II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

3.§

(1)  Az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, amelyeket - az Ötv.-ben és más törvényben meghatározott korlátozásokkal - rendeletben a polgármesterre ruházhat.

(2) Az önkormányzat önként vállalt közfeladatai a következőek:

-   a közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési, tevékenység támogatása érdekében Könyvtár fenntartása,társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok egyéb szervezetek támogtása az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint,

- a köztisztaság és a településtisztaság érdekében a szemétszállításról való gondoskodás, a közterületek, parkok fenntartásáról való gondoskodás,

- a csapadékvíz elvezetésének az egész település területére történő biztosítása,

- a lakásgazdálkodás keretében az önkormányzati bérlakás állomány hasznosításáról, kezeléséről történő gondoskodás,

- településfejlesztés tekintetében a község idegenforgalmi fejlesztését szolgáló programok, tervek kidolgozása: településfejlesztési koncepció,

- településrendezés tekintetében a helyi rendezési terv, építési szabályzat fejlesztési elképzelésekhez igazodó módosítása.

(3)^[5] A Képviselő-testület alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet szerint határozza meg.

III. fejezet

K ÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2)  A képviselő-testület rendkívüli ülést is tarthat. A képviselő-testület ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy bármely bizottságának indítványára.

Az előterjesztések

5.§

(1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a)  a képviselők

b) a polgármester és alpolgármester

c) a képviselő-testület bizottságai

d) a jegyző^[6]

(2)  A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerülhet benyújtásra. Rendelet-tervezet csak írásbeli lehet.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot, illetőleg rendelet-tervezetet,

e) a felelőst és a végrehajtási határidő megjelölését.

Formailag az előterjesztést világos, áttekinthető szerkezetben, egyszerű, közérthető, rövid, tömör megfogalmazásban kell elkészíteni.

Az ülés összehívása

6.§

(1)  A képviselő-testület üléseit a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök - hívja össze és vezeti, az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének, valamint az adott napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottnak a megjelölését tartalmazó meghívóval. A meghívóhoz mellékletként csatolni kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket.

(2)  Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3)  A képviselő-testület ülésére a képviselőkön és a jegyzőn^[7] kívül tanácskozási joggal meg kell hívni azokat akiknek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, továbbá, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(4) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

- a képviselőket

- jegyzőt^[8]

(5)   Az adott napirendi ponthoz tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket kell megküldeni.

(6)   A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a meghívónak a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[9] hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni. A meghívót közzé kell tenni az egyéb önkormányzati hirdetőtáblákon.

(7)  A polgármester az ülés összehívására vonatkozó 4.§ (2) bekezdésben meghatározott indítvány benyújtásától számított 3 napon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(8) A polgármester - erre vonatkozó indítvány nélkül is - rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

(9) A képviselő-testület ülésére rendszeresen meghívandó civil szervezetek:

-    -Önkéntes Tűzoltó Egyesület

A meghívót részükre az érintettség alapján a napirend tárgya szerinti előterjesztés anyagával ki kell egészíteni. Az adott napirendi pontban érintett civil szervezet tanácskozási joggal vesz részt az őt érintő napirendi pont tárgyalása során.

Az ülés rendje

7.§

(1)  A testületi ülések nyilvánosak, kivéve az Ötv.-ben meghatározott eseteket, amikor a képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat.

(2) A nyilvános ülésen megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A 18 éven aluliak azonban csak külön polgármesteri engedéllyel vehetnek részt a testületi ülésen.

(3)   A nyilvánosság a részvétel lehetőségét jelenti, de nem foglalja magába a vitába való bekapcsolódás jogát.

(4)  A polgármester gondoskodik a testületi ülés rendjének fenntartásáról. Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti, kivéve a képviselőket.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

8.§

(1)  A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2)   A képviselő-testület a napirend kérdésében - ezen bekezdés utolsó mondatában foglaltak kivételével - egyszerű szótöbbséggel szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására, a napirend változtatására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat.

(3) A testületi ülés első napirendi pontjaként a polgármester beszámol:

a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről.

b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4)   A  továbbiakban  az  előterjesztések  az  elfogadott  napirend  szerinti   sorrendben  kerülnek tárgyalásra.

Amíg valamely ügy határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem szabad.

Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.

A határozatot mindig a polgármester mondja ki.

Kérdés

9.§

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz^[10], a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban — érdemi választ kell adni.

(2)  A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

Az ülés vezetése

10.§

(1)       A képviselő-testület ülését a polgármester -akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök - vezeti.

(2) ^[11]      A Képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét

(3)       A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(4)       Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy az ülés nem határozatképes, azt 15 napon belül köteles összehívni.

11.§

(1) Az ülésen az egyes napirendi pontok előterjesztői szóban, legfeljebb öt perc időtartamban kiegészíthetik az írásos előterjesztéseket, megindokolva, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség és azt miért nem tartalmazza az írásos előterjesztés.

/2/ A polgármester  az  előterjesztő  kiegészítését  és  a  bizottságok  véleményének  ismertetését követően a napirend tárgyalásához meghívott érintett és szakértő részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét, majd a képviselők és az adott napirendi pontra vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezők kérdést tehetnek fel az előterjesztőhöz. Azt, hogy az illető szót kér kézfelemeléssel jelzi, és a polgármester bejelenti, hogy kinek adja meg a szót.

/3/ A kérdések elhangzása után a előterjesztő válaszol, a kérdezők nyilatkoznak a    válaszok

elfogadásáról. A képviselő-testület akkor szavaz a válasz elfogadásáról - egyszerű szótöbbséggel és vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

/4/ A polgármester az előterjesztői kiegészítések, a bizottsági vélemények a kérdések és válaszok után minden előterjesztés felett - a tájékoztatók kivételével - vitát nyit.

/5/ A hozzászólások időtartama napirendi pontonként és személyenként legfeljebb három perc lehet.

/6/ A vita során személyében érintett képviselő-testületi tag egy alkalommal legfeljebb két percben soron kívül szót kérhet. A mennyiben a polgármester nem adja meg a szót, a képviselő kérésére e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

/7/ A hozzászólások  időtartamának  korlátozására,  a  vita  lezárására  a  képviselő-testület  tagjai javaslatot tehetnek, az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül határoz.

/8/ A vita lezárását követően az előterjesztő válaszol az észrevételekre és javaslatokra.

/9/ Az észrevételekre és javaslatokra adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát az

előterjesztett határozati  javaslatot,   rendelet-tervezetet   érintő   módosításokat   és   a   módosító javaslatokat szavazásra bocsátja.

/10/ Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani - elsőként a legutolsó, majd az ezt megelőzően elhangzottakat időrendben -, ezt követően az előterjesztés szerinti illetőleg a módosított határozati javaslatról, rendelet-tervezetről szavaz a képviselő-testület.

A döntéshozatal szabályai

12.§

(1)  A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg: ha az ülés folyamán bármikor határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.

(2)  A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) A kizárásra vonatkozó szabályok a polgármesterre is irányadóak.

A szavazás módja

13.§

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A képviselő-testület az Ötv.-ben meghatározott esetekben tart, illetőleg tarthat titkos szavazást.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás

14.§

A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester köteles a szavazatokat fajtánként:"igen", "nem" és "tartózkodás" megszámlálni és azt a jegyzőkönyv számára megállapítani. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

15.§

(1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Ha a jelenlévő képviselők legalább 1/3-a indítványozza, név szerinti szavazást kell tartani.

(3)  A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt -átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

A titkos szavazás

16.§

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. A jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart.

A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére, és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2)  A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Körjegyzőség biztosítja

(5)   A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

17.§

(1)   A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű többséggel hozza, melyhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztésről a képviselő-testület ismételt tárgyalás után újra szavaz.

(2) A képviselő-testület az Ötv.-ben meghatározott esetekben minősített többséggel dönt, amelyhez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározottakon túl minősített többséggel dönt:

helyi népszavazás kiírásáról,

képviselő-testület által az éves költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti

hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,

-     korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, gazdasági társaságba történő beviteléről,

-     meghívóban nem szereplő napirend elfogadásáról, átruházott hatáskör esetileg történő visszavonásáról.

18.§

A képviselő-testület döntéseit önkormányzati rendelet vagy határozat formájában hozza meg.

A rendelet

19.§

(2)^[12] Önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát a polgármesternél kezdeményezhetik:

- az önkormányzati képviselők,

- a településen működő civil szervezetek,

- a jegyző, aljegyző.

(3) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület:

- állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről

- meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok

rendjét,

- az előkészítéssel megbízhatja valamely bizottságát, illetőleg erre a célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre,

- szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre,

- közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.

(4) A rendelet-tervezet indokolásával együtt írásban nyújtandó be a képviselő-testülethez. Végleges megszövegezése a jegyző^[13] feladata. A képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az elkészítés során felvett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(5) A rendeletet a polgármester és a jegyző^[14] írja alá.

(6)   A rendeletet külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni .

A rendelet jelölése:

Tompaládony község Önkormányzata ......./..../kihirdetés év, hó, nap, - a hónap római számmal

jelölve/ számú rendelete.

(8)   A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző^[15] gondoskodik. A kihirdetés a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[16] hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik meg.

(9) A rendelet folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző^[17] gondoskodik.

A határozat

20.§

(1)  A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért felelős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.

(2)  Jelölése Tompaládony község Képviselő-testülete..../év, hó,nap-arab számmal jelölve/ számú határozata.

(3) A határozatokról a jegyző^[18] nyilvántartást vezet.

(4)  A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző^[19] készíti elő, és terjeszti a képviselő-testület elé.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

21.§^[20]

A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv törvényben meghatározott követelményein túl további tartalmi elemeket nem határoz meg.

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

22.§

(1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Ötv., valamint e rendelet határozza meg.

(2)  A képviselő-testület tagja a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

23.§

(1) A képviselő:

a)  a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől^[21], a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

c) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

d)  a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[22] hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

(2) A képviselő többek között köteles:

a) részt venni a képviselő-testület munkájában,

b)  írásban vagy szóban előzetesen bejelenti, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van:

c) a tudomására jutott szolgálati, hivatali és üzleti titkot megőrizni.

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

e)   kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

f) a személyes érintettségét bejelenteni.

(3)  Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.

(4)^[23] Ha a képviselő köteles személyes érintettségét jelezni és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő testület a meghozott döntést hatályon kívül helyezi, a képviselőt a szavazásból kizárja és új döntést hoz.

V. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

24.§^[24]

(1) A Képviselő-testület háromtagú elnökből és két tagból álló vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottságot hoz létre. A bizottságot megbízza az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatával és a méltatlansági eljárás előkészítésével is.

(2) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatokat a Bői Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt tároló szekrényében helyezi el.

(2) A nyilvános vagyonnyilatkozatok az alábbi eljárási rend szerint tekinthetők meg:

- A megtekintési igényt a bizottság elnökének írásban kell bejelenteni.

- A bizottság elnöke a megtekintést kérőt írásban értesíti a megtekintés időpontjáról, a megjelölt időpontban a kért vagyonnyilatkozatot rendelkezésére bocsátja.

A vagyonnyilatkozatok a Bői Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségében tekinthetők meg.

Ideiglenes bizottság

25.§

(1)   A képviselő-testület indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a)   az esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése

b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

A bizottságok működése

26.§

(1)  A bizottság elnökét és tagjait a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[25] hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottság tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A bizottsági tisztség, tagság megszűnik

a./ a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

b./ lemondással.

(4) A bizottság elnöke képviseli a bizottságot, feladata különösen:

- tervezi és szervezi a bizottság tevékenységét

- összehívja és vezeti a bizottság ülését.

- gondoskodik a bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról,

- beszámol a képviselő-testületnek a bizottság működéséről.

- együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel,

- javaslatot tesz a -bizottsági tagok közötti munkamegosztásra,

- állást foglal a bizottság nevében a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

(7) A  bizottságok  munkáját a jegyző^[26] által  kijelölt köztisztviselő segíti, akinek feladata a bizottsági ülésről jegyzőkönyv készítése és egyéb ügyviteli feladatok ellátása, melynek során a bizottság elnökének utasítása szerint jár el.

A bizottságok ülései

27.§

(1)  A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, munkatervükben rögzített időpontban és helyszínen tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén a feladatokat az alelnök látja el.

(4)   Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a jegyző^[27] indítványára

d) a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(5)   A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy erre kijelölt tagja írja alá.

(6) ^[28]

(7)  A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.

(8)   A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt^[29] is.

Kizárás a bizottsági döntéshozatalból

28.§

A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

VI. fejezet

A POLG ÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ^[30]

A polgármester

29.§

(1)  A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Tompaládony községben a választópolgárok társadalmi megbízatású polgármestert választanak.

A polgármester feladatai

30.§

(1) A polgármester feladata különösen:

- a község fejlődésének elősegítése

- a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,

- a nagyközség vagyonának megőrzése és gyarapítása,

- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

-   a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,

-    a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

- a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,

- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése.

(2)  A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3)  A polgármester az Önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit /Ötv. 7. § (1) és (2) bekezdés/ a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[31] közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[32] hivatalát.

a/ körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b)  dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

c)  a jegyző^[33] javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a körjegyző,a Háziorvosi Szolgálat és az önkormányzat dolgozói tekintetében.

(5)  A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(6) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg.

(7) A polgármester munkabére és költségátalányára az Alpolgármester tesz javaslatot.

(8)^[34] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásának esetén a Képviselő-testület összehívására, vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult.

Az alpolgármester

31.§

(1)  A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új alpolgármester megválasztásáig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző^[35]

32.§.^[36]

A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási előadó látja el.

(2) A jegyző vagy megbízottja heti egy alkalommal – szerdai napokon 9-12 óra között az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadást tart.

VII. fejezet

A közös önkormányzati hivatal^[37]

33.§^[38]

(1)^[39] A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bő, Chernelházadamonya, Gór, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Sajtoskál,Hegyfalu, Szeleste és Pósfa községekkel közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: Bői Közös Önkormányzati Hivatal.

A hivatal székhelye: Bő, címe: 9625 Bő Széchenyi u. 70.

(2) A hivatal fenntartásának költségeihez az érintett települések lakosságuk számának arányában járulnak hozzá.

A hozzájárulás összegét az éves költségvetésben kell meghatározni.

(3) A hivatal működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az érintett települések polgármesterei összehangolják.

34. §.^[40]

35.§.^[41]

VIII. fejezet

LAKOSS ÁGI FÓRUMOK

36.§

(1)  A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre: a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására, a közvetlen tájékoztatásra, közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) ^[42] A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, eseti döntéssel falugyűlést hívhat össze.

Falugyűlés

37.§

(1)A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából falugyűlést hívhat össze.

(2)  A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3)  A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja, és véleményt nyilvánít.

/4/ A falugyűlés meghirdetésére, lebonyolítására valamint a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

IX. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38.§

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti Tompaládony Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2003./IV.30./ számú, az azt módosító 6/2006. /X.14./ számú rendelet.

Tompaládony, 2007.április 29.

Hoós János sk.                                     Asbóth Károly sk.

Polgármester                                                                              körjegyző

A rendelet kihirdetése 2oo7. április 29-én megtörtént

                                                                                              Asbóth Károly sk.

                                                                                                körjegyző

A Szervezeti és Működési Szabályzat egységes szerkezetbe foglalt szövegét hitelesítem.

Bő, 2017. február 16.

Dr. Vincze György

jegyző

1. melléklet az 5/2007.(IV. 29.) önkormányzati rendelethez^[43]

A Tompaládony Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130               Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

                           igazgatási tevékenysége

013320               Köztemető-fenntartás és –működtetés

013330               Pályázat-és támogatáskezelés, ellenőrzés

013350               Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080               Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231               Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232               Start- munka program- Téli közfoglalkoztatás

041233               Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236               Országos közfoglalkoztatási program

045120               Út, autópálya építése

045160               Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410               Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051020               Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített

                           begyűjtése, szállítása, átrakása

051030               Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése,

                           szállítása, átrakása

052020               Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

061020               Lakóépület építése

063020               Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010               Közvilágítás

066010               Zöldterület-kezelés

066020               Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111               Háziorvosi alapellátás

082042               Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044               Könyvtári szolgáltatások

082091               Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092               Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

086090               Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091140                Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

104037               Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020               Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő  ellátások

107051               Szociális étkeztetés

107052               Házi segítségnyújtás

107055               Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás