Csipkerek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

2/2003.(III.14.) rendelete

a helyi építési szabályzatról

Csipkerek község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya Csipkerek község közigazgatási területe.

(2) Csipkerek község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló R-10/2000. (IX. 22.) számú rendelettel módosított R-11/1999. (IX. 17.) rendelete hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.

Településszerkezet, terület felhasználás

2. §

A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint

1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési-

1. közút

2. zöld- (Z)

3. erdő

3.1.      védelmi erdő (Ev)

3.2.      gazdasági erdő (Eg)

4. mezőgazdasági-

4.1.      általános mezőgazdasági (Má)

4. kertes mezőgazdasági (Mk)

5. egyéb

5.1.      vízgazdálkodási (V)

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakó-

1. kertvárosias lakó (Lke)
1. falusias lakó (Lf)

2. vegyes-

2.1.      településközpont vegyes (Vt)

3. gazdasági-

3. kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)
3. ipari (Gip)

4. különleges-(K)

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

3. §

(1) 

(2) A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:

Országos jelentőségű utak (állami utak):

Gyorsforgalmi út:          M8 j.                (60 m) 200 m védőtávolsággal

Országos főút:  8 sz                  40 m (200 m védőtávolsággal)

Országos mellékút:        7359 j.              külterületen       30 m (100 m védőtávolsággal)

                                                                            belterületen       15,5 – 50 méter

                  Szemenye irányába vezető                    30 m (100 m védőtávolsággal)

            Helyi jelentőségű utak (önkormányzati utak):

                  Gyűjtő utak:

                             Oszkó irányába vezető                          16 m

                             Hosszúpereszteg irányába vezető                      16 m

                             Bejcgyertyános felé vezető                               22-24 m

Kiszolgáló utak                                                10 - 16 méter

                  Mezőgazdasági utak                                                     10 méter

                  Gyalogutak                                                                  3 méter

(3) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

(4)  A közlekedési területen elkhelyezhető:

1. a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák
2. közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
3. 2 m²-nél nem nagyobb hirdetőberendezések
4. utcabútorok, szobrok és emlékművek.

(5) 

(6) 

Zöldterületek

4. §

(1) A zöldterület (Z) a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.

(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a

        2000 m² –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.

(3) Az övezetben az építmények szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.

(4) Az övezet területén az épített felületű elemek aránya legfeljebb 20% lehet.

(5)

Védelmi erdőterületek

5. §

(1)  A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) 

(3) 

Gazdasági erdőterületek

6.§

(1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.

(2)  történhet.

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el.

(4) Erdőterületen az előző pontban említett épületek elhelyezése céljára építési telket kell kialakítani, a kialakítható telek legkisebb mérete 1500 m² a telek területét az erdőművelés alól ki kell vonni.

(5) A (3) bekezdés szerinti épület elhelyezésére szolgáló építési telken a beépítettség mértéke legfeljebb 15% lehet. A telek beépítési módja szabadon álló, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.

(6) A tervezett erdőtelepítéseknél az őshonos tölgy főfafajt kell előtérbe helyezni az őshonos lombeleggyel.

Általános mezőgazdasági területek

7.§

(1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület. Az általános mezőgazdasági területet a szabályozási terv ’Má’ jellel határozza meg.

(2) Általános mezőgazdasági területen növénytermesztés, az ezzel kapcsolatos tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Általános mezőgazdasági területen birtokközpont kivételével a beépíthető legkisebb telek területe 6000 m², a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m, a beépítés módja szabadon álló.

Kertes mezőgazdasági területek

8.§

(1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv ’Mk-1’ és ’Mk-2’ jelű övezetekbe sorolja.

(2) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményein túl 3000 m²-nél nagyobb telek esetében lakóépület és vendéglátó épület is elhelyezhető.

(3) A kertes mezőgazdasági terület mindkét övezetében építmény csak 1500 m²-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kialakítható telek legkisebb mérete a szabályozási terv jelölésének megfelelően 2000 m², illetve 2500 m².

Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m².

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a telkek beépítési módja oldalhatáron álló, az elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagassága 3,5 m.

Vízgazdálkodási területek

9.§

(1) Vízgazdálkodási terület a Széplaki patak és a Kutyori patak területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei. A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv ’V’ jellel határozza meg.

(2) A vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) Külterületen a vízfolyások mindkét oldalán, belterületen a vízfolyás legalább 1 oldalán a partéltől számított 6 méteres sávban építmény nem építhető.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Különleges területek

10. §

(1) Különleges terület a K1 jelű övezetbe sorolt temető, valamint a Széplaki patak nyugati oldalán kialakított, K2 jelű övezetbe sportolási célú és szabadidő terület.

(2) A K2 jelű övezetben kialakítható telek legkisebb mérete 3000 m². A telek legnagyobb beépíthetőségének mértéke 25%.

(3) A K1 jelű temető területén a temető funkciójával összefüggő építményeket lehet elhelyezni.

A K2 jelű övezet területén sportolási, szabadidős és vendéglátó építmények, ezeket kiszolgáló tároló építmények, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(4) A telkek beépítésének módja szabadon álló, az előkert minimális mérete 10 m, a területen elhelyezhető építmények legnagyobb magassága 7,5 m.

(5) A K1 jelű temető területén a bővítési terület déli, keleti és nyugati szélei mentén 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani.

Kertvárosias lakóterületek

11. §

(1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: legfeljebb 2 lakásos lakóépület, műterem és tárolóépület.

(3) A kertvárosias lakóterület övezetében kialakítható telkek minimális területe 720 m², a kialakítható telkek minimális szélessége 17 m.

(4) Az övezet telkeinek beépítési módja szabadon álló. A telkeken elhelyezésre kerülő lakóépületeket a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén kell elhelyezni a terv szerinti 5 vagy 15 m-es előkert elhagyásával.

(5) A telkek beépíthetőségének legnagyobb mértéke 20%, az elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 5,00 m.

(6) Az oldalkert minimális mértéke 3,00 m.

(7)

Településközponti vegyes területek

12. §

(1) A szabályozási terv szerinti Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A templom területe rögzített funkciójú településközpont vegyes övezetbe tartozik.

(2) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközponti vegyes terület övezeteiben elhelyezhető:

1. igazgatási
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
3. egyéb közösségi szórakoztató épület
4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
5. az a)-d) pontok alatti funkciókhoz kapcsolódóan a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások
6. az a)-e) pontok alatti funkciókhoz kapcsolódóan tároló épületek

(3) A kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület a Vt-1 jelű övezet esetén 1200 m², a Vt-2 jelű övezet esetén 1800 m².

(4) A Vt-1 jelű övezet esetében a telkek beépítési módja oldalhatáron álló, a Vt-2 jelű övezet esetében pedig szabadon álló. A Vt-1 jelű építési övezetben épületet elhelyezni a szabályozási terv szerint az épületek elhelyezésére kijelölt helyen belül lehet. A Vt-2 jelű építési övezet esetében pedig az épület telken belüli elhelyezése tetszőleges.

(5) A Vt-1 és Vt-2 jelű övezeteknél a beépítés mértéke maximum 40%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(6) 

Falusias lakóterületek

13. §

(1) A falusias lakóterület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A szabályozási terven a falusias lakóterületek az Lf- 1-8 jelű övezetekbe tartoznak.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület
2. 
   
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely szolgáltató épület
5. nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. sportépítmény

(3) A falusias lakóterület egyes övezeteire vonatkozó telekalakítási és építési szabályokat a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A falusias lakóterületen az építményeket északi oldalhatárra kell elhelyezni az oldalhatáron álló építésmód szabályai szerint, a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal mentén, az épületek elhelyezésére biztosított területen belül.

(5) A falusias lakóterület helyi értékvédelmi jellel lehatárolt építési telkein az (1)-(4) bekezdésen túl a település jelenlegi térszerkezetének megóvása a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására vonatkozóan a következő rendelkezések vonatkoznak:

                   a./A védelem alatt lévő területen belül új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és                 

                       bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal

                       lehet.

                   b./A tervezett épület jellemzően telekhatárral párhuzamos hosszépület lehet, amely

                       keresztszárnnyal ’L’ vagy’T’ alakzatban kiegészülhet.

                    c./A tervezett épület telekhatárral párhuzamos hossz-szárnyának szélessége 6 m-nél nem lehet

                        több.

                   d./ A tervezett épületet jellemzően magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge jellemzően

                        35-45 fok közötti. A telekhatárral párhuzamos hossz-szárny utcafronti végződését a

                        környezetének megfelelően a település északi felében kontyoltan, déli felében pedig

                        oromfalasan kell kialakítani. A tetőhéjalás anyaga természetes agyagcserép lehet.

                    e./ Az épületeket előkert nélkül kell elhelyezni, az oldalkertet lezáró utcafronti kerítés tömör,

                         zárt kerítés legyen, melynek anyaghasználata és formaképzése a jellemzően kialakult

                         kerítések szerint tervezendő.

(6) 

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

14. §

(1) 

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú épület.
2. a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos számára szolgáló lakás
3. igazgatási, egyéb irodaépület
4. parkolóház, üzemanyagtöltő
5. sportépítmény

(3)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kialakítható és beépíthető legkisebb telek területe 3000 m². Kialakítható és beépíthető telek legkisebb szélessége 30 m.

(4) Az övezet beépítési módja szabadon álló. A (2) bekezdés szerint elhelyezhető épületek a szabályozási terven jelölt, az építmények elhelyezésére szolgáló területen belül lehetségesek. Az övezetre kötelező építési vonal nem vonatkozik.

(5) Az övezetben megengedett beépítés legnagyobb mértéke 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m.

(6)

Ipari gazdasági területek

15. §

(1) Az ipari gazdasági (Ig) terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)

(3)Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 5000 m², a kialakítható legkisebb telekszélesség 70 m.

(4)Az övezetben a beépítési mód szabadon álló. Az övezet területén belül épületet elhelyezni a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére szolgáló területen belül lehet.

(5) Az övezetben a beépítés legnagyobb mértéke 30%, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

(6) Az övezet területének nyugati és északi határán a szabályozási terven jelölt 20 illetve 35m szélességű védőfásítás létesítendő. A védőfásítás területén közlekedési és parkolóterület a védőfásítás folytonosságának megtartásával alakítható ki.

ÉRTÉKVÉDELEM

Természeti értékek védelme

*16. §

A település kertes mezőgazdasági területén az un. Öreghegyen az 1046 hrsz-ú területen található idős szelídgesztenyefa (castanea sativa) helyi védelem alá rendelt. 

Építészeti értékek védelme

17. §

(2) A település területén az alább felsorolt szakrális értékeket (szobrok és kőkeresztek) a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

______________________________________________________________________________

*18. §

(1) E rendelet mellékletei:

1.melléklet

8-as számú főút fejlesztésének építésjogi alapjául szolgáló szabályozási terv 

2.melléklet

A falusias lakóterület egyes övezeteire vonatkozó telekalakítási és építési szabályok

3.melléklet

A település területén az alább felsorolt szakrális értékeket (szobrok és kőkeresztek)

**19. §

*20. §

_______________________________________________________________________________________

21. §

Záró rendelkezések

            *22.§

E rendelet kihirdetése napján lép lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Csipkerek, 2003.március 14.

                   /: Balogh Dezső :/                                                                /: Nagy László :/

                        polgármester                                                                      megb.jegyző

Záradék:

 Ez a rendelet 2003. március 14.-én kihirdetésre került.

Csipkerek, 2007.március 14.

        /: Nagy László :/

                                                                                                                   megb.jegyző

1. melléklet

8-as számú főút fejlesztésének építésjogi alapjául szolgáló szabályozási terv 

/külön lapon/

2.melléklet

A falusias lakóterület egyes övezeteire vonatkozó telekalakítási és építési szabályok