1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti örökség:

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(2) A helyi védelem egyedi és területi védelem lehet.

(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek kimutatását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Helyi védett területen a területi védelem célja a területrész kialakult szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének, a kialakult domborzati viszonyoknak és természetes növényzetének megőrzése.

(5) A helyi védett terület lehatárolását és kimutatását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését bárki kezdeményezheti Gór Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.

(4) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(5) Helyi védettséget megállapító, vagy védelem alóli törlés esetén a módosított rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a jogi jelleg törését.

5. § (1) A helyi védett értékekről Gór Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. § Védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.

7. § A helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő módon megóvni, a használat továbbá nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9. § Gór település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

10. § A 9. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

11. § Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat, amennyiben lehetséges kétoldali fasorokat kell telepíteni.

12. § Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

13. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

14. § Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.

15. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék- és sportcélú elemek, melyek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.

16. § (1) Lakóépületek kizárólag magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, valamint 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) A hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(3) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

17. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

18. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (élősövény, fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

19. § (1) Lakóépületek tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet (lapostető esetén zöldtető kialakítása is megengedett)

(2) A hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(3) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

20. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (élő sövény, fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

21. § Meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.

22. § (1) A hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(2) Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

23. § A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel, valamint lapostetővel (esetleg zöldtetős kialakítással) is építhetők.

24. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (élő sövény, fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

25. § (1) Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Az épületeken hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke és zöld színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

26. § Az épületek homlokzatszínezésénél semleges, vagy természetes földszíneket kell alkalmazni (úgy mint: RAL 1000- RAL 1002; RAL 1012-RAL 1015; RAL 1019, RAL 1024, RAL 1024, RAL 6000- RAL 9018).

27. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

28. § (1) Épületek kizárólag magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, valamint 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Tetőidom csakis szimmetrikus formájú oromfalas nyeregtető, csonka-kontyolt, vagy sátortető lehet.

(3) Tetőhéjazatként a hagyományos égetett cseréptől eltérő anyag alkalmazása nem megengedett.

29. § (1) Épületeket csakis természetes anyagok felhasználásával lehet építeni.

(2) Épületeken külső redőnytok nem helyezhető el.

(3) Épületen utcai homlokzaton nem helyezhető el:

30. § (1) Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

(2) Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (élő sövény, fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

(3) Élősövény kerítést elsősorban őshonos fajok (úgy mint borostyán, babérmeggy, berkenye) felhasználásával kell kialakítani.

31. § A kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (úgy mint gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányba történhet.

32. § Magasabb szintű jogszabállyal védett területen az épületek és építmények csak a területen meglévő védendő növények megtartásával – a településkarakterhez illeszkedő módon – helyezhetők el.

33. § (1) Védett területen utcai homlokzaton nem helyezhető el:

(2) Keresztszárny építése esetén annak szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikustűzfalas vagy oromfalas nyeregtetővel létesíthető.

34. § Helyi védett területen a területen történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

35. § Védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak, utcabútorok helyezhetők el.

36. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a „Természeti területek, egyéb külterület” elnevezésű településképi szempontból meghatározó területek alkalmasak, a rendelet 4. melléklete szerint ökológiai hálózat elemeinek kivételével, a létesítendő építmény, műtárgy dőléstávolságának figyelembevételével.

37. § A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

38. § „Természeti területek, egyéb külterület” elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, tájba illeszkedő módon alakítható ki.

39. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

40. § (1) Épületen maximum 1 m² felületű cégér, cégfelirat, cégtábla helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.

(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő és a településképi szempontból meghatározó karakterű terület építészeti arculatához illeszkedő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.

41. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el.

42. § Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

43. § Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

44. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy, mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

45. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

46. § Tilos 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó, vibráló forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

47. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerűbejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, magánszemély saját lakhatását biztosító építési tevékenységtől eltérő esetben az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

48. § (1) A településképi rendelet tartalmával, a településképi kötelezések értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

49. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az említett terveket is.

50. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat. Ennek tényét az emlékeztetőben szintén meg kell állapítani.

51. § A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

52. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött alábbi tevékenységek esetében:

53. § Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le

54. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

55. § A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül –a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesíti.

56. § (1) A polgármester – a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében foglalt, átruházott hatáskörei értelmében – jogszerűtlen állapot megállapítása esetén településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi követelmények érvényesítése érdekében.

(2) A jogszerűtlen tevékenység elkövetője figyelmeztetésben részesül, a jogsértő állapot megszüntetésére és az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében új határidő megjelölésével az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettel szemben természetes személy esetében, 100.000 Ft-tól 200 000 Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 100.000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására. A bírság több alkalommal kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(6) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

57. § Hatályát veszti A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL szóló 20/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet.

58. § Ez a rendelet 2024. április 5-én lép hatályba.