Keléd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása
Keléd község településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 03. 27Keléd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (III. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.03.27.
Keléd község településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
a településkép védelméről szóló szabályokat Keléden az 5/2019. (V.24.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) tartalmazza. 2024. január 1-jével módosult a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) amellyel kapcsolatban a településképi rendeletek felülvizsgálata szükséges. A Tktv. módosuló rendelkezéseit és az Ör. hatályon kívül helyezendő szakaszait az alábbiakban ismertetjük:
A Tktv. 11/B. § kiegészült az alábbi (1a) bekezdéssel:
„(1a) A településképi rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok – ideértve a funkcionális célokat szolgáló utcabútorokat is – létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét az (1) bekezdésben foglaltaknál, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm.rend.) a közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírásainál nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza.”
Megengedőbb szabályozással eddig sem élhetett az önkormányzat, most a szigorúbb szabályozás tilalmát is kimondja e tárgyban a törvény.
Az Ör. 13. § (3) és (4) bekezdése alapján „(3) Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése
a) utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni
b) utasváró tetején reklám nem helyezhető el,
c) információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők
(4) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.”
Az Ör. 13. § (6) és (7) bekezdése alapján „(6) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(7) Keléd község közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a) a közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,
b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,
d) az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el,
e) építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan,
f) állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként,
g) utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki,
h) az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el,
i) az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.”
Fenti bekezdések a Tktv. 11/B. § (1) bekezdésénél és a Korm.rend. 3. § (2) bekezdésében foglaltaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak, ezért hatályon kívül helyezésük szükséges.
A képviselő-testület köteles biztosítani a településképi rendeletnek a fenti előírásoknak való megfelelését.
A településképi rendelet a további törvénysértő rendelkezést tartalmazza, melyek korrigálása szintén elvégzendő a jelen felülvizsgálat keretében. A Tktv. 11. §-a alapján „A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft”.
Az Ör. 25. § (4) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a – (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően – a polgármester önkormányzati településképvédelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- Ft jogi személy esetén legfeljebb 1 000 000 forint.”
A rendelkezés módosítása szükséges oly módon, hogy a kiszabható településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100.000,- Ft legyen.
Az Ör. 13. § (1) bekezdése alapján „(1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével lehetséges.” A rendelkezés normatartalommal nem rendelkezik, mivel a reklámok, reklámhordozók kialakítása külön önkormányzati rendeleti előírás hiányéban is kormányrendelet előírásainak figyelembevételével lehetséges. Ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezendő.