1. § Településszerkezet, terület felhasználás

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

(2)

3. § (1)

(2) A beépítésre szánt területen a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalon és az építési hely területének átlagában kell biztosítani. A kialakítható telek megengedett legkisebb mélysége a telek területének átlagában legyen biztosított.

(3) A beépítésre szánt területen a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben a közterületek szabályozása által igényelt telekalakítást követően az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános, illetve a szabályozási terv szerinti előírások betarthatók, illetve amennyiben a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi.

(4) Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni - a szabályozási tervben szereplő, a tömbök területére a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett, építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet.

(5) beépítésre szánt területen az övezet területén elhelyezhető főfunkciójú épületet

(6) A beépítésre szánt területen belül minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Ennek során az övezetek rendeltetésének megfelelően a helyszíni adottságokat figyelembe kell venni úgy, hogy azok ne akadályozzák a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan rendeltetésszerű használhatóságát. Illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz történő illeszkedés során, különös tekintettel figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és a jellemző anyaghasználatot.

(7)² Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani saját telken belül.

4. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 3. számú melléklete tartalmazza

(4)

(5) Az Lf-1 jelű falusias lakóterület övezeteinek területén a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak:

5. § (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A tervezési területen Vt-1 és Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:

(3) Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 4. számú melléklete tartalmazza

(4) Az Vt-1 jelű településközpont vegyes övezeteinek területén a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak:

(5)

6. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(4)

7. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű építési övezet területe elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. Nagyüzemi állattartás építményei nem helyezhetők el.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhetők továbbá egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(3) Az ipari gazdasági területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(4)

8. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.

(2) A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:

9. § (1)

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatra vonatkozó szabályokat a Rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető:

(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani.

(5) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.

10. § (1) 10. §(1) A zöldterület (Z) a település belterületén a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet mellett a szabályozási terv szerint, továbbá a Szemenyei patak medre mellett a 314/1, a 314/2 és a 315/2 hrsz-ú terület, továbbá a szabályozási terv szerint a Béke utca keleti oldalán az új fejlesztési területen kijelölt terület és a 384 hrsz ingatlan területe. A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark.

(2)

11. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.

(2)

(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel.

12. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.

(2) (3)

13. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.

(2) A keretes mezőgazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.

(3) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a Rendelet 8. számú melléklete tartalmazza

(4) A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteinek területén a táj beépítési jellegének megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak:

14. § (1) Az övezet területe:

(2) Az Má-1 jelű övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasási üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el.

(3) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került. Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. A birtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(4) Az Má-2 jelű övezet területe országosan védett lápterület, mely övezet területén a jelenlegi művelést megváltoztatni, semmilyen épületet építményt elhelyezni nem lehet.

15. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V), mely övezet területébe vízfolyások önálló telekkel rendelkező patakok és árkok medrei tartoznak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok mentén természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése.

(3) (4)

15/A. §⁴ (1) A nyersanyag lelőhely a község területén működő Szemenye VI. kavicsbánya külterületi szabályozási terven jelölt területeit foglalja magába.

(2) A KbNy jelű nyersanyag lelőhely területen különleges terület a működő a külszíni bánya fenntartásával, működtetésével, a kitermelt nyersanyag feldolgozásával, a terület fenntartásával összefüggő épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A területen kizárólag a működtetéshez szükséges üzemi, adminisztrációs és szociális jellegű épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 3 %-os beépítéssel. A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére.

(4) Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani a rekultivációs tervekben meghatározottak szerint.

(5) Új bánya kutatás, új bányatelek fektetése, illetve bővítése kizárólag a külterület szabályozási terven nyersanyag lelőhely különleges területen és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a bányászati tevékenység negatív környezeti hatása (pl. határértéket meghaladó zaj-, rezgésterhelés, légszennyező hatás) a bányászathoz kapcsolódó előzetes vizsgálatban, illetve környezeti hatásvizsgálatban igazolt módon, a Szabályozási terven jelölt beépítésre szánt területeket nem érinti és természeti értéket nem veszélyeztet.

16. § Építészeti értékek védelme

17. § (1)

(2) A település építészeti értékének védelme érdekében az alábbi épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek:

(3)

(4) A helyi védelem alatt lévő lakóépület esetében felújítás és átépítés során az épület jelenlegi építészeti karakterét meg kell őrizni. Megtartandó a főhomlokzat díszítése, az épület tömegaránya, tetőformája, a beépítés jellege. Helyi védelem alatt álló építményt építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani, melyet a műszaki állapot, vagy a funkcióváltozás indokolhat.

(5)

18. § E rendelet mellékletei:

20. § (1) E rendelet 2006. január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1985. /IX.26./ számú rendelet Szemenye község helyi építési előírásait szabályozó részek hatályukat vesztik.