Csipkerek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

2/2003.(III.14.) rendelete

a helyi építési szabályzatról

Csipkerek község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya Csipkerek község közigazgatási területe.

(2) Csipkerek község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló R-10/2000. (IX. 22.) számú rendelettel módosított R-11/1999. (IX. 17.) rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.

Településszerkezet, terület felhasználás

2. §

A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-

1. közút

2. zöld- (Z)

3. erdő

3.1.      védelmi erdő (Ev)

3.2.      gazdasági erdő (Eg)

4. mezőgazdasági-

4.1.      általános mezőgazdasági (Má)

4. kertes mezőgazdasági (Mk)

5. egyéb

5.1.      vízgazdálkodási (V)

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-

1. kertvárosias lakó (Lke)
1. falusias lakó (Lf)

2. vegyes-

2.1.      településközpont vegyes (Vt)

3. gazdasági-

3. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)
3. ipari (Gip)

4. különleges-(K)

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

3. §

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:

Országos jelentőségű utak (állami utak):

Gyorsforgalmi út:          M8 j.                (60 m) 200 m védőtávolsággal

Országos főút:  8 sz                  40 m (200 m védőtávolsággal)

Országos mellékút:        7359 j.              külterületen       30 m (100 m védőtávolsággal)

                                                                            belterületen       15,5 – 50 méter

                  Szemenye irányába vezető                    30 m (100 m védőtávolsággal)

            Helyi jelentőségű utak (önkormányzati utak):

                  Gyűjtő utak:

                             Oszkó irányába vezető                          16 m

                             Hosszúpereszteg irányába vezető                      16 m

                             Bejcgyertyános felé vezető                               22-24 m

Kiszolgáló utak                                                10 - 16 méter

                  Mezőgazdasági utak                                                     10 méter

                  Gyalogutak                                                                  3 méter

(3) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(4)  A közlekedési területen elkhelyezhető:

1. a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák
2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
3. 2 m²-nél nem nagyobb hirdetőberendezések
4. utcabútorok, szobrok és emlékművek.

(5) Tömögközlekedési útvonalként a meglévő, országos fő-és mellékút, valamint a tervezett településközi utak vehetők figyelembe.

(6) Az országos kerékpárút hálózathoz csatlakozó helyi kerékpárutak kialakítását a térségre kiterjedő előtervben vagy tanulmánytervben kell vizsgálni.

Zöldterületek

4. §

(1) A zöldterület (Z) a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.

(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a

        2000 m² –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.

(3) Az övezetben az építmények szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.

(4) Az övezet területén az épített felületű elemek aránya legfeljebb 20% lehet.

(5) Közparkot felújítani, új közparkot felépíteni csak komplex kertépítészeti terv alapján lehet.

Védelmi erdőterületek

5. §

(1)  A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(3) Védelmi erdőterületen közmű építmény kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

Gazdasági erdőterületek

6.§

(1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.

(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának hozzájárulásával.

(4) Erdőterületen az előző pontban említett épületek elhelyezése céljára építési telket kell kialakítani, a kialakítható telek legkisebb mérete 1500 m² a telek területét az erdőművelés alól ki kell vonni.

(5) A (3) bekezdés szerinti épület elhelyezésére szolgáló építési telken a beépítettség mértéke legfeljebb 15% lehet. A telek beépítési módja szabadon álló, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.

(6) A tervezett erdőtelepítéseknél az őshonos tölgy főfafajt kell előtérbe helyezni az őshonos lombeleggyel.

Általános mezőgazdasági területek

7.§

(1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület. Az általános mezőgazdasági területet a szabályozási terv ’Má’ jellel határozza meg.

(2) Általános mezőgazdasági területen növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos tárolás építményei helyezhetők el. Ezen felül az övezetben csak az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontjában definiált mezőgazdasági birtoktest birtokközpontja helyezhető el az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése alapján.

(3) Általános mezőgazdasági területen birtokközpont kivételével a beépíthető legkisebb telek területe 6000 m², a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m, a beépítés módja szabadon álló.

Kertes mezőgazdasági területek

8.§

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv ’Mk-1’ és ’Mk-2’ jelű övezetekbe sorolja.

(2) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményein túl 3000 m²-nél nagyobb telek esetében lakóépület és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) A kertes mezőgazdasági terület mindkét övezetében építmény csak 1500 m²-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kialakítható telek legkisebb mérete a szabályozási terv jelölésének megfelelően 2000 m², illetve 2500 m².

Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m².

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a telkek beépítési módja oldalhatáron álló, az elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága 3,5 m.

Vízgazdálkodási területek

9.§

(1) Vízgazdálkodási terület a Széplaki patak és a Kutyori patak területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv ’V’ jellel határozza meg.

(2) A vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) Külterületen a vízfolyások mindkét oldalán, belterületen a vízfolyás legalább 1 oldalán a partéltől számított 6 méteres sávban építmény nem építhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Különleges területek

10. §

(1) Különleges terület a K1 jelű övezetbe sorolt temető, valamint a Széplaki patak nyugati oldalán kialakított, K2 jelű övezetbe sportolási célú és szabadidő terület.

(2) A K2 jelű övezetben kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m². A telek legnagyobb beépíthetőségének mértéke 25%.

(3) A K1 jelű temető területén a temető funkciójával összefüggő építményeket lehet elhelyezni.

A K2 jelű övezet területén sportolási, szabadidős és vendéglátó építmények, ezeket kiszolgáló tároló építmények, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(4) A telkek beépítésének módja szabadon álló, az előkert minimális mérete 10 m, a területen elhelyezhető építmények legnagyobb magassága 7,5 m.

(5) A K1 jelű temető területén a bővítési terület déli, keleti és nyugati szélei mentén 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani.

Kertvárosias lakóterületek

11. §

(1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: legfeljebb 2 lakásos lakóépület, műterem és tárolóépület, továbbá az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények közül:

a./ közműbecsatlakozási műtárgy

b./ közműpótló műtárgy

c./ hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0- m-es belmagassággal)

d./ kerti építmény

e./ kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

f./ kerti épített tűzrakóhely

g./ kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel

h./ kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

(3) A kertvárosias lakóterület övezetében kialakítható telkek minimális területe 720 m², a kialakítható telkek minimális szélessége 17 m.

(4) Az övezet telkeinek beépítési módja szabadon álló. A telkeken elhelyezésre kerülő lakóépületeket a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén kell elhelyezni a terv szerinti 5 vagy 15 m-es előkert elhagyásával.

(5) A telkek beépíthetőségének legnagyobb mértéke 20%, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 5,00 m.

(6) Az oldalkert minimális mértéke 3,00 m.

(7) A kertvárosi lakóterület esetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

Településközponti vegyes területek

12. §

(1) A szabályozási terv szerinti Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A templom területe rögzített funkciójú településközpont vegyes övezetbe tartozik.

(2) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület övezeteiben elhelyezhető:

1. igazgatási
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
3. egyéb közösségi szórakoztató épület
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
5. az a)-d) pontok alatti funkciókhoz kapcsolódóan a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások
6. az a)-e) pontok alatti funkciókhoz kapcsolódóan tároló épületek

A településközpont vegyes területen elhelyezhető az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények közül:

a.)  becsatlakozási műtárgy

b.)  közműpótló műtárgy

c.)  hulladéktartály tároló (legfeljebb 2,0- m-es belmagassággal)

d.)  kerti építmény

e.)  kerti víz és fürdőmedence, napkollektor

f.)  kerti épített tűzrakóhely

1. kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető
2. kirakatszekrény
3. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

(3) A kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület a Vt-1 jelű övezet esetén 1200 m², a Vt-2 jelű övezet esetén 1800 m².

(4) A Vt-1 jelű övezet esetében a telkek beépítési módja oldalhatáron álló, a Vt-2 jelű övezet esetében pedig szabadon álló. A Vt-1 jelű építési övezetben épületet elhelyezni a szabályozási terv szerint az épületek elhelyezésére kijelölt helyen belül lehet. A Vt-2 jelű építési övezet esetében pedig az épület telken belüli elhelyezése tetszőleges, de az épület elhelyezését elvi építési engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges.

(5) A Vt-1 és Vt-2 jelű övezeteknél a beépítés mértéke maximum 40%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(6) A településközpont vegyes jelű övezetek esetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

Falusias lakóterületek

13. §

(1) A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A szabályozási terven a falusias lakóterületek az Lf- 1-8 jelű övezetekbe tartoznak.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület
2. a környezetére nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági üzemi építmény a külön helyi állattartási rendeletben meghatározott állatszám alatti férőhellyel
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely szolgáltató épület
5. nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. sportépítmény

(3) A falusias lakóterület egyes övezeteire vonatkozó telekalakítási és építési szabályokat a következő táblázat tartalmazza:

(4) A falusias lakóterületen az építményeket északi oldalhatárra kell elhelyezni az oldalhatáron álló építésmód szabályai szerint, a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén, az épületek elhelyezésére biztosított területen belül.

(5) A falusias lakóterület helyi értékvédelmi jellel lehatárolt építési telkein az (1)-(4) bekezdésen túl a település jelenlegi térszerkezetének megóvása a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására vonatkozóan a következő rendelkezések vonatkoznak:

                   a./A védelem alatt lévő területen belül új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és                 

                       bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal

                       lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni

                       kell.

                   b./A tervezett épület jellemzően telekhatárral párhuzamos hosszépület lehet, amely

                       keresztszárnnyal ’L’ vagy’T’ alakzatban kiegészülhet.

                    c./A tervezett épület telekhatárral párhuzamos hossz-szárnyának szélessége 6 m-nél nem lehet

                        több.

                   d./ A tervezett épületet jellemzően magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge jellemzően

                        35-45 fok közötti. A telekhatárral párhuzamos hossz-szárny utcafronti végződését a

                        környezetének megfelelően a település északi felében kontyoltan, déli felében pedig

                        oromfalasan kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga természetes agyagcserép lehet.

                    e./ Az épületeket előkert nélkül kell elhelyezni, az oldalkertet lezáró utcafronti kerítés tömör,

                         zárt kerítés legyen, melynek anyaghasználata és formaképzése a jellemzően kialakult

                         kerítések szerint tervezendő.

(6) A falusias lakóterület esetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

14. §

(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú épület.
2. a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos számára szolgáló lakás
3. igazgatási, egyéb irodaépület
4. parkolóház, üzemanyagtöltő
5. sportépítmény

(3)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kialakítható és beépíthető legkisebb telek területe 3000 m². Kialakítható és beépíthető telek legkisebb szélessége 30 m.

(4) Az övezet beépítési módja szabadon álló. A (2) bekezdés szerint elhelyezhető épületek a szabályozási terven jelölt, az építmények elhelyezésére szolgáló területen belül lehetségesek. Az övezetre kötelező építési vonal nem vonatkozik.

(5) Az övezetben megengedett beépítés legnagyobb mértéke 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet esetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.

Ipari gazdasági területek

15. §

(1) Az ipari gazdasági (Ig) terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítési feltételeit a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Főfelügyelőség elfogadja.

Az ipari gazdasági területen létesülő fejlesztéseket megelőzően feltételrendszert minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

(3)Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 5000 m², a kialakítható legkisebb telekszélesség 70 m.

(4)Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. Az övezet területén belül épületet elhelyezni a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére szolgáló területen belül lehet.

(5) Az övezetben a beépítés legnagyobb mértéke 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(6) Az övezet területének nyugati és északi határán a szabályozási terven jelölt 20 illetve 35m szélességű védőfásítás létesítendő. A védőfásítás területén közlekedési és parkolóterület a védőfásítás folytonosságának megtartásával alakítható ki. Az övezet területén használatbavételi illetve üzembehelyezési engedély csak az adott építési telekre eső védőfásítás kialakítása után adható ki.

ÉRTÉKVÉDELEM

Természeti értékek védelme

*16. §

A település kertes mezőgazdasági területén az un. Öreghegyen az 1046 hrsz-ú területen található idős szelídgesztenyefa (castanea sativa) helyi védelem alá rendelt. A fát kivágni csak engedéllyel lehet.

Építészeti értékek védelme

17. §

(1) A település területén az alább felsorolt szakrális tárgyak (szobrok és kőkeresztek) valamint egyéb építmények a település építészeti örökség részét képezik, helyi védelem alá rendeltek. Ezen építmények el nem bonthatók, de áthelyezhetők. Az állagmegóvásukról védelmükről és ezekkel járó kötelmekről az építészeti örökség védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.)FVM rendelet alapján megalkotott helyi jogszabály rendelkezik.

(2) Az alábbi területeken található szakrális emlékek képezik e rendelet tárgyát:

______________________________________________________________________________

KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZMŰFELTÉTELEK

Levegőtisztaság védelem

*18. §

(1) Az ipari gazdasági terület kijelölése olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területeken nem helyezhetők el. Ezen belül a terület a területen lehetőség van veszélyes, bűzös, vagy zajjal járó tevékenységek végzéséhez, pl. az állattartási tevékenységhez. Elsősorban a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet „a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” 2. számú melléklete szerint, védelmi övezetet igénylő tevékenységek elhelyezésére került kialakításra.

(2) A védelmi övezet tényleges nagyságát a tevékenységek ismertté válása után a 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet „a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” 2. számú melléklete szerint, a környezetvédelmi hatóságnak - a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében az engedélyező, egyéb esetekben az engedélyezési eljárás során kiadott szakhatósági - határozata alapján kell megállapítani.

 A védelmi övezetet tartalmazó jogerős határozat alapján a védelmi övezet nagyságát, pontos határvonalát a településszerkezeti tervre át kell vezetni.

(3) A kereskedelmi szolgáltató terület alapvetően azon tevékenységek céljára lett kialakítva, melyek nem tartoznak sem az egységes környezethasználati engedély, sem a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek listájába. A területen elsősorban olyan tevékenységek végezhetők, melyekhez védelmi övezet kialakítása nem szükséges.

(4) A gazdasági területen, illetve –szükség esetén – a lakóterületen a helyhez kötött új pontforrások, illetve diffúz források esetében a levegővédelmi követelményeket, a kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság - a lehető legjobb technika figyelembe vételével - határozattal írja elő.

Zaj elleni védelem

**19. §

(1) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet állapítja meg. A rendelet 1. §-a szerint a határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.

(2) Gazdasági területeken (ipari és kereskedelmi, szolgáltató) a rendelet 1; 3.számú mellékleteinek 4. sorában található „Gazdasági terület és különleges terület” kategóriához tartozó határértékeket kell teljesíteni:

_______________________________________________________________________________________

                                                                                     Határérték (L_TH) az L_AM megítélési szintre

                                                                                                          dB

                                                                                  nappal                                      éjjel

                                                                                  6-22 óra                                 22-6 óra

a./ Üzemi létesítményekből származó zaj:                      60                                            50

b./ Közlekedéstől származó zaj

            lakóterületek közötti

forgalomtól elzárt területeken                            60                                           50

            kiszolgáló út,

            átmenő forgalom nélküli út mentén                    65                                            55

            gyűjtőút, összekötőút, bekötőút mentén                 65                                         55

            I és II. rendű főút mentén                                 65                                            55

(3) A belterület lakóterületein (ideértve a központi vegyes területet is) az együttes rendelet 1; 3.számú mellékleteinek 2. sorában meghatározott „lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)” kategóriának megfelelő zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.

                                                                       Határérték (L_TH) az L_AM megítélési szintre

                                                                                                          dB

                                                                                  nappal                                      éjjel

                                                                                 6-22 óra                      22-6 óra

a./ Üzemi létesítményekből származó zaj:                      50                                            40

b./ Közlekedéstől származó zaj

            lakóterületek közötti

forgalomtól elzárt területeken                             50                                          40

            kiszolgáló út,

            átmenő forgalom nélküli út mentén                    55                                            45

            gyűjtőút, összekötőút, bekötőút mentén                60                                          50

            I és II. rendű főút mentén                                 65                                            55

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

*20. §

(1) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot, vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.

_______________________________________________________________________________________

Szennyvíz

(2) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.

(3) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

(4) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet –„A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületek kijelöléséről”- 2. §-a szerint Csipkerek az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területén helyezkedik el, így a 3. §. szerint a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok állapítják meg.

Települési folyékony hulladék

(5) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a jogszabályokban meghatározott és hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, és a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni.

(6) A nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről, és ellenőrzéséről az önkormányzat (a közszogáltatások körében) továbbra is gondoskodik.

Települési szilárd hulladék

(7) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

(8) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.

(9) A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.

Mezőgazdasági termelés

(10) A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” 2. számú melléklete szerint a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területen helyezkedik el ezért az ilyen területekre irányadó szabályok megtartandók.

Közműfeltételek

21. §

(1) Az építésre szánt területek közül a lakóterületek a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek településközpont vegyes terület, különleges terület és az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben részleges közművesítettség feltételeinek biztosíthatósága esetén adható építési, ezek tényleges elkészülte után adható használatbavételi engedély.

(2) Az építésre szánt területek közül az ipari gazdasági övezet területén építési engedély a hiányos közművesítettség biztosíthatósága, használatbavételi engedély pedig ezek elkészülte után adható ki.

(3) A beépítésre nem szánt területen építési és használatbavételi engedély közművesítetlen területen is kiadható.

(4) A település területén szennyvízelhelyezés csak zárt rendszerű tározóban történhet. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna hálózat építési munkái megtörténtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.

 A talaj és a talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető.

Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába.

Csapadékvíz elvezető rendszerbe, élővízfolyásba, működő vagy felhagyott kutakba szennyvizet vezetni tilos.

(5) Közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szorgalmi jog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani.

Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szorgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.

(6) A közművek és létesítményeinek részére az MSZ 7487/2 valamint az ágazati szabványok és előírások szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(7) A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.

Záró rendelkezések

            *22.§

E rendelet kihirdetése napján lép lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Csipkerek, 2003.március 14.

                   /: Balogh Dezső :/                                                                /: Nagy László :/

                        polgármester                                                                      megb.jegyző

Záradék:

 Ez a rendelet 2003. március 14.-én kihirdetésre került.

Csipkerek, 2007.március 14.

        /: Nagy László :/

                                                                                                                               megb.jegyző