Horvátlövő község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, tekintettel az 1999. CXV. törvényre, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1.§

A Képviselő Testület ezen rendeletben Horvátlövő Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§

(1) A rendelet hatálya Horvátlövő község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint szabad.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(3) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(4) Külterületi földrészlet belterületbe vonására ezen jóváhagyott szabályozási terv után az ezen alapuló közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítését követően kerülhet sor. A belterület határát és a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát a 1. számú melléklet tartalmazza.

3.§

(1) A beépítésre szánt területet legalább az alábbi közművekkel kell ellátni:

• az épülethez a teljes közművesítettség az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosítandó.

(2) Közvilágítás útkategóriának megfelelő kiépítése, a járda megépítése a kialakításra kerülő lakóterület területfelhasználásának a feltétele.

Szabályozási elemek

4.§

(1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a) telekhatárokat.

(3) Az (1) bekezdés a), b), c), pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), f), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

Területfelhasználás

5.§

A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1. falusias FL jelű

2. vegyes terület

2.1. településközponti vegyes TV jelű

3. gazdasági terület:

3.1. kereskedelmi, szolgáltató KG jelű

4.különleges terület

4.1.temető TK jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

1.1.közlekedési terület

1.2.közmű terület

2. zöldterület.

2.1.közpark KP jelű

3. erdőterület

3.1.gazdasági célú E jelű

4. mezőgazdasági terület

4.1.kisbirtokos Má-k jelű

4.2.árutermelő Má jelű

5. egyéb rendeltetésű terület:

5.1.vízgazdálkodási terület VT jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az OTÉK 42.§-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét gazdasági, sport területen saját telken belül kell biztosítani. Lakóterületen saját telken belül legalább az OTÉK 42.§ (2) a) g) j) pontja szerinti személygépkocsi elhelyezés lehetőségéről kell gondoskodni. Egyéb rendeltetési és területfelhasználási egységek esetén a parkolást lehetőség szerint saját telken belül kell biztosítani, ezen felül közlekedési területen a parkolást az OTÉK 42.§(11) bekezdésének figyelembevételével helyi parkolási rendeletben kell szabályozni.

(4) Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

7.§

Általános előírások.

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak.

b) az épülethez a teljes közművesítettség az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított,

c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.¹

Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.

(4) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

(5) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatba vételi engedély megadásának feltétele.

8.§

Telekalakítás szabályai:²

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelezõ telket alakítani, legkésõbb az ingatlant érintõ építéssel vagy rendeltetésváltással egyidejûleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelõ övezeti besorolást kapja.

2. A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjármű-közlekedésre alkalmas közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz kell csatlakoznia.

3. A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

4. A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

5. A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

6. Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel.

7. Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. A telekalakítás feltételeként az építésügyi hatóság, külön megállapodás alapján a telekalakítás kezdeményezőjét az utak és közművek létesítésére, vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti.

8. A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telek újraosztásnál a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

9. Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közforgalom céljára megnyitott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

9.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(3) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.

10.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmény elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén.

(7) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(8) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.

(9) Telekhatáron álló épület (zártsorú) falazatának hőszigetelése max. 8 cm mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése estén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.

(10) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43.§-ban meghatározott mértékig az FL jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.

(11) Új építmény elhelyezésénél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50.§(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a környező községrészek jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.³

Falusias lakóterület

11.§

Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező,- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az FL jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. telkenként max. 1db lakóépületben legfeljebb 2 lakásegység⁴

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény

(3) Az FL_T jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben lakóépület kivételével az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. törölve⁵

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény

(4) A lakóterületen a kialakítandó új telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.

12.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2) Építési övetek előírásai:⁶

A 07/23-07/24 hrsz földrészleteken a padlóvonal szintjét a mértékadó árvíz szint felett - 229,20 mBf - kell meghatározni!

(3)-(10) Törölve ⁷

(11) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(12) Jelen szabályozás az OTÉK-tól eltérő beépítési %-ot és legkisebb zöldfelületi arányt a Területi Főépítészi Iroda 199/2001. számú eltérési engedélye alapján alkalmazza.

(13) A lakóterületen az OTÉK 1.sz. mellékletének 54.pontjában felsorolt melléképítmények építhetők, szennyvíztároló csak a közcsatorna megépítéséig létesíthető, annak elkészülte után a szennyvíz rákötésekről gondoskodni kell.

(14) Törölve ⁸

Településközpont vegyes terület

13.§

Általános előírások:

(1) Elsődlegesen településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egyházi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1.lakás

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

(3) A megengedett legnagyobb telekre szintterület sűrűség 2,4.

(4) A megengedett legkisebb zöldfelület aránya 10 %.

(5) A területen védett építmény található, ezért az építéshatósági jogkört az OMVH gyakorolja.

14.§

Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet a TV jelű építési övezetbe sorolja.

(2) A TV-SZ-40-4,5-700 településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 3,0 m

saroktelek estén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 18 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 700 m²

beépítési %: 40 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 10 %

szintterület sűrűség telekre 2,4.

(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, b, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -m, -n pont alatt felsoroltak építhetők.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

15.§

Általános előírások:

(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

1.mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

2.gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet

számára szolgáló lakások

3.igazgatási és egyéb irodaépület

4.parkolóház, üzemanyagtöltő

5.sportépítmény

3. A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:

1.egyházi, oktatási, szociális épület,

2.egyéb közösségi szórakoztató épület.

16.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A KG-O-40-6,0-1500 kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja oldalhatáron álló

előkert: 14,0 m

oldalkert: 10,0 m

saroktelek estén: 10,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 25 m

telek min. mélysége: 50 m

min telek terület: 1500 m²

beépítési %: 40%

legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

szintterület sűrűség telekre 2,0

legkisebb zöldfel. aránya 20 %

(2) A KG-SZ-40-6,0-1500 kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 14,0 m

oldalkert: 10,0 m

saroktelek estén: 10,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 25 m

telek min. mélysége: 50 m

min telek terület: 1500 m²

beépítési %: 40 %

legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

szintterület sűrűség telekre 2,0

legkisebb zöldfel. aránya 20 %.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a SZT együttes alkalmazásával helyezhetők el.

Különleges terület

17.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11.§; 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

TK temető terület.

3. A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

18.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő főépítmény esetén minimum 3,0 m.

(2) A TK temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

beépítési %: 20 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 70 %

szintterület sűrűség 1,0.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

19.§

Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

• az építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel

• épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított

• a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

Közlekedési és közmű terület

20.§

Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26.§ bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

21.§

A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1) ⁹

(2) A meglévő utak előírástól eltérő kisebb szélességét a Területi Főépítészi Iroda 199/2001. számú eltérési engedélye alapján alkalmazza a terv.

(3) A felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

Zöldterület

22.§

Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint KP és S jelű övezetekbe sorolja.

(4) A KP jelű övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(5) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

23.§

Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint E jelű gazdasági célú.

(3) Gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m²-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(4) Védelmi rendeltetésű erdőterület elsősorban a keletkező káros hatások elleni védelem, településkép védelmét szolgálja. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni tilos!

(5) Erdőterület rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez a szabályozási terv módosítása szükséges, melyhez ill. építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes hozzájárulását be kell szerezni.

(6) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7 m-t nem haladhatja meg.

Mezőgazdasági terület

24.§

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján Má jelű általános árutermelő, Má-k jelű kisbirtokos terület övezetbe sorolja.

(3) Mezőgazdasági területen épület, építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulását illetve engedélyét is meg kell szerezni. Az építésügyi eljárás során a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 17.§-sa szerint építési engedélyt - termőföldet ill. belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló területet érintően - kiadni csak a földhivatali engedély birtokában lehetséges.

(4) Nagyobb számú állattartás csak a lakóterülettől legalább 1000 m távolságra lévő részeken lehetséges.

25.§

(1) Má jelű általános árutermelő mezőgazdasági területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

Az építmények elhelyezésének, kialakításának feltételei:

lakóépület épület: 10 ha telek terület

gazdasági építmény: 10 ha telek terület

beépítés módja szabadonálló

előkert: 10,0 m

beépítési %: 2 %

legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetén 4,5 m, speciális

termelési, feldolgozási, technológiai okok

miatt az építménymagasság 7,5 m is lehet,

de ez esetben elvi építési engedélyt kell

kérni.

közművesítettség: részleges

(2) Má-k jelű kisbirtokos mezőgazdasági övezet területén az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

Az építmények elhelyezésének, kialakításának feltételei:

lakóépület épület: 6 ha telek terület

gazdasági építmény: 3 ha telek terület

beépítés módja szabadonálló

előkert: 10,0 m

beépítési %: 2 %

legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetén 4,5 m, speciális

termelési, feldolgozási, technológiai okok

miatt az építménymagasság 7,5 m is lehet,

de ez esetben elvi építési engedélyt kell

kérni.

közművesítettség: részleges.

Vízgazdálkodási terület¹⁰

26.§

1. A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

2. A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

3. Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Zöldfelületek

27.§

(1) A előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2) Utcafásítás:

• Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban

mindenesetben legalább egyoldali

• a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban

minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

(3) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

Környezetvédelem

28.§

(1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások

figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya, trágyalé kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott.

(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(4) A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.¹¹

(5) A lakóterületek zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, vegyes területek 60 dB nappal és 50 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB.

(6) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát stb., csak fedett szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni, az illegális szemét lerakásokat fel kell számolni.

(7) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális és egyéb hulladék ártalom mentes tárolásáról. Az önkormányzat feladata a településen keletkező hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, annak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon való megsemmisítéséről gondoskodni, közvetlenül vagy valamely gazdasági szervezet közreműködésével.

(8) Élővízfolyásokba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet elhelyezni, illetve bevezetni tilos!

(9) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett telek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(10) Veszélyes hulladék az üzemek, létesítmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

Épített környezet védelme

29.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) A műemléki ingatlan területén az Építési Hatósági jogkört az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatósága gyakorolja, a szomszédos telkeken, mint műemléki környezeten a szakhatósági hozzájárulása szükséges.

2. Horvátlövő község területén műemlékileg védett ill. védelem alá kerül:

3. a 49 hrsz telken álló római katolikus templom. - Műemlék

4. a 48-as utca 18.hsz. 38hrsz telken lévő népi pajták - Műemlék

5. Petőfi Sándor utca 4. hsz. 66 hrsz telken lévő boronafalas pajták Műemlék

(3) A község területén található feltáratlan romterületek és régészeti lelőhelyek védelmét az 1997. évi CXL. tv. biztosítja. A térképi rögzítés szükséges az 1997. LXXVIII. tv. 13§ /2/ bekezdés f. pontban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Minden régészeti leletet és jelenséget az 1997. évi. CXL. tv. 36.§. alapján azonnal be kell jelenteni a jegyzőnek és a szombathelyi Savaria Múzeum Régészeti Osztályának. Egyidejűleg a veszélyeztetett területen folyó munkát szüneteltetni kell és gondoskodni szükséges a felelős őrzés biztosításáról.

(4) A falusias karakter védelme érdekében helyi védelmet élvez:

• Petőfi Sándor utcával párhuzamos kétoldali pajtasor,

• Petőfi Sándor utca mindkét oldalának beépítési jellege, utcavonala, karaktere, építészeti megformáltsága,

• 48-as utca karaktere, építészeti megjelenése,

• a 46; 41; 151 hrsz telkeken álló építmények.

(5) A helyi építészeti értékek védelmének tartalmát, a hatóság erre vonatkozó döntési szempontjait a megalkotandó helyi önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

Helyi természetvédelem

30.§

1. Az 1996.évi LIII. Tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értéke:

2. a Pinka folyó medre és partvonala.

(2) A Pinka, mint helyi jelentőségű természeti érték helyi védelme a terület helyi természetvédelmi területté való nyilvánításáig él, ezt követően a jelen rendelet 30.§ (1) bekezdése hatályát veszti.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott területeken az alábbi előírásokat kell betartani:

1. a terület élő kultúráját megváltoztatni TILOS

2. a területen a művelési ág megváltoztatása TILOS

3. a területen a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő munkák, régészeti, illetőleg a környezet- vagy természetvédelem érdekében szükséges munkák kivételével más építési munkát végezni TILOS

4. a területen műtrágyázás és kemikáliák használata TILOS

5. a területtel szomszédos területeken szorgalmazni kell az állandó gazdálkodást, legeltetést, kaszálást

6. vizes élőhely, vízmozgások, vízfolyás, vízpart megváltoztatása TILOS

7. szakmai felügyeletet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága gyakorolja.

Sajátos jogintézmények

31.§

(1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

• településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.

(2) A kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:¹²

• 015/14 hrsz telkeken 15 m szélességben, a kialakítandó gazdasági terület és meglévő temető elválasztására a szabályozási terven jelölt módon.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső terület legalább 70 %-ban fásítva alakítandó ki az építési engedélyhez kötelezően benyújtott telepítési tervnek megfelelően, a használatbavételig.

(4) Törölve

Bányászat

31/A.§

A község a teljes közigazgatási területén a 2003: XXVI.törvény (OTrT) 11.§-ában foglaltaknak megfelelően a bányászatot, bányanyitást és az ezeket előkészítő munkákat, illetve az azzal összefüggő tevékenységformákat megtiltja, a fentiekkel összefüggésben felmerülő területhasználatot nem engedélyezi.

Védőtávolságok

32.§

(1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

- Föld feletti villamos vezeték 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter;

- 8714 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán 50-50 m,

- vízfolyások part éleitől 6-6 m,

- önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m,

- nagy számú állattartó telep a lakóterülettől legalább 1000 m-re létesíthető,

- a szennyvízátemelő védőtávolságát az OTÉK függeléke alapján kell meghatározni,

- országhatár mentén 100 m.

(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A.§.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31.§.(3). bekezdését figyelembe kell venni.

Záró rendelkezések

33.§

1) ¹³

(2)^14,15 A rendelet mellékletei :

1. melléklet A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek

helyrajzi számáról

2. melléklet Beépítési mintalapok

3. melléklet SZT-m/10 Belterület Szabályozási Tervlapja, 002/2016, M =1 : 2000

4. melléklet 11. Külterület Szabályozási Tervlapja 025/99, M =1 : 20 000

3. A rendelet 2001. május 1-én lép hatályba.

4. A 3/2005.(VIII.26.) sz. módosító rendelettel beiktatott foglaltak rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.¹⁶

Horvátlövő, 2001. április 24.

                          Kovács László sk.                                                           Linhárt Gábor sk.

                              polgármester                                                                       jegyző

A módosító rendelet hatálybalépésének ideje:

3/2005.(VIII.18.) sz. KT. rendelet 2005. szeptember 1-én lép hatályba.

Horvátlövő, 2005. augusztus 29.

                         Kovács László sk.                                                          Dr. Linhárt Gábor

                         polgármester                                                                         jegyző

A módosító rendelet hatálybalépésének ideje:

4/2016.(VII.22.) rendelet 2016. szeptember 1-én lép hatályba.

Horvátlövő, 2016. július 21.

                          Bugnits Vilmos sk.                                                     Dr. Linhárt Gábor sk.

                               polgármester                                                                     jegyző