össze. A polgármester lakossági fórum összehívására felhatalmazhatja az alpolgármestert.

(5) A lakossági fórumokat a polgármester, felhatalmazása, illetve felkérése alapján az alpolgármester vezeti.

(6) A lakossági fórumok helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő ügyekről az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán tájékoztatást kell közzétenni. Szükség szerint egyéb közzétételi mód is alkalmazható.

26. § Ez a rendelet 2021. október 9-én lép hatályba.