1. § (1) A rendelet területi hatálya Csipkerek község közigazgatási területe.

(2) Csipkerek község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló R-10/2000. (IX. 22.) számú rendelettel módosított R-11/1999. (IX. 17.) rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.

2. § A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint

3. § (1)

(2) A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:

4. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.

(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m² –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.

(3) Az övezetben az építmények szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.

(4) Az övezet területén az épített felületű elemek aránya legfeljebb 20% lehet.

(5)

5. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2)

(3)

6. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.

(2) történhet.

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el.

(4) Erdőterületen az előző pontban említett épületek elhelyezése céljára építési telket kell kialakítani, a kialakítható telek legkisebb mérete 1500 m² a telek területét az erdőművelés alól ki kell vonni.

(5) A (3) bekezdés szerinti épület elhelyezésére szolgáló építési telken a beépítettség mértéke legfeljebb 15% lehet. A telek beépítési módja szabadon álló, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.

(6) A tervezett erdőtelepítéseknél az őshonos tölgy főfafajt kell előtérbe helyezni az őshonos lombeleggyel.

7. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület. Az általános mezőgazdasági területet a szabályozási terv ’Má’ jellel határozza meg.

(2) Általános mezőgazdasági területen növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Általános mezőgazdasági területen birtokközpont kivételével a beépíthető legkisebb telek területe 6000 m², a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m, a beépítés módja szabadon álló.

8. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv ’Mk-1’ és ’Mk-2’ jelű övezetekbe sorolja.

(2) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményein túl 3000 m²-nél nagyobb telek esetében lakóépület és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) A kertes mezőgazdasági terület mindkét övezetében építmény csak 1500 m²-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kialakítható telek legkisebb mérete a szabályozási terv jelölésének megfelelően 2000 m², illetve 2500 m². Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m².

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a telkek beépítési módja oldalhatáron álló, az elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága 3,5 m.

9. § (1) Vízgazdálkodási terület a Széplaki patak és a Kutyori patak területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv ’V’ jellel határozza meg.

(2) A vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) Külterületen a vízfolyások mindkét oldalán, belterületen a vízfolyás legalább 1 oldalán a partéltől számított 6 méteres sávban építmény nem építhető.

10. § (1) Különleges terület a K1 jelű övezetbe sorolt temető, valamint a Széplaki patak nyugati oldalán kialakított, K2 jelű övezetbe sportolási célú és szabadidő terület.

(2) A K2 jelű övezetben kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m². A telek legnagyobb beépíthetőségének mértéke 25%.

(3) A K1 jelű temető területén a temető funkciójával összefüggő építményeket lehet elhelyezni. A K2 jelű övezet területén sportolási, szabadidős és vendéglátó építmények, ezeket kiszolgáló tároló építmények, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(4) A telkek beépítésének módja szabadon álló, az előkert minimális mérete 10 m, a területen elhelyezhető építmények legnagyobb magassága 7,5 m.

(5) A K1 jelű temető területén a bővítési terület déli, keleti és nyugati szélei mentén 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani.

11. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: legfeljebb 2 lakásos lakóépület, műterem és tárolóépület.

(3) A kertvárosias lakóterület övezetében kialakítható telkek minimális területe 720 m², a kialakítható telkek minimális szélessége 17 m.

(4) Az övezet telkeinek beépítési módja szabadon álló. A telkeken elhelyezésre kerülő lakóépületeket a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén kell elhelyezni a terv szerinti 5 vagy 15 m-es előkert elhagyásával.

(5) A telkek beépíthetőségének legnagyobb mértéke 20%, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 5,00 m.

(6) Az oldalkert minimális mértéke 3,00 m.

(7)

12. § (1) A szabályozási terv szerinti Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A templom területe rögzített funkciójú településközpont vegyes övezetbe tartozik.

(2) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület övezeteiben elhelyezhető:

(3) A kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület a Vt-1 jelű övezet esetén 1200 m², a Vt-2 jelű övezet esetén 1800 m².

(4) A Vt-1 jelű övezet esetében a telkek beépítési módja oldalhatáron álló, a Vt-2 jelű övezet esetében pedig szabadon álló. A Vt-1 jelű építési övezetben épületet elhelyezni a szabályozási terv szerint az épületek elhelyezésére kijelölt helyen belül lehet. A Vt-2 jelű építési övezet esetében pedig az épület telken belüli elhelyezése tetszőleges.

(5) A Vt-1 és Vt-2 jelű övezeteknél a beépítés mértéke maximum 40%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(6)

13. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A szabályozási terven a falusias lakóterületek az Lf- 1-8 jelű övezetekbe tartoznak.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

(3) A falusias lakóterület egyes övezeteire vonatkozó telekalakítási és építési szabályokat a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A falusias lakóterületen az építményeket északi oldalhatárra kell elhelyezni az oldalhatáron álló építésmód szabályai szerint, a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén, az épületek elhelyezésére biztosított területen belül.

(5) A falusias lakóterület helyi értékvédelmi jellel lehatárolt építési telkein az (1)-(4) bekezdésen túl a település jelenlegi térszerkezetének megóvása a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására vonatkozóan a következő rendelkezések vonatkoznak:

(6)

14. § (1)

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kialakítható és beépíthető legkisebb telek területe 3000 m². Kialakítható és beépíthető telek legkisebb szélessége 30 m.

(4) Az övezet beépítési módja szabadon álló. A (2) bekezdés szerint elhelyezhető épületek a szabályozási terven jelölt, az építmények elhelyezésére szolgáló területen belül lehetségesek. Az övezetre kötelező építési vonal nem vonatkozik.

(5) Az övezetben megengedett beépítés legnagyobb mértéke 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.

(6)

15. § (1) Az ipari gazdasági (Ig) terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)

(3) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 5000 m², a kialakítható legkisebb telekszélesség 70 m.

(4) Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. Az övezet területén belül épületet elhelyezni a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére szolgáló területen belül lehet.

(5) Az övezetben a beépítés legnagyobb mértéke 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(6) Az övezet területének nyugati és északi határán a szabályozási terven jelölt 20 illetve 35m szélességű védőfásítás létesítendő. A védőfásítás területén közlekedési és parkolóterület a védőfásítás folytonosságának megtartásával alakítható ki.

16. § A település kertes mezőgazdasági területén az un. Öreghegyen az 1046 hrsz-ú területen található idős szelídgesztenyefa (castanea sativa) helyi védelem alá rendelt.

17. § A település területén az alább felsorolt szakrális értékeket (szobrok és kőkeresztek) a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

18. § E rendelet mellékletei:

22. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.