Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018.(XII.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 09. 27Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018.(XII.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szemenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § Jelen rendelet alkalmazásában
a) pasztell színek: A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs,
b) művelt telek, terület: Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi egyedi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok, továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szemenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védelem alá helyezi.
3. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselőtestület e rendelettel, és annak módosításával dönt.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem indoklását
d) értékvizsgálatot.
(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem megszüntetésének okait,
d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt
(5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d) a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
4. § (1) A helyi egyedi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell: a döntést előkészítő települési főépítész szakmai véleményét,
(3) A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.
(4) A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
5. § (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az illetékes Földhivatalt,
b) az illetékes építésügyi hatóságot,
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A helyi egyedi védelem megszüntetését követően a védelmet az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző megbízásából a kirendeltség vezető gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
6. § (1) Az egyedi védelem kiterjed
a) a helyi védett épület, építmény védelem tárgyát képező alkotórészére,
b) helyi védett épülethez, illetve építményhez tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemekre,
c) arra a telekre és annak használati módjára is, amelyen a helyi védett épület, építmény áll.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi nyilvántartó lap iránymutatásai szerint kell eljárni.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei-, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;
d) új parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége, parabolaantenna közterületről is látható módon nem helyezhető el.
e)1
(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(5) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
7. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
8. § (1) A védelem alatt álló értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
d) helyszínrajzát,
e) fotódokumentációját,
f) minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,
g) annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,
h) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi nyilvántartó lapot,
i) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
j) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző a települési főépítész (hiányában polgármester) közreműködésével gondoskodik.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:
a) Hagyományos településrészek
aa) Fő utca
ab) Merőleges utcák
ac) Szőlő hegy
b) Átalakuló településrészek gazdasági terület
(2) A településképi szempontból meghatározó belterületek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A településképi szempontból meghatározó külterületek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
4. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A hagyományos településrészeken az épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színűek (pl. élénk fényes kék, lila, zöld stb.) nem, helyette a vörös, barna, antracit árnyalatai alkalmazandók.
(3) A hagyományos településrészeken lakóépületek csak magas tetővel építhetők, tetőhajlás 37-42 fok.
(4) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon. A heterogén tömegformálás miatt egyedi követelményt, a hagyományos településrészek kivételével, nem állapít meg a szabályzat.
(5) A hagyományos településrészeken az épület utcai homlokvonalán, és attól 5 m-es mélységben legfeljebb 8 m-es épületszélesség alkalmazható, Épületszélességi korlát nem vonatkozik arra az esetre, ha a szomszédos telkeken kialakult telepítés szerint utcával párhuzamos gerincű épületek találhatók.
(6) E rendelet a homlokzatok kialakítására a településrész heterogén megjelenése miatt nem állapít meg egyedi követelményt a homlokzatok színezésének kivételével. A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját.
(7) A homlokzatokon pasztellszínek alkalmazhatók.
(8) A meglévő épületek bővítése, átalakítása során az új épületrésznek a meglevő épülethez kell illeszkednie. Kivéve akkor, ha a meglevő épület is átalakításra, felújításra kerül. Ekkor egységes építészeti kialakítással kell a homlokzatot kialakítani.
(9) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival.
5. A sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
12. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) településképi szempontból meghatározó területek,
b) temető területe,
c) régészeti lelőhelyek területe.
(2) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges és más területen nem biztosítható.
(3) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás- szabályozó stb.) során takartan, közterület látványát nem rontó megjelenéssel helyezendő el.
(5) Természetvédelemmel érintett területeken - amennyiben műszakilag lehetséges - az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
13. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti villamos energia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is településképi szempontból meghatározó területen, a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek
a) villamos energia hálózati rekonstrukció,
b) közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
14. § A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föld feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
15. § (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető.
6.Az információs berendezésekre és a reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1)2 Az épületek homlokzatain elhelyezhető információs berendezéseket (cégéreket, cég és címtáblákat és üzlet feliratokat) úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Az elhelyezhető legnagyobb reklámfelület maximum 1 m2
(2)3
(3)4
(4) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere felmentést adhat az alábbi feltételek esetén:
a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és
b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.
(5)5
(6)6
7. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel szabad létesíteni.
(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
8. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
18. § (1) Szakmai konzultáció a munka megkezdése előtt legalább egyszer kötelező: a hagyományos településrészek területén
a) új főépület építése
b) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése, homlokzat színezése, burkolása
c) meglévő főépület bontása
d) új utcai kerítés építése
e) új cégér, reklámhordozó elhelyezés eseteiben.
(2)7 A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a kérelmező által a önkormányzathoz írásban benyújtott kérelemre indul. A tájékoztatást és konzultációt a kérelem beérkezése után 8 napon belül biztosítani kell. A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, ill. amennyiben az önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata. Amennyiben a kérelem tervet tartalmaz, úgy a főépítész vagy a polgármester azt záradékkal látja el.
9. A településképi véleményezési eljárás
19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a meglévő és új építményekre vonatkozó építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz.
(2) A kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt példányszámú tervdokumentáció további egy sorozatát, továbbá az alábbiakat:
a) a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
b) az anyaghasználatra, színezésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
c) a munkák által érintett építményrészek, ornamentális és figurális díszítések, belső dekoratív falfestések, és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját,
d) a zöldterületet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertépítészeti tervet.
(3) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
10. Településképi bejelentési eljárás
20. § (1)8 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseink végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében, valamint a rendeltetés- és rendeltetési egységek számának megváltoztatása esetében is.
(2) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(3) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot,
c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
e) látványtervet vagy fotómontázst,
f) fotódokumentációt.
21. § (1)9 A polgármester a 20. § szerinti tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a
a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek.,
(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését – a tiltás indokainak ismertetése mellett – és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3)10 A 20. § szerinti tevékenység megkezdésére nyitva álló határidő a bejelentés tudomásul vételétől számított3 év.
11. Településképi kötelezési eljárás
22. §11 (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértés esetén a polgármester teljesítési határidő meghatározásával az elkövetőt felhívja a jogsértés megszüntetésére.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott felhívásban foglalt határidő eredménytelenül telt el, a tulajdonossal szemben 100.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság kerül kiszabásra, a jogsértő állapot megszüntetésére való egyidejű kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12.Hatálybalépés
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017.( XII.11.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.
1. melléklet a 10/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 10/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
A 6. § (3) bekezdés e) pontját a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdését a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdését a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (5) bekezdését a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (6) bekezdését a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § a Szemenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.