1. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

2. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Répceszentgyörgy Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

4. § A helyi védett értékekről Répceszentgyörgy Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

5. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

6. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza

7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8. § A helyi egyedi védelem alatt álló építményt nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9. § Répceszentgyörgy település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

10. § A 9. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

11. § A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

12. § Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak.

13. § A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, valamint megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak.

14. § a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el a tájképi értékek sérelme nélkül. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból javasolt kialakítani, az építménymagasság 4,5 méternél nem lehet nagyobb.

15. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.

16. § Táj- és településkép-védelmi okokból

(1) a szabályozási terven jelölt védősávot illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel kell kialakítani, valamint,

(2) útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

(3) a szélerőművek villamos hálózati csatlakozását, illetve a terület belső vezetékhálózatát földkábel kiépítésével kell megoldani

17. § új utcafronti épület építésekor a tetőforma jellemzően oldalhatárral párhuzamos gerincű, az utca felé kontyolt nyeregtetős lehet

18. § az utcafronti épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, pala, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet. Az udvari melléképítmények, gazdasági épületek alacsony hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel, bitumenes zsindellyel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

19. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen

20. § A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően javasolt elhelyezni. A 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban1 meghatározott látványtervet javasolt készíteni.

21. § A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

22. § új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével

23. § a közmű- és elektronikus hírközlési vezetékeket valamint járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni

24. § erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

25. § A tájképvédelmi övezet által érintett – Et-2 övezeti jelű – erdőterületeken:

(1) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

(2) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

26. § Az általános mezőgazdasági területen

(1) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

(2) a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszineket javasolt alkalmazni.

27. § A természetvédelmi övezet által érintett – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:

(1) új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.

(2) 7,5 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – csarnok jellegű épület nem létesíthető, reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el

(3) birtokközpont nem alakítható ki

(4) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet

(5) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni

(6) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet

(7) külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

(8) energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

(9) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

28. § Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen

(1) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet

29. § A tájképvédelmi övezet által érintett – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:

(1) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

(2) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

(3) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni.

30. § Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen

(1) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet

31. § A tájképvédelmi övezet által érintett – Mk-2 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:

(1) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.

(2) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

(3) a közmű- és hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni.

32. § A helyi értékvédelmi területen a történeti fejlődés során kialakult térszerkezet, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartandók, illetve – fejlesztés esetén – az ezekhez való igazodás és illeszkedés feltétlen biztosítandó.

33. § A védelem alatt álló területen lévő építési telken

(1) új épület építésekor az oldalhatáros – „fésűs” – telepítés kötelező. A főépület utcai homlokzatszélessége nem haladhatja meg a 8,5 métert. Keresztszárny az utcai homlokzatsíktól legkevesebb 4,5 méterrel hátrább építhető

(2) A tetőgerincet jellemzően az utcával párhuzamosan kell kialakítani, de attikafal, illetve az utcára merőleges gerincű tetőfelépítmény – építészeti hangsúlyok biztosítására – létesíthető.

(3) az épületeken csak kerámiacserép tetőfedés, pasztell homlokzatszínezés és fa nyílászárók alkalmazhatók

(4) az utcai kerítés max 1,8 m magas lehet, tömör falazott kerítésmezőkkel és oszlopokkal, valamint fa kapukkal.

34. § A védelem alatt álló épületeken parabolaantenna, parapet-konvektor, klímaberendezés és közművezeték – közterületről látható módon – nem helyezhető el.

35. § A védett épület bővítése során az eredeti épülettömeg és utcai homlokzat nem változtatható meg, illetve csak a helyi védelemet megalapozó tanulmányban szereplő korrekciós javaslatnak megfelelő mértékig. A tervezett bővítés az eredeti épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával, színvilágával összhangban legyen, ahhoz illeszkedjen.

36. § A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra. Az építési tevékenység során a helyi védelemet megalapozó tanulmány értékvizsgálati lapjain szereplő korrekciós javaslatokban leírtakat alkalmazni kell.

37. § A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben

38. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(5) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás javasolt, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

39. § Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:

40. § A belterületen új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(1) A külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

(2) A külterület beépítésre nem szánt területén az új elektronikus hírközlési hálózatokat – területgazdálkodási okokból – a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

41. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.

(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

42. § A település közterületén - pályázathoz tartozó kötelező arculati elemként időszakosan kihelyezett hirdetőtábla kivételével - reklámok, reklámhordozók, hirdetmények és hirdető berendezések elhelyezése csak közterület-használati engedély alapján és díjfizetési kötelezettség mellett történhet.

43. § (1) Épületen maximum 0,5 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. A belterületi lakóövezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

(3) Az építési engedély és településképi bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemlék épületeken, valamint annak kerítésén.

44. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

45. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

46. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

47. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

48. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.

49. § (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

50. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul.

51. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, kormányrendeletben meghatározottak szerint, különösen hogy a tervdokumentáció

(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

52. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

53. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

54. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

55. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(2) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év.

56. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

57. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

58. § Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Répceszentgyörgy Községi Önkormányzat képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 17/2017.(XI.8.) önkormányzati rendelete.