Vashosszúfalu község Önkormányzata az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében – az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a tervszerű településfejlesztés érdekében, a helyi építési szabályozásról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

Jelen rendelet hatálya Vashosszúfalu község igazgatási területére terjed ki. Kivételt képeznek azon területegységek, amelyekre önálló szabályozási terv és helyi építési szabályzat kerül jóváhagyásra.

A rendelet alkalmazása

2. §

(1) *

*Hatályát veszti a Vashosszúfalu Község Szabályozási Terve valamint Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról szóló 17/2005. (XI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló /2015.(XII.17.) önkormányzati rendeletének 1. § (2)  bekezdése alapján.

(2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és elbontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

a) az SzT-1, és az SzT-2 rajzszámú szabályozási tervek szabályozási elemei, illetve előírásai, valamint a Helyi Építési Szabályzatban foglaltak szerint szabad.

(3) A jelen Helyi Építési Szabályzatban (továbbiakban: HÉSz) szereplő,  jogszabályra vonatkozó általános hivatkozásoknak megfelelő konkrét törvények, rendeletek, szakági előírások felsorolása az 1. sz. függelékben található, amit a jogszabályi hatályosság szempontjából folyamatosan karban kell tartani.

Településszerkezeti tagozódás

3. §

(1) A belterületi határvonal választja el a belterületbe tartozó területeket a külterületi földrészektől. A község belterületébe tartoznak a jelenleg 4/3-446 helyrajzi számmal jelölt ingatlanok. A belterületi határ tervezett módosítására az alábbiak szerint kerül sor:

Belterületbe vonandó, szükség szerinti mértékben és ütemezéssel:

a 04/2 hrsz. egy része temető bővítési terület céljára (0,7 ha);

a 079/9 hrsz. településközponti vegyes terület céljára (0,44 ha);

a 093 hrsz. sportpálya céljára (4,17 ha);

a 0126/34 egy része (8,00 ha), 0127, 0128/1-2 (5,42 ha) és 0111 hrsz. (5.78 ha) gazdasági terület céljára.

Külterületbe csatolandó:

a József A utca északi, Petőfi S. utca nyugati oldali házsor mögötti 132-167, 169/8 hrsz. terület mezőgazdasági terület (kert, ill rét) céljára (3,45 ha),

       a 449 hrsz. mezőgazdasági terület (kert és rét) céljára (1,0 ha).

(2) Építési szempontból a község igazgatási területe

a)    beépítésre szánt területekre és

b)    beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

Beépítésre szánt területek

4. §

(1) A beépítésre szánt területek a Szabályozási terven a területfelhasználás jelével és római számmal, mint sorszámmal jelölt területegységekre tagozódnak.

(2) A beépítésre szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:

a)    lakóterület (falusias lakóterület), a LF - I-XVIII. sorszámú területegységek;

b)    vegyes terület (településközpont vegyes terület), a VT - I-VI. sorszámú területegységek;

c)    gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató terület, illetve mezőgazdasági üzemi terület);

d)    különleges terület (sportpálya, temető, rekreációs terület).

(3)   A beépítésre szánt területek növelési igényének kielégítése a vonatkozó jogszabályok betartásával és a mezőgazdasági rendeltetésű földrészletek védelmének figyelembevételével, a szükségletnek megfelelő ütemezéssel, a termőföldről szóló törvényben rögzített feltételek szerint történhet.

Beépítésre nem szánt területek

5. §

(1)   A 4. § (3) pontban nem szereplő területek beépítésre nem szánt területek.

(2)   A beépítésre nem szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:

a)    közlekedési és közműterület,

b)    zöldterület,

c)    erdőterület,

d)    mezőgazdasági terület,

e)    egyéb terület.

(3)  Beépítésre nem szánt területen építmények, épületek az OTÉK 26-30. §-ban, valamint a HÉSZ 6. és 14. §-ban meghatározott feltételek szerint helyezhetők el.

Építmények elhelyezésének és területek kialakításának általános szabályai

6. §

(1) Az egyes építmények elhelyezésére szolgáló építési telkek vagy építési területek méreteit a jelen előírásoknak megfelelően, valamint a létesítményre (területre) vonatkozó általános érvényű hatósági előírások, az OTÉK együttes alkalmazásával kell kialakítani. Egyedi esetekben az illetékes szakhatóságok eseti előírásai alapján kell méreteiket megállapítani.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékét és a zöldfelület előírt legkisebb mértékét, amennyiben jelen rendelet azt szigorúbban nem szabályozza, az OTÉK 25. §-a határozza meg.

(3) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az árvízvédelmi, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

(4) Az egyes telkeken belül az építmények elhelyezésére szánt terület (építési hely) határát – az alkalmazandó beépítési mód, az előírt elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével – az SzT-1 jelű Szabályozási terv jelöli.

(5) A Szabályozási terven eltérően van jelölve a csak telekalakítás (megosztás, összevonás) feltételével kialakuló építési terület.

(6) Ahol a Szabályozási terv zártsorú beépítést ír elő, illetve tesz lehetővé, az épületeket, épületszerkezeteket az összeépíthetőség és a tűzszakasz-határolás feltételeinek megfelelően kell kialakítani. Pince az oldalhatártól 3 m-en belül nem létesíthető.

(7) Állattartás céljára szolgáló épület, helyiség és melléképítmény építési telken történő elhelyezésénél, kialakításánál egyidejűleg be kell tartani az állattartással és környezetvédelemmel kapcsolatos helyi önkormányzati rendelet, ennek hiányában az egészségügyi szakhatóság eseti előírásait (védőtávolság, tartható állatok száma, egyéb építési feltételek) is.

(8) Az építmények elhelyezése (tervezett területfelhasználás) során az országos közút jelenleg lakott területen kívüli szakaszai mellett figyelembe kell venni a közúti közlekedésről szóló. törvényből fakadó korlátozásokat, illetve az csak az útkezelővel egyeztetett és jóváhagyott feltételek, valamint a vonatkozó védőtávolságok figyelembe vételével történhet.

(9) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők:

a)    a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

b)    a köztárgyak,

c)    a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

d)    a honvédelmet és a közbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e)    nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

Lakóterületek kialakítása és lakóépületek elhelyezése

7. §

(1) Vashosszúfalu község területén lakóterületnek minősített területeket falusias lakóterületi építési övezetekbe soroljuk.

(2) A falusias lakóterületek meglévő, illetve kialakítandó építési telkei övezetenként meghatározott, de legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak. A területen elhelyezhető továbbá helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület és melléképítmények.

(3) A falusias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5 a zöldfelület legkisebb aránya 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

LF-O-4,5    szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

• a Kossuth L. utca páratlan oldalán az 1-5. (428-440 hrsz.) között; a 11-13. (423-424 hrsz.) között; és a 95-109. (360-367 hrsz.) között;
• a Kossuth L. utca páros oldalán  a 2-18. (5-17 hrsz.) között;
• a Petőfi S. utca mindkét oldala;
• a tervezett „A” utca déli oldala;
• a tervezett „B” utca mindkét oldala;
• a tervezett „C” utca mindkét oldala.

LF-O-Z-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó, zömében beépült területeken lakótelkes, oldalhatáron álló vagy a Szabályozási terven feltüntetett helyeken, az utcafronti részen zártsorúvá átépülő, a szomszédos épület építménymagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 900 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

• a Kossuth L. utca páratlan oldalán a 13-67. (386/1-420 hrsz.) között; és a 73-93. (370-380 hrsz.) között;
  
• a Kossuth L. utca páros oldalán a 22-58. (20-63 hrsz.) között; a 82-98. (263-276 hrsz.) között; és a 100-122. (278-289 hrsz.) között;
• a Jókai Mór utca keleti oldala végig (291-302 hrsz.);
• a József A. utca mindkét oldala.

LF-Sz-4,5   szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, illetve a Szabályozási terven jelölt mélységű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

• a Kossuth L. utca páratlan oldalán a 7-9. (425-426 hrsz.) között; és a 71. (383 hrsz.);
  
• az Ódorfai u. 31. (340 hrsz.).

LF-Z-4,5     szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, zártsorú és a szomszédos épület építménymagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m², legnagyobb beépítettsége 35 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

• az Ódorfai utca mindkét oldala és az „A” utca északi oldala a 313-337 hrsz között és a 341-356 hrsz. között.
  

Vegyes területek kialakítása

8. §

(1) Vashosszúfalu községben településközpont vegyes terület kategóriába soroljuk az intézményeket övező területegységeket.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: lakóépület, és olyan helyi települési szintű igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(3) A településközpont vegyes területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6; az előírt legkisebb zöldfelület aránya 20 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak szerint kell megállapítani:

VT-O-6,0    szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó, zömében beépült területeken egyedi telkes, a Szabályozási terv jelölése szerinti oldalhatáron álló, a szomszédos épület építménymagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 900 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

•    a Kossuth L. utca 111. (358 hrsz.).

VT-Sz-6,0  szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó, zömében beépült területeken egyedi telkes, szabadon álló és a szomszédos épület építménymagasságától legfeljebb 0,5 m-rel magasabb, de max. 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m², legnagyobb beépítettsége 30 %  lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

•    a Kossuth L. utca páratlan oldalán a 113-123. (357/7-357/10 és 079/9 hrsz.) között;
•     a Kossuth L. utca páros oldalán a 68-70. (247/1, 252 és 254 hrsz.) között; és a 124. (338 hrsz.).

VT-Z-6,0    szabályozási jelű, településközpont vegyes területi építési övezethez tartozó, zömében beépült területeken egyedi telkes, zártsorú, a szomszédos épület építménymagasságától legfeljebb 0,5 m-rel eltérő, de max. 6,0 m építménymagasságú ipületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 700 m², legnagyobb beépítettsége 35 %  lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:

•    a Kossuth L. utca páros oldalán a 20. (18-19 hrsz.);és a 62-66. (249-251 hrsz.) között.
  

Gazdasági területek kialakítása

9. §

(1) Gazdasági területen belül

a) a kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál;

b) a mezőgazdasági üzemi terület állattartási, terményraktározási, -feldolgozási célú épületek elhelyezésére szolgál;

A területen elhelyezhető még a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakóépület (lakások), igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

(2)   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület-felhasználási egységbe soroljuk: az Ódorfai utca folytatásában, külterületen lévő 0126/34 hrsz. kb. 8,9 ha területű részét és a 0111 hrsz. területet.

(3)   Mezőgazdasági üzemi terület-felhasználási egységbe soroljuk az Ódorfa-puszta major területét (0127 és 0128/1-2 hrsz.).

(4)   A gazdasági területek beépítését a tervezett felhasználási cél és várható környezeti terhelési értékek függvényében lehet engedélyezni.

(5) A gazdasági területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6; a legnagyobb beépítettség 20 % lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 40 %, melybe beszámítható a lakóterületek irányába, saját telken telepítendő, min. 20 m szélességű, többszintű növényállományból álló véderdősáv. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) a területre készítendő szabályozási tervhez tartozó helyi építési szabályzat alapján kell megállapítani.

Különleges terület

10. §

(1)   Különleges területbe tartoznak a temetők, a nagy kiterjedésű sportolási célú területek és a rekultiválandó bányák.

(2)   A község területén lévő üzemelő temető (445 hrsz.) a község igényeinek megfelelő. Bővítési lehetősége a 04/2 hrsz. terület terhére biztosítható.

(3)   A községnek nincs sportpályája, a 093 hrsz-ú ingatlanon létesíthető.

(4) A 0110 hrsz. volt agyagbánya területén rekreációs (szabadidős és sportlétesítmények) hozhatók létre, a terület rekultivációja révén. A bányagödrök rekultivációjáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(5)  Bányászati tevékenységet Vashosszúfalu közigazgatási területén, illetve annak környezetében csak úgy szabad végezni, hogy a természeti értékek és környezet nem károsodhat. A bányanyitást megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a község jegyzője, mint szakhatóság, azt követően (hirdetményezési fázisban) a község önkormányzata, mint véleményező vesz részt.

(6) A bányászattal érintett területeken az ásványanyag kitermelésének – több szakaszban történő kitermelés esetén az egyes szakaszok – befejezését követően a terület rekultivációjáról gondoskodni kell. A rekultiváció módját e célra készült tervdokumentációban kell bemutatni a jogszabályi előírások szerint engedélyeztetni. A tevékenységgel összefüggésben esetlegesen okozott károk megtérítésére valamint a rekultiváció megvalósítására megfelelő garanciát kell igazolni.

(7)   Különleges területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,5; a legnagyobb beépítettség 10 % lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 60 %.

Közlekedési területek kialakítása és közlekedési  létesítmények elhelyezése

11. §

(1) A közlekedési területek a közúti közlekedés – országos mellékutak, helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, kerékpáros, gyalogos utak és mezőgazdasági utak, illetve közcélú parkolók – területeiből tevődnek össze.

(2) Az utak hierarchiája, tervezési osztályba sorolása:

(3) A község közigazgatási területét érintő országos közutak lakott területen kívüli (beépítésre nem szánt területen lévő) szakaszai mentén az út tengelyétől mért 50-50 m sávokat kell biztosítani. A sávon belül létesítmény csak az út kezelőjének előzetes állásfoglalása és a közlekedési hatóság hozzájárulása esetén helyezhető el a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.

(4) A község területén a közutak és közterületek számára az OTÉK 26. § /2/ bekezdésében meghatározott, a Szabályozási tervlapon (SzT-1) jelölt, alább felsorolt építési területeket kell biztosítani. A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, csomópontjai, műtárgyai, tartozékai, környezetvédelmi berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat, illetve gyalogutakat kell biztosítani.

       - Országos mellékutak:

8437 j. Vashosszúfalu-Káld összekötő út átkelési szakaszán                             15,5-22 m

                     - Kiszolgáló utak:

          szabályozási szélessége min.:                                                                                    12 m

       - Kerékpáros - gyalogos út :

          kerékpáros, gyalogos út szabályozási szélessége:                                                      6 m

       - Mezőgazdasági utak:

          hálózati szerepkörrel rendelkező mezőgazdasági utak építési szélessége:                    12 m

(5) Az útépítés, útkorszerűsítés, útfelújítás csak a dokumentációban lévő, a HÉSz mellékletét képező ÚT-2 és ÚT-3 jelű minta-keresztszelvényeken javasolt keresztmetszeti kialakítás szerint történhet. Az OTÉK útkategóriára vonatkozó előírásaitól eltérően szabályozott közlekedési területek esetén, ebből adódóan kártérítési igény az út kezelője felé nem érvényesíthető. Az út kialakításának megtervezése során különös figyelmet kell fordítani a közlekedés által keltett káros környezeti hatások (zaj, rezgés, levegőszennyezés stb.) csökkentésére.

(6) Építési telket közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetően kell kialakítani.

(7) Az ingatlan útcsatlakozások, kapubejárók kialakítása csak a vonatkozó ágazati szabályozások és az érintett útkezelő előírásai szerint történhet.

(8) Az OTÉK-ben meghatározott parkolási igényt a saját telken kell biztosítani. Ettől eltérni csak közlekedési vizsgálat és helyi parkolási rendelet alapján lehet, legfeljebb 50 %-os mértékben.

(9) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen semmiféle, a rálátást korlátozó létesítmény nem helyezhető el, növényzet nem telepíthető. A telektömbök utcasarkai, amennyiben épület ezt nem zárja ki, legalább 3-3 m oldalhosszúságú háromszögekkel lesarkítandók.

(10) A belterület bővítés előfeltétele a külterületi útszakasz mellett a közvilágítás és a gyalogos közlekedést biztosító járda megléte, illetve kiépítése.

Zöldterületek kialakítása és zöldterületi létesítmények elhelyezése

12. §

(1) Zöldterületként kell kialakítani és fenntartani a közparkként, közkertként és védőerdőként kijelölt területeket.

(2) A meglévő zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról az új zöldfelületek megvalósításáról gondoskodni kell, területük más célra nem használható fel.

(3) A község közterületein, utcáiban lévő értékes növényanyag védelméről, karbantartásáról, szükséges pótlásáról és cseréjéről gondoskodni kell. Az utcafásítás korszerűsítését, a zöldsávok kialakítását és karbantartását biztosítani kell.

(4) Az intézmények területén lévő értékes növényanyag védelmét az intézményektől meg kell követelni.

(5) Az új utcák kialakításánál, megfelelő tervek alapján meg kell valósítani az utcafásítást.

(6) A zöldfelületek kialakításánál, közterületi növényzettelepítéseknél, utcafásításoknál, fafajták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a gyalogos- és járműközlekedés biztonságos feltételeinek (rálátási háromszög, űrszelvény) biztosítására, az épületek, a közmű- és villamos vezetékek biztonságára, közvilágítás zavartalanságára, egyéb zavaró körülményekre (pl. allergizáló hatású növények mellőzése).

Erdőterület

13. §

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Ide soroljuk az ingatlan-nyilvántartás szerint  erdő művelési ágba tartozó, valamint a településszerkezeti terven erdőtelepítésre javasolt területeket.

(2) Erdőterületek más célú felhasználására csak indokolt esetekben és az erdészeti hatóság előzetes felhasználási engedélye birtokában kerülhet sor.

(3) Az erdőterületek növelését, a véderdők telepítését – a levegőtisztaság védelme és javítása, a zavaró hatások mérséklése érdekében – szorgalmazni kell, illetve meg kell követelni. Az erdőtelepítés őshonos fafajokkal történjen!

(4) Erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §-ban meghatározott feltételekkel lehet.

Mezőgazdasági terület

14. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei helyezhetők el. Mezőgazdasági területbe tartoznak a település külterületén lévő földrészletek, kivéve a 4. § (1) pont szerinti beépítésre szánt területeket, a 12. § szerinti közlekedési területeket, a zöldterületeket, az erdőterületeket és az egyéb területeket (árkok, vízfolyások medre stb.)

(2) Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. §-ban foglalt feltételek betartása mellett és az alábbi szabályok szerint lehet:

a) A Településszerkezeti terven M/R jellel ellátott területegységeken (rét, legelő) belül táj- és környezetvédelmi okokból épület nem létesíthető.

b) A Településszerkezeti terven M/K jellel ellátott mezőgazdasági területek kert, gyümölcsös, szőlő művelésre szánt területek. Ezeken a földrészleteken 720 m² területméret alatt épület nem építhető. Az e feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel egy tájba illő, 3,0 m-nél nem nagyobb építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető. Az M/K jelű területen birtokközpont nem létesíthető.

c) A Településszerkezeti terven M jellel ellátott mezőgazdasági területek szántóföldi növénytermesztésre, legeltetésre és kaszáló hasznosításra, valamint állattartásra szánt területek. Ezeken a földrészleteken 1 ha területméret alatt épület nem építhető. Az 1 ha feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy csoporba rendezve helyezhetők el építmények. Az építmények csoportját legalább 10 m szélességű, többszintes védőfásítással kell körülvenni. A védőfásítást az építési engedélyben kötelezően elő kell írni és a használatba vételig a telepítést el kell végezni.

d) Állattartó telepet, környezetre zavaró hatású vagy nagy szállítási igénnyel járó mezőgazdasági létesítményt külterületen csak a lakóterülettől legalább 500 m távolságban, illetve – előzetes környezeti hatásvizsgálattal igazolt, az állattartásról és környezetvédelemről szóló helyi rendelet feltételeinek teljesülése esetén – lehet létesíteni.

(3) A termőföldön történő beruházások során be kell tartani a termőföldről szóló törvényben foglaltakat. A környező mezőgazdasági területek minőségében kár nem keletkezhet. Gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről.

(4) A termőföldek más célú hasznosítására csak az indokolt szükségletnek megfelelő mértékben kerülhet sor. Termőföldet érintően építési engedélyt kiadni csak a vonatkozó rendeletek feltételei szerint, az illetékes  földhivatal engedélyének birtokában lehet.

(5) A külterületi ingatlanok esetében az országos  összekötő út tengelyétől mért 50 m távolságon belül csak az útkezelő előzetes hozzájárulásával és kikötéseinek betartása mellett lehet építményt elhelyezni.

(6) A vízfolyások külterületi szakaszán a meder szélétől mért 50 m távolságon belül építmény nem  helyezhető el, kivéve a vízgazdálkodást, árvízvédelmet és közlekedést szolgáló építmények. A vízvédelemre vonatkozó szabályokat szigorúan be kell tartani!

Kulturális örökségvédelem, helyi értékvédelem

15. §

(1)   A községben a műemlékvédelem szempontjából nyilvántartott építmény nincs.

(2) A település területén lévő, jelenleg ismert, nyilvántartott régészeti lelőhelyek az alábbi ingatlanokat érintik:

1. 097/4; 0100/3 hrsz.

2. 09763-4; 0100/3; 0100/8-10 hrsz.

3. 097/4 hrsz.

4. 096/4; 097/4; 0103/2; 0120 hrsz.

5. 106-109; 117; 126-127; 128/1-2; 117; 129; 0140/13; 0148; 0170 hrsz.

6. 0140/3-8; 0140/10; 0140/24 hrsz.

7. 0140/15; 0140/19-20 hrsz.

8. 068/8 hrsz.

9. 037/19-21; 037/24; 037/28 hrsz.

A régészeti lelőhelyek határa a TSz-1 és TSz-2 Településszerkezeti terven, illetve az SzT-1 Szabályozási terven jelölve van.

(3)   A lelőhelyek és a jövőben előkerülő régészeti leletek védelmét kulturális örökségvédelemről szóló törvényben foglaltak alapján biztosítani kell.

(4) Régészeti területen minden 30 cm mélységet meghaladó bolygatással, vagy végleges eltakarással járó tevékenység a kulturális örökségvédelemről szóló törvény előírásai szerint, és megelőző régészeti feltárások után végezhető.

(5) A település eredeti magját jelentő terület, és a falukép szempontjából jellegzetes, történeti, építészeti, kulturális szempontból jelentősebb építmények, épületek megőrzését, karbantartását, védelmét biztosítani kell.

a) a Kossuth L. utca és József A. utca TSz-1 és TSz-2 Településszerkezeti terven, valamint az SzT-1 Szabályozási terven jelölt része helyi értékvédelmi terület.  E területen belül megőrizendő az épületek, építmények kialakult beépítési módja, a beépítés karaktere, az épületek jellege, a kialakult utcakép, a jellegzetes pajtaépületek. Új épület építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén az illeszkedés szabályai szerint kell eljárni.

b) helyi szinten, egyedileg védetté javasoltak a TSz-2 Településszerkezeti terven és SzT-1 Szabályozási terven is jelölt épületek, épületegyüttesek, építmények. Ezen létesítmények el nem bonthatók, homlokzati megjelenésük, tömegformálásuk, tetőidomuk, a nyílászárók mérete, jellege megőrizendő. A homlokzat anyaghasználata, színezése harmonikusan illeszkedjen az épület jellegéhez és az utcaképhez, harsány színek nem alkalmazhatók.

A helyi védelemre javasolt épületek, építmények felsorolása a 2. sz függelékben szerepel.

Közműellátás, közműlétesítmények elhelyezése

16. §

(1) A belterületen lévő, illetve tervezett közműlétesítmények elhelyezéséről a közműellátási tervek és a vonatkozó szakági előírások szerint kell gondoskodni.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületen kerül elhelyezésre, az elhelyezéshez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása szükséges.

(3) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű, elektromos és elektronikus hírközlési kábel elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(4) Vízhálózat bővítésnél az üzemelésbiztonsági és vízminőségvédelmi szempontok miatt körvezetékeket kell kialakítani. A vízvezetékre legfeljebb 200 m távolságonként tűzcsapot kell elhelyezni. A vezeték keresztmetszeti méretezésekor az oltóvíz-biztosítás feltételét is figyelembe kell venni.

(5) Épületet a közműves vízellátásba bekötni csak akkor szabad, ha a szennyvizet a közcsatornába vezetik. A közcsatornára csatlakozást követően a szennyvízgyűjtőket – tisztítást követően – meg kell szüntetni.

(6) A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a minta-keresztszelvények szerinti szakaszokon zárt csapadékvíz-csatornával, másutt a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell. A fejlesztési területek felhasználásával párhuzamosan gondoskodni kell a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitásának bővítéséről.

(7) Új telekalakítások, jelentősebb fejlesztések tervezése kezdetén tisztázni kell a közműellátás kapacitásának feltételeit, a lehetséges műszaki megoldását, illetve annak tulajdonjogi A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell.

Környezetvédelmi előírások

17. §

(1) A vízminőség védelme érdekében meg kell akadályozni, hogy szennyező anyagok,    szennyvizek a község területén lévő élővízfolyásokba, használaton kívüli kutakba kerülhessenek. Fokozott szigorúsággal kell megkövetelni a mezőgazdasági eredetű szennyvizek kezelésére, illetve a műtrágyák és növényvédőszerek tárolására és felhasználására vonatkozó előírások betartását, a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védekezést.

(2) Az élővízfolyások mentén 50 m távolságon belül állattartás, trágya- és hulladéktárolás nem folytatható, hígtrágya- és szennyvízgyűjtő nem létesíthető. Ebben a sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Gyomirtószer az övezetben nem alkalmazható. Szerves és műtrágya is csak különös gondossággal használható. E területeket lehetőség szerint gyepesíteni kell, illetve fenn kell tartani a kialakult természetes növénykultúrát.

(3) A levegőtisztaság védelmi szempontból a vonatkozó rendelet(ek) által megengedett levegőminőségi normákat kell figyelembe venni. Káros légszennyezést okozó létesítmény a község belterületén és környezetében nem helyezhető el.

(4) Zajvédelmi szempontból a zaj- és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló rendeletben foglaltakat be kell tartani és tartatni.

(5) A település területén keletkező kommunális szilárd hulladékok elhelyezése szervezett szemétszállítással, a jogszabályi előírásoknak megfelelően műszaki védelemmel rendelkező lerakóhelyen kell biztosítani. A gyűjtést lehetőség szerint szelektíven kell végezni. Ehhez a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladékszigetek kialakítása szükséges.

(6) A település területén bármilyen tevékenység csak a vonatkozó jogszabály(ok)ban rögzített, a védelmi kategóriának megfelelő határértékek betartásával folytatható. A gazdasági, mezőgazdasági területek lakóterületek felé eső részén a Településszerkezeti terven és Szabályozási terven jelölt helyeken és megadott szélességű több szintű növényzetből (fák, cserjék) kialakított véderdő sávokat kell telepíteni.

(7) A szennyvízcsatorna kiépítését követően az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni a csatornára. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatornára csatlakozással egyidőben, a tároló kitisztítását követően, fel kell számolni. A kommunális szennyvizek szikkasztása tilos.

Táj- és környezetvédelmi előírások

18. §

(1) A község igazgatási területén az élővilág-, táj- és természetvédelem kötelezően kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre.

(2) Védetté nyilvánítás esetén – illetve az ezeket érintő ügyekben – így a természet védelméről szóló törvény előírásait, valamint a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásról szóló rendelet vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

(3) Az országos és megyei területrendezési terv szerint tájképvédelmi övezetbe tartozó – a Tsz-1 Településszerkezeti tervlapon határvonallal jelölt – területeken a tájképet zavaró (toronyszerű, nagy kiterjedésű, tájidegen homlokzati anyagokkal borított, harsány színű) építmény nem helyezhető el.

Záró rendelkezések

19. §

(1) E rendeletben foglaltak megszegőivel szemben az építési és a szabálysértési jogszabályokban meghatározott eljárásnak van helye.

Vashosszúfalu, 2006. november 15.

Závár Ferencné sk.                                                              Pártliné Soós Zsuzsanna sk.

  polgármester                                                                                   körjegyző