Mesterháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (VIII.23.) önkormányzati rendelete

Mesterháza község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2017. 11. 18

Mesterháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2006. (VIII.23.) önkormányzati rendelete

Mesterháza község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási tervének jóváhagyásáról

2017.11.18.

Mesterháza község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Mesterháza Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1)¹

(2)²

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(3) ³ A bel –és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza

Szabályozási elemek

3. §⁴

Területfelhasználás

4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1)⁵

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1 falusias Lf jelű

2. vegyes terület

2.1. településközponti vegyes Vt jelű

3. gazdasági terület

3.1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű

4. Üdülő terület

4.1. Üdülőházas Ü-ü jelű

5. különleges terület

5.1. temető K-T jelű

5.2 bánya K-B jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

1.1. közlekedési terület

1.2. közmű terület Km jelű

2. zöldterület.

2.1 zöldterületi közkert Z-Kk jelű

2.2 zöldterületi sport Z-S jelű

3. erdőterület

3.1 gazdasági célú Eg jelű

3.2 védelmi erdő Ev-h jelű

4. mezőgazdasági terület:

4.1 általános Má jelű

4.2 korlátozott használatú Mko jelű

4.3. birtokközpont Mb jelű

5. Vízgazdálkodási terület V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5. §⁶ A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

Építési övezetek általános előírásai

6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7. § (1) A település közterületein (közlekedési és zöldterületein) elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) zászlótartó rúd

g) a rendelet 24. § (3) és (4) bekezdésben meghatározottak.

(2)⁷

(3) A helyi védelem alatt álló építményekhez tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között helyezhető el.

(5)⁸

(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett, növényzettel takarva, a 94/2 hrsz telek területén kell kialakítani.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8. § Általános előírások.

(1)⁹

(2) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.

(3)¹⁰

(4)¹¹

(5)¹²

9. § Kerítés létesítés szabályai:

(1)¹³

(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(3) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(4)¹⁴

(5) Áttört kerítés felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel kell rendelkeznie, biztosítva a terület átszellőzését.

(6)¹⁵

10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1)¹⁶ Az előkert mérete az új beépítésre szánt területek esetén 5 méter. A település egyéb területén az előkert méretét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy az utca kialakult építési vonalának megfelelően kell meghatározni. Intézmények, kereskedelmi szolgáltató egységek esetén a fentiektől eltérő, nagyobb előkert is létesíthető, az előkert mérete ezekben az esetekben sem lehet több 20 méternél.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3)¹⁷ Az építési vonal előtti előkertben kerti lugas és lábon álló kerti tető nem létesíthető

(4) Az épületek utcai építménymagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat építménymagassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(6)¹⁸

(7)¹⁹

(8)²⁰

Falusias lakóterület

11. § Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 méteres építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:²¹

1.telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény.

A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

(3) ²² A lakóterületen az övezeti előírásnál nagyobb - legfeljebb 7,5 építménymagasságú – mező, erdőgazdasági épület is elhelyezhető, amennyiben az nem homlokvonalon utcaképet formáló épületként valósul meg

(4) A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel, mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények épületei kis hajlásszögű tetővel is kialakítható.

(5) A lakóterületen a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem változhat, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(6) A lakóterületen a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező, kialakult építési telkek továbbra is építési telekenek számítanak. Ezen telkeken telekalakítás során a telek méret szabályozási vonallal érintett, út céljára átadandó terület kivételével nem csökkenthető tovább.

(7) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (4) bekezdés szerint.

(2) Előkert létesítését a rendelet 10. §.(1) szabályozza.

(3)²³ Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírásokat az 2. melléklet tartalmazza

Építési övezetek:

(4) Lf jelű építési övezetben az O oldalhatáros beépítés esetében a 2. sz. melléklet szerinti mintalapoknak megfelelően az oldalsó telekhatáron lévő építési vonal legfeljebb 1,0 m-el eltávolodhat, azonban a nyílások kialakításának szabályai nem változnak.

(5) Az Lf jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(7) ²⁴ Az építési övezeten belül siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló nem létesíthető.

Településközpont vegyes terület

13. § Általános előírások:

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

1.lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel;

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

6.sportépítmény.

1.nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

2.termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

14. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

(2)²⁵ A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(3)²⁶ Az építési övezeten belül siló, ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló, trágyatároló és komposztáló nem létesíthető.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

15. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású

- Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység,

- a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,

- az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,

- valamint egyéb termelő, szolgáltató célú gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,

2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,

3. igazgatási, egyéb irodaépület,

4. parkolóház, üzemanyagtöltő,

5. sportépítmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

2. egyéb közösségi szórakoztató épület

(4) ²⁷ A Gksz jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete kialakult esetben a 6,0m vagy az építménymagasság, új beépítés esetén min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 6,0 m legyen.

(6) ²⁸

Üdülőházas üdülőterület

16. § Általános előírások:²⁹

(1) A területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására alkalmasak.

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

17. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet az Üü jelű építési övezetbe sorolja.

(2)³⁰ Az üdülőházas területre vonatkozó övezeti előírásokat a 5. melléklet tartalmazza

(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -i, -j, -m, -n pont alatti építmények építhető.

Különleges terület

18. § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11–17. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Temető K-T jelű

2. Bánya K-B jelű.

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(4) A K-B különleges bánya területen csak a sajátos építményfajták közül vízgazdálkodási, bányaműveléssel és környezetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

19. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető

(2) ³¹ A K-T temető területére vonatkozó övezeti előírás:

- Beépítés módja:szabadon álló

- beépítési %20 %

- legnagyobb építménymagasság 4,5 méter

- legkisebb zöldfelület aránya40%

- szintterület sűrűség telekre0,05.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

(4) A temetőben 100 m² -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

Bánya

(5) A K-B -SZ-10-4,0-5000 bánya területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 25,0 m

telek min. szélessége: 50 m

telek min. mélysége: 60 m

min telek terület: 5000 m²

beépítési %: 10 %

legnagyobb építménymagasság: 4,0 m

szintterület sűrűség 0,5

legkisebb zöldfel. aránya 40 %.

(6) ³² Bányaterületen legfeljebb 100 m2-es épület létesíthető

(7) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

20. § Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, megfelel az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak, valamint:

a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,

b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,

c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3)³³

Közlekedési és közmű területek

21. § Általános előírások:

(4) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közúti közlekedési terület

2. Km jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület és közforgalom elől el nem zárt magánutak területe.

(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint OTÉK 26. §(3) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

22. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)³⁴ A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 6. melléklet tartalmazza

(2) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(3) Külterületi mellékutak tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

§ 8614. jelű Cirák-Tompaládony-Zsira összekötő út.

(4) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

(5) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

23. § Általános előírások

(1)³⁵ A képviselő-testület a település közművesítettségi szintjét részlegesben határozza meg

(2)³⁶

(3)³⁷

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 23. § (14) d. pontjának megtartásával van lehetőség.

(7)³⁸ A település beépítésre nem szánt területén lakás céljára szolgáló építmény, kereskedelmi, vendéglátási célú, szállásférőhelyet nyújtó vagy gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület csak akkor létesíthető, ha az egészséges ívóvíz és a villamosenergia ellátás biztosított.

(8)³⁹

(9) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(10)⁴⁰

Vízellátás⁴¹

(11) A mértékadó tüzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell. Beépítésre szánt területen már 100 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(12) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(13) A magas talajvíz állásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény előírásai, valamint vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján elkészített belvízrendezési munkarész figyelembevételével szabad.

Vízelvezetés

(14) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.

b.⁴²

c. A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkek közcsatornára való csatlakozásának meglétét az építéshatósági eljárások során vizsgálni kell.

d.⁴³

(15) Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(16) ⁴⁴

Villamosenergia ellátás

(17) A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.

(18) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(19) ⁴⁵

(20) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(21) Gázhálózat bővítés esetén a rendszer hidraulikai méretezését el kell végezni, és az igény bejelentés után a nyomásszabályozó kapacitást felül kell vizsgálni.

Elektronikus hírközlés

(22) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

24. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert Z-Kk jelű

2.sportterület Z-S jelű.

(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4) A Z-S jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. öltöző

3. vendéglátó

4. pihenést szolgáló

5. a terület fenntartását szolgáló

6. szobor, dísztárgy

7. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A Z-S és Z-Kk övezetek területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

25. § Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú Eg jelű

2. védelmi célú Ev-h jelű.

(3)⁴⁶ Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

1. erdő fenntartás

2. vadgazdálkodás

3. védelem

4. szállítás

rendeltetési egységek helyezhetőek el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.

Épületek építési telken, szabadon álló beépítési móddal helyezhetőek el, az építménymagasság a 7,0 métert nem haladhatja meg

(5) Az Ev-h jelű településvédő erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.

Mezőgazdasági terület

26. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 Má jelű általános

1.2 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

(3) Má jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.

(4) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet

Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:

- A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.

- A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),

- a gyepek és legelők művelési ág váltása nem engedélyezhető

- A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.

- A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.

- Műtrágyázás és növényvédőszer alkalmazása nem kívánatos, csak kivételesen indokolt esetben engedélyezhető.

27. §⁴⁷ (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

1. Beépíthető telek legkisebb területe:

Lakóépület és vegyes rendeltetésű terület esetén 2 hektár, gazdasági épület esetén 1 hektár.

2. Beépítettség legnagyobb mértéke: 3 %.

3. Megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 méter.

4. Beépítési mód szabadon álló, az előkert legkisebb mérete 10 méter.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:

1. Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem létesíthető.

2. Beépíthető telek legkisebb területe 1 hektár.

3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 0,5 %, gazdasági épület legnagyobb alapterülete 300 m2 lehet.

4 Beépítési mód szabadon álló, vízfolyástól 50 méter távolságot kell tartani.

5. Megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 méter.

Vízgazdálkodási terület

28. § (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

A V jelű övezetben az OTÉK 30. §(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el. ^[50]

(2) ⁴⁸

(3) A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(4) Árterületen vagy vízjárta területen az árvízveszélyre való tekintettel minden építtető saját felelősségére és veszélyére építkezhet, a vízügyi, környezet- és természetvédelmi előírások és a jogerős építési engedélyben tett kikötések betartásával és az árvíz biztonságos levonulásának akadályozása nélkül.

Zöldfelületek, természetvédelem

29. § (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2)⁴⁹

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó (őshonos) fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

(5) A község igazgatási területén európai közösségi jelentőségű Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a gazdálkodás fenntartása, az élő- és táplálkozó helyek védelmét, a növénytársulások együttesét kell megőrizni.

(6) ⁵⁰

(7) A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(8) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(9) ⁵¹

Környezetvédelem

30. § (1)⁵²

A vizek védelme

(2) A településen⁵³ a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védeleméről szóló a vonatkozó jogszabály előírásai az irányadók.

(3) Élővízfolyáshoz, tóhoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!

(5) ⁵⁴

(6) ⁵⁵

Hulladék ártalmatlanítása

(7) ⁵⁶

(8) Település területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(9) ⁵⁷

A levegő védelme

A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

(10) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.

(11) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(12) ⁵⁸

Földvédelem

(13) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

Zaj és rezgés elleni védelem ^[62] Zajvédelmi szempontból a határértékek megállapítása a 8/2002.(III.22.) Köm-EüM együttes rendelet alapján történhet.

(14) ⁵⁹

(15) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

(16) Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Örökségvédelem

31. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1)⁶⁰

(2)⁶¹

(3)⁶²

(5)⁶³

(6) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

Lakóház

§ Mesterházy (Pál)-kúria, Mesterháza, Petőfi Sándor u. 15. hsz, 106/1 hrsz.

§ Mesterházy (Ferenc)-kúria, Mesterháza, Petőfi Sándor u. 21. hsz, 128 hrsz.

Fogadalmi emlékek, síremlék:

§ Fő utca 35. 148 hrsz – Kereszt;

§ Lurdi barlang 102/4 hrsz;

§ Mesterházy kripta 167 hrsz temető

§ Mesterházy István lovas honvéd ezredes emléke 167 hrsz temető (obeliszk).

(7) ⁶⁴ Helyi védelmet élvező építményekkel kapcsolatos előírások:

- a (6) bekezdésben felsorolt helyi védelem alatt álló épületek nem bonthatók el,

- a védett épületet érintő építési engedélykérelmekhez látványtervet kell csatolni,

- az épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzat tagozatokat,

- közműcsatlakozások, vezetékek vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendő, de ha ez nem lehetséges, elhelyezésük az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet,

- a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesíthet, a meglévő megtartandó,

- utólagos hőszigetelés esetén a homlokzat-tagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni

- toronyszerű tetőkialakítás – vallási célú építmények kivételével – nem megvalósítható,

- a védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton helyezhető el,

- a nyílások kialakításánál több kisebb osztott nyílás létesítendő,

- utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető,

- tetőformálásnál az utcára merőleges tetőgerinc esetében az oromfalas utcai lezárást kell támogatni, amennyiben a szomszédos épületek oromfalas tetőkialakításúak, akkor a kialakult állapot kivételével csak illeszkedő tetőforma és utcai lezárás engedélyezhető.

(8) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

Sajátos jogintézmények

32. §⁶⁵ Védőtávolságok

33. §⁶⁶ Záró rendelkezések

34. § (1) Mesterháza község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

- Mesterháza község 10.Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó

M =1 : 2000; 006/2010 munkaszámon. ^[71] Módosítva a 3/2011.(II.21) számú önkormányzati rendelettel, hatályos 2011. április 1-től.

- Mesterháza község 11.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó

M =1 : 20 000; 054/03 munkaszámon.

(2) ⁶⁷

(3) A rendelet 2006. szeptember 1-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

^[50] Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.

⁶⁸

⁶⁹

⁷⁰

⁷¹

1. melléklet

A belterület határának kiterjesztéséről

valamint

a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

060/1 hrsz egészben;

061 hrsz egészben;

020/4 hrsz részben szabályozási terv szerint;

017/8 hrsz részben szabályozási terv szerint

053 hrsz.

2. melléklet

Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás

területfel-használás	beépítési mód	Maximális építmény-magasság (m)	kialakítható minimális telekterület-méret (m²)	telkek minimális szélessége (m)	maximális beépítettség (%)	min. zöld %	szintterület sűrűség telekre
Lf	O	4,5	900	Kialakult (új 18 m )	30	40	0,5
Lf	O	4,5	1000	Kialakult (új 18 m )	30	40	0,5

3. melléklet

A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások

területfel-használás	beépítési mód	maximális építmény-magasság (m)	kialakítható minimális telekterület-méret (m²)	telkek minimális szélessége (m)	maximális beépítettség (%)	min. zöld %	Szintterület sűrűség telekre
Vt	SZ	4,5	K	18	20 % Kialakult	40	0,5
Vt	SZ	4,5	1000	18	30 %	40	0,5

4. melléklet

A Gksz jelű mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírások

Területfel-használás	beépítési mód	maximális építmény-magasság (m)	kialakítható minimális telekterület-méret (m²)	telkek minimális szélessége (m)	maximális beépítettség (%)	előkert m	min. zöld %	szintterület sűrűség telekre
Gksz	SZ	6,0	2000	20	30	25 m	30	2,0

5. melléklet

Az üdülőházas területre vonatkozó övezeti előírások

területfel-használás	beépítési mód	maximális építmény-magasság (m)	kialakítható minimális telekterület-méret (m²)	telkek minimális szélessége (m)	maximális beépítettség (%)	min. zöld %	Szintterület sűrűség telekre
Üü	SZ	4,5	1200	20	15	40	1,0

6. melléklet

A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélessége

Út megnevezés	Települési út kategória/ kezelő	Hrsz [meglévő, utcanév]	útkategória	Védőtá-volság	Építési terület /szab. szélesség/
8614 jelű országos mellékút	összekötő út/ állami út átkelési szakasz	019; 060/3 96/2 Petőfi 1-3 Petőfi 3-11 Petőfi 11-19 Petőfi 19-23 Petőfi 23-31 Petőfi 35-41 Petőfi 41-47 Petőfi 51-57 160 hrsz- Petőfi u	K.V.A. B.V.c	50- 50 m -	22,0 m 22,0 15,50 16,50 15,20 17,00 19,20 19,00 21,00-18,00 Kialakult 9- 10 m
Településközi út Hegyfalu	Településközi út Kiszolgáló út	036; 033; 050/3; 050/1	K.VIII.A.	-	Min 16,0 m
Lakóút	Kiszolgáló út/ Helyi önk. út	58 [Kossuth u] 93 [Zrínyi u]	B.VI.d.	-	16,0- 12,0 m 15,0 m
gyalogút	gyalogút	94/6	B.X.	-	3,0 m
Mezőgazdasági út	Kiszolgáló út/ Helyi önk. út	022/1;038; 08/8; 03/2/4/5; 05, 016; 159; 17/2; 120; 060/2; 57/2; 049; 026/1;025/2; 029/1; 024; 051; 050/2	K.VIII.C.	-	Kialakult Min 7,0m

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

Módosította 17/2017.(XI.17.) ÖR.Hatályos: 2017.11.18-tól

⁴

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶

Módosította a17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

⁷

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁸

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹⁰

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹¹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹²

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹³

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹⁴

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹⁵

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹⁶

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

¹⁷

Módosította a 17/2017. (XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

¹⁸

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

¹⁹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

²⁰

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

²¹

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

²²

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

²³

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos:2017.11.18-tól

²⁴

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

²⁵

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

²⁶

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

²⁷

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

²⁸

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

²⁹

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 21.§ (2) 1. pont szerinti sűrű, beépítésű, 6,0 m építménymagasságot meghaladó beépítés helyett legfeljebb 20 %-os beépítés, 4,5 m építménymagasság megengedett.

³⁰

Módosította 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

³¹

Módosította a 17/2018. (XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

³²

Módosította 17/2018. (XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól.

³³

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

³⁴

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

³⁵

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

³⁶

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

³⁷

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

³⁸

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

³⁹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴⁰

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴¹

123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet 4. sz. melléklete szerint

⁴²

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴³

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴⁴

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴⁶

Módosította a 17/2017. (XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

⁴⁷

Módosította a 17/2017. (XI.17.) ÖR. Hatályos: 2017.11.18-tól

⁴⁸

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁴⁹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵⁰

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵¹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵²

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵³

49/2001 (IV.3) Korm. Rendelet 2.sz. melléklet

⁵⁴

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵⁵

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵⁶

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵⁷

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵⁸

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁵⁹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶⁰

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶¹

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶²

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶³

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶⁴

Módosította a 17/2017.(XI.17.) ÖR.hatályos: 2017.11.18-tól

⁶⁵

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶⁶

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶⁷

Hatályon kívül helyezte a 17/2017.(XI.17.) ÖR. Hatálytalan: 2017.11.18-tól

⁶⁸

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (2) 7. pont szerinti parkolóház, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

⁶⁹

OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (3) 2. pont szerinti termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

⁷⁰

(2) A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

⁷¹

(3) A Vt jelű településközpont vegyes területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők: