2. § ²

4. § (1)⁴

(2) A beépítésre szánt területek elsősorban a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek elsősorban a település külterületéhez tartoznak. A szabályozási tervek beépítésre nem szánt területet belterületen és beépítésre szánt területet külterületen is meghatározhatnak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre tagozódik:

5. § (1) A területen elhelyezhető;

6. § (1) A településközpont vegyes terület lakó- és olyan helyi, települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

7. § (1) A területen olyan üdülőépületek üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) A területen elhelyezhető:

8. § (1) A különleges területbe az alábbi, máshová nem sorolható, speciális funkciójú területek tartoznak:

9. § (1) A közlekedési és közmüterület az országos és helyi közutak, parkolók járdák, gyalog-és kerékpárutak továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A szabályozási szélességen illetve a védőtávolságon belül bármely létesítményt elhelyezni csak a szabályozási terv illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek szerint szabad.

(4) A meglévő országos mellékutak szabályozási szélessége a jelenlegi marad, védőtávolságuk külterületen, a tengelytől számított 50-50 m.

(5) Új országos mellékútnak, illetve meglévő országos mellékút új nyomvonalon vezetett szakaszának szabályozási szélessége minimum 30 m, védőtávolságuk a tengelytől számított 50-50 m.

(6) A tervezett gyüjtőutak (B.V.c-C) szabályozási szélessége 14-20 m, kivéve ahol az érintett területre készült részletes szabályozási terv másképp rendelkezik.

(7) A beépítésre szánt területeken a kiszolgáló utak (B.VI.d-B) - lakóutak - szabályozási szélessége minimum 12,0 m, kivéve ahol az érintett területre készült részletes szabályozási terv másképp rendelkezik.

(8) A tervezett vegyeshasználatú utcák (B.VI.d-B) szabályozási szélessége legalább 10 méter.

(9) Önálló kerékpárutak szabályozási szélessége minimum 3,0 m.

(10) Önálló gyalogutak szabályozási szélessége minimum 3,0 m.

(11) Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén a tengelytől számított 10-10 méteres sávot beépítésre nem szánt területként kell fenntartani.

(12)

(13)⁹

10. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér. A zöldterület létesítményei a közparkok és közkertek, melyeket a szabályozási terv Z jelű önálló területfelhasználási egységként jelöl.

(2) A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező megvalósítani, valamint akként fönntartani.

(3) A közparkok, közkertek területén elhelyezhető:

(4) A közparkok, közkertek területén nem helyezhető el vendéglátó épület

(5) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(6) A területen elhelyezett építmények építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.

(7) A zöldterületi létesítmények (közparkok, közkertek) más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításával, valamint a parknak az érintett terület közelében lévő visszapótlásával engedélyezhető.

(8) Az új parkolók csak fásított formában, párhuzamos parkolótípus esetén 3 gépkocsiállásonként, más parkolótípus esetén 5 kocsiállásonként egy-egy közepes növekedésű fafaj ültetésével létesíthetők.

(9) A meglévő közparkok, közkertek funkcionális és zöldfelületi fejlesztése, illetve rekonstrukciója, fenntartása, valamint újak létesítése kertépítészeti kiviteli tervek alapján engedélyezhető.

(10) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei,

valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak a képviselő-testület hozzájárulása alapján történhet.¹⁰

(11) A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén csökkenthető. A terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni.

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)¹¹

(19) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

11. § (1) Az erdőterület a település beépítésre nem szánt területének erdő céljára szolgáló része, melyet a szabályozási terv önálló terület-felhasználási egységenként, E jelű területként jelöl.

(2) A külterületi üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Az elsődleges rendeltetési cél a védelmi rendeltetés kivételével az erdőgazdálkodás szempontjából irányadó, az építéshatósági szabályozás szempontjából kötelező szabályozási elem.

(3) Az erdőterületen belül a Valamennyi területfelhasználási egységben elhelyezhető építményeken túl az alábbiak szerint meghatározott építmények helyezhetők el:

12. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági területeket a szabályozási terv M jelű területfelhasználási egységként jelöli, A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

13. § (1) A település vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő része egyéb rendeltetésű terület.

(2) A VT jelű egyéb rendeltetésű területen vízkár-elhárítási célt szolgáló közösségi építmények helyezhetők el.

(3) A vízfolyások külterületi szakaszán legalább egy oldalon, a meder szélétől számított 6 m széles fenntartósávot szabadon kell hagyni.

(4)¹⁶

16. § (1) A belterületi határ csak az érvényes településszerkezeti- és az adott területre vonatkozó szabályozási terv alapján módosítható.

(2) Területet csak a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet belterületbe vonni.

(3) A jelenlegi külterületi besorolású ingatlanok belterületbe vonásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ne keletkezzenek belterülettel körbezárt külterületi földrészletek.

18. § (1) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

(2) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. A terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.²⁰

19. § .²¹

20. § (1) A helyileg védett épületek, építmények felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.²²

21. § (1) A szabályozási terven jelölt területekre részletes szabályozási terv készítendő.

(2)²³

22. § (1) Jelen Önkormányzati rendelet 2004. október 1. napján lép hatályba, mely időponttól