Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete
Kiszsidány község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2016. 10. 28- 2017. 04. 26
Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (I. 22.) önkormányzati rendelete
Kiszsidány község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatról
2016.10.28.
I. Fejezet
1. § A Képviselő-testület ezen rendeletben Kiszsidány község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Kiszsidány község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt : építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK), valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint szabad.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során az OTÉK normáitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.
A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:
(4) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.
(5) Külterületi földrészlet belterületbe vonására ezen jóváhagyott szabályzási terv után az ezen alapuló közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítését követően kerülhet sor. A belterület határát és a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát a 1. számú melléklet tartalmazza.
3. § (1) A beépítésre szánt területet legalább az alábbi közművekkel kell ellátni:
a) közműves ivóvíz szolgáltatás
b) közműves villamos energia szolgáltatás
c) közműves szennyvízelvezetés
d) legalább nyílt árkos csapadékvízelvezetés.
(2) Közvilágítás és járda kialakítása az új lakóterületek terület felhasználásának a feltétele.
(3) A 8624 j. ök út mentén a tervezett belterület bővítést megelőzően a közúthoz tartozó járda és közvilágítás kiépítendő.
4. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.
(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
(3) Az (1) bekezdés a), b), c), pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a), d), e), f), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
5. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:
1. lakóterület:
1.1. falusias FL jelű
2. vegyes terület
2.1. településközpont vegyes TV jelű
3. gazdasági terület
3.1. kereskedelmi, szolgáltató KG jelű
4. különleges terület
4.1. temető TK jelű
b) beépítésre nem szánt területeit:
1. közlekedési és közmű terület
2. zöldterület Z jelű
3. erdőterület
3.1. gazdasági célú E jelű
3.2. védelmi célú VE jelű
4. mezőgazdasági terület:
4.1. általános ÁM jelű
4.2. korlátozott funkciójú KOM jelű
4.3. kertes KEM jelű
5. egyéb rendeltetésű terület:
5.1. vízgazdálkodási terület VT jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
(3) A község területén az OTÉK 42. § -ban előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét saját telken belül kell biztosítani. Ha saját telken belül nem biztosítható az ITÉK 42. § (1) bek. meghatározott számú parkoló, akkor a közlekedési területen a parkolást az ITÉK 42. § (11) bekezdésének figyelembevételével helyi parkolási rendeletben kell szabályozni.
(4) Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teherforgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, illetve építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak.
b) az épülethez víz, villany, szennyvíz csatorna közműcsatlakozás az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított,
c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32. § ban rögzítettek.
(5) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelte azt megengedi.
(6) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatba vételi engedély megadásának feltétele.
A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas köz- vagy magán közlekedési területhez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az adott építési övezet előírásainak.
Kerítés létesítés szabályai
(1) A telek határvonalai kerítés létesíthető.
(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. §. (2) alapján az építési hatóság elrendeli.
(3) A telek utcavonalán tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető legfeljebb 1,8 m magassággal. Az áttört kerítés magasságán belül max. 80 cm magas tömör lábazattal.
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4 – 1,8 m közötti magassággal.
(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.
Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai
(1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.
(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helye, illetve a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be.
(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 4,5 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.
(7) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.
(8) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 25-450 közötti tető hajlásszöggel.
(9) Telekhatáron álló épület (zártsorú) falazatának hőszigetelése max. 8.cm mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése esetén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.
(10) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. § - ban meghatározott mértékig az FL jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.
(11) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb … csak saját telken belül létesülhet.
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
1. lakóépület legfeljebb 4 lakásegységgel
2. mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely szolgáltató épület
5. kézműipari építmény
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7. sportépítmény.
(3) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.
Építési övezetekre vonatkozó előírások
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(3) 1 A lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:
Területfel-
Használás |
Beépítési mód |
Maximális építmény-magasság |
Kialakítható minimális telekterület-méret (m2) |
Telkek minimális szélessége (m) |
Maximális beépítettség (%) |
Előkert ** |
Min. zöld |
Szintterület sűrűség telekre |
FL
|
Z* |
4,5 |
900 |
9 |
30 |
- |
40 |
0,5 |
O |
4,5 |
900 |
12 |
30 |
- |
40 |
0,5 |
SZ |
4,5 |
900 |
16 |
30 |
5,0 |
40 |
0,5 |
SZ |
4,5 |
1200 |
16 |
30 |
5,0 |
40 |
0,5 |
* Az övezetben oldalhatáros beépítés megtartható.
** Az előkert mérete a domborzat függvényében indokolt esetben változtatható, de max. 8,0 m lehet.
(4) Az FL övezetben, a jellemzően egy házszámhoz tartozó, egykori egy telkek utólagosan feldarabolt, és külön helyrajzi számmal ellátott ingatlanok csoportjára, az építési jogokra és kötelezettségre vonatkozóan az alábbi kiegészítő előírásokat kell megtartani:
1. Telekalakítással kapcsolatos általános szabályok megegyeznek a nem megosztott telkekre érvényes, adott övezetre vonatkozó szabályokkal, de a szabályokat telkek helyett építési egységekre kell értelmezni.
2. Az egy házszám alatt szereplő külön helyrajzi számmal rendelkező telkek az OTÉK 36. § (3) pontjában foglaltak (tűztávolság) szempontjából egy teleknek minősülnek.
3. Bármely engedélyköteles építési tevékenység megkezdése előtt, a közterületről jelenleg közvetlenül nem megközelíthető ingatlanok feltárására magánutat kell létrehozni, azt önálló hrsz-mal kell ellátni, és a földhivatalban be kell jegyezni.
3.1. A kialakítandó magánút minimális szélessége 3,0 m. A kialakult, vagy kialakítandó áthajtót, amennyiben az egyes ingatlanok közterületről másként nem közelíthetők meg, a magánút részének kell tekinteni. A magánút legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. Magánúton építményt elhelyezni nem lehet.
3.2. A magánút kialakításának módjai:
a) Önálló helyrajzi számmal rendelkező, jelenleg is a többi ingatlan megközelítését szolgáló, beépítetlen telkeket teljes egészében magánútnak kell tekinteni. Amennyiben az így kialakult magánút szélessége nem éri el a 3 m-t, a szomszédos telkeken csak úgy lehet építeni, hogy a magánút, és a telkek szabadon maradó része együtt elérje a 3 m-t.
b) Ha a feltáró magánút több önálló helyrajzi számmal rendelkező telket érint, úgy a magánutat az övezetben minimum 3,0 m-es szélességgel a kialakult ingatlanok területéből egységesen egy időben kell lejegyezni.
4. Építési egységen belül a magánút kivételével újtelkek telekosztással nem hozható létre, az egyes telkek összevonása megengedett.
5. Az ingatlanokat egy tulajdonba kerülés esetén össze kell vonni. Az összevonások következtében egységes, egy házszám alatt egy helyrajzi szám alá kerülő teleknél a magánút besorolás megszűnik.
6. Épület csak olyan telken helyezhető el, amelyen az övezeti előírások megtartása mellett legalább 50 m2 –es telekrész beépíthető. Minden feltétel együttes teljesítése mellett az önálló hrsz-ú ingatlanok 100%-ig beépíthetők. (A teljes építési egységre, az övezetre megengedett maximális beépítettséget összevontan kell értelmezni.)
7. A magánútról megközelíthető bármely önálló hrsz-ú ingatlanon folytatott engedélyköteles tevékenység esetén az engedélyezés-kérelmi dokumentációnak a teljes építési egységre vonatkozó helyszínrajzot tartalmaznia kell.
Településközpont vegyes terület
(1) Elsődlegesen településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egyházi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:
1. lakóépület
2. igazgatási épület
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges
5. egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület
6. sportépítmény
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
1. nem zavaró hatású gazdasági építmény
2. termelő kertészeti építmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.
Építési övezetre vonatkozó előírások
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) 2 A településközpont vegyes területekre vonatkozó övezeti előírások:
Területfel-
használás |
Beépítési mód |
Maximális építmény-magasság |
Kialakítható minimális telekterület-méret (m2) |
Telkek minimális szélessége (m) |
Maximális beépítettség (%) |
Előkert m |
Min. zöld |
Szintterület sűrűség telekre |
TV |
O |
4,5 |
900 |
12 |
30 |
0-5 |
40 |
2,4 |
TV |
SZ |
K |
900 |
18 |
30 |
min. 5 |
40 |
2,4 |
TV |
O |
4,5 |
150 |
- |
50 |
min. 2 |
10 |
2,4 |
Az oldalkert minimális mélysége 3 m.
(3) 3 A településközponti vegyes területen melléképítmények közül állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
2. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
3. igazgatási és egyéb irodaépület
4. parkolóház, üzemanyagtöltő
5. sportépítmény.
(3) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:
1. egyházi, oktatási, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.
Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások
(1) A kereskedelmi, szoláltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján két övezetekre tagozódnak:
(2) A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásai:
Területfel-
használás |
Beépítési mód |
Maximális építmény-magasság |
Kialakítható minimális telekterület-méret (m2) |
Telkek minimális szélessége (m) |
Maximális beépítettség (%) |
Előkert m |
Min. zöld |
Szintterület sűrűség telekre |
KG |
SZ |
6,0 |
1500 |
18 |
40 |
Min. 5 |
20 |
2,0 |
(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételével, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell.
(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a SZT együttes alkalmazásával helyezhetők el.
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11. §, 12 §, 13. § , 14. § , 15. § . 16. § -ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. TK temető terület,
(3) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:
1. kegyeleti célú építmények
2. egyházi épület
3. terület fenntartását szolgáló épület
4. szobor, dísztárgy
5. pihenést szolgáló.
Építési övezetekre vonatkozó előírások
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 2,5 m.
(2) A TK temető területre vonatkozó övezeti előírás:
beépítés módja szabadonálló
beépítési %: 5%
legnagyobb építménymagasság 4,5 m
legkisebb zöldfel. aránya 50%
szintterület sűrűség telekre 1,0.
III. Fejezet
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. Közlekedési terület
2. Közmű terület KM jelű.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) Az egyes övezetekben az ITÉK 26. § (1) bekezdésében meghatározott építmények és az OTÉK-tól eltérően – a kialakult állapotnak megfelelően kereskedelmi egység helyezhető el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
(7) A telek megközelítését biztosító részű kialakítás, bevágás, feltöltés, stb …, csak saját telken belül létesíthető.
A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
(1)
Út megnevezés |
Települési út kategória/kezelő |
hrsz. (meglévő) |
Közúti ME szerinti út kateg. |
Védőtávolság |
Építési terület (szab.széles) |
8624 jelű országos mellékút |
Összekötő út/állami út |
010; |
K.V.c.C. |
50 – 50 m |
30,0 m |
8624 jelű országos mellékút |
Összekötő út/állami út |
161; |
B.V.d.B. |
- |
19,0 – 16,0 m |
Lakóútak |
Kiszolgáló út/helyi önk. út |
155; 152; 67; 176; 180; 066; 016 |
B.VI.d.B. |
- |
12,0 – 16,0 m |
Mezőgazdasági út |
Kiszolgáló út/helyi önk. út |
020; 021; 02/3; 163; 059/2; 0128; 0131; 0132/2; 0117; 0134/1; 013/2; 0122; 0126; 094; 083; 091; 063; 064; 069; 071; 025/2; 078; 079; 080;053 |
K. VIII. A |
- |
min 12,0 m |
(2) A meglévő utak OTÉK előírástól eltérő kisebb szélességét a Területi Főépítészi Iroda … számú eltérési engedélye alapján alkalmazza a terv.
(3) A meglévő utak OTÉK előírástól eltérő kisebb szélességéből adódóan kártérítési igény a közútkezelője felé nem érvényesíthető.
(4) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (tervezett szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
(5) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(6) A 8624 j. ök út mentén a tervezett belterület bővítést megelőzően a közúthoz tartozó járda és közvilágítás kialakítandó.
(7) A 8624 j. ök út forgalombiztonságának javítása érdekében a település belterületi szakasza előtt forgalom csillapító sziget építendő.
(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.
(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.
(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. közterületi zöldterület Z jelű.
(4) A Z jelű zöldterületi park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:
1. sportolási, testedzési célú
2. pihenést szolgáló
3. vendéglátó
4. a terület fenntartását szolgáló
5. szobor, dísztárgy
6. reklám
célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével.
(6) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.
(7) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagasság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésül szerint:
1. gazdasági rendeltetésű E jelű
2. védelmi rendeltetésű VE jelű övezetbe sorolja
(3) Gazdasági célú E jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Ha a terület nagysága a 100.000 m2 –t meghaladja, az övezetben
1. erdő fenntartás
2. vadgazdálkodás
3. védelem
4. szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5%-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.
(4) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételéve a 7,0 m-t nem haladhatja meg.
(5) Véderő terület a szabályozási terven feltüntetett VE jelű védelmi rendeltetésű erdő terület.
(6) Védelmi célú erdőterület elsődlegesen lakóterület védelmét szolgáló védelmi rendeltetésű erdő.
(7) Védelmi rendeltetésű erdőnél – közérdekből erdőtelepítés, illetőleg fásítás rendelhető el az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával.
24. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárulás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
1.1 ÁM általános
1.2 KOM korlátozott funkciójú
1.3 KEM kertes mezőgazdálkodási.
(3) Mezőgazdasági területen épület, építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulását, illetve engedélyét is meg kell szerezni. Az építésügyi eljárás során a
46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 17. § -a szerint építési engedélyt – termőföldet ill. belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló területet érintően – kiadni csak a földhivatali engedély birtokában lehetséges.
25. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben ÁM:
- Beépíthető telek területe szántó, gyep, kert művelési ág esetén:
lakóépület: min. 10 ha telekterület esetén
gazdasági épület: min. 5 ha telekterület esetén
- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcs művelési ág esetén:
lakóépület esetén: min. 3000 m2 telekterület esetén
gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.
- Beépítettség max 3%, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 500 m2, lakóépület alapterülete max. 200m2 lehet.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).
- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
- Az övezetben nagy létszámú és hígtrágyás állattartó telep a lakott vagy tervezett lakóterületektől minimum 1000m-re létesíthető.
(2) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet KOM:
Ide a tervezett víztározó miatt (Ribnyák-patak menti) elöntésre tervezett területek tartoznak:
- Lakóépület nem építhető.
- Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
- Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
- Beépíthető telek területe minimum 10 ha.
- Beépítettség max. 0,5%, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
- Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie, elvi építési engedélyezés kötelező.
- Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.
(3) Kertes mezőgazdasági övezet területe KEM:
- Beépíthető telek területe:
lakóépület: nem építhető
gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.
- Beépítettség max 3%, maximum egy 90 m2 –es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető.
- Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).
- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.
(4) Ha a telek méretei nem teszik lehetővé az építmény elhelyezhetőségét, akkor a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telek együttes területe szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.
Egyéb rendeltetésű terület
26. § (1) Az övezet jele VT
(2) Az övezetbe az OTÉK 30. § (1) leírt területek tartoznak és (2) bekezdésében rögzítetteknek megfelelő építmények helyezhetők el.
27. § (1) Az előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.
- Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali
- A 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.
(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.
(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.
28. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya, trágyalé kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott.
(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a teljes terület besorolása „VÉDETT-I”, ahol vonatkozó előírások megtartása mellett csak olyan épület, építmény építhető, amelynél a tevékenységből származó technológiai eredetű kibocsátás nem okoz az előírt határértéket meghaladó légszennyezést.
(5) Zajvédelemi szempont: A közlekedésből származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint értékei:
zajvédelmi övezet száma |
területi funkció megnevezése |
megengedett zajterhelés db(A) |
forgalmi út |
lakó út |
nappal |
éjjel |
nappal |
éjjel |
2 |
lakóterület, intézményterület laza beépítéssel |
60 |
50 |
55 |
45 |
(6) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát stb., csak fedett szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárulóban szabad elhelyezni, az illegális szemét lerakásokat fel kell számolni.
(7) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális és egyéb hulladék ártalom mentes tárolásról. Az önkormányzat feladata a településen keletkező hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, annak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon való megsemmisítéséről gondoskodni, közvetlenül vagy valamely gazdasági szervezet közreműködésével.
(8) Élővízfolyásokba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet elhelyezni, illetve bevezetni tilos!
(9) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett telek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.
(10) Veszélyes hulladék az üzemek, létesítmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.
(11) Védendő vízfolyás a településen átfolyó Ribnyák-patak, melynek 50 m-es sávjában növényvédő szer és műtrágya csak különös gondossággal alkalmazható. Gyomírtó szer használata TILOS!
(12) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet a változásokhoz kell igazítani.
Épített környezet védelme
Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(1) Régészetileg ismert lelőhelyek:
- Falu fölötti dülőben a 052/4 hrsz telken,
- Alszántók 022 hrsz telken,
- Lisszántók és Rövidföldek délkeleti vége, amely áthúzódik Csepreg igazgatási területére is – 023/5 hrsz.
Ezen területek mai rendeltetésének és használatának megváltozatása Savaria Múzeum Régészeti Osztályának bevonásával történhet. A területekkel kapcsolatos használati megkötések:
- Tilos a 30 cm-nél mélyebb rétegeket érintő talajművelés, bármilyen építési tevékenység,
- Tilos a tuskózásos faművelés,
- Tilos a földhasználat megváltoztatása tolólappal,
- Tilos a felső földréteg letermelése.
(2) Minden régészeti leletet és jelenséget a
2001. évi LXIV. törvény alapján azonnal be kell jelenteni a jegyzőnek és a szombathelyi Savaria Múzeum Régészeti Osztályának. Egyidejűleg a veszélyeztetett területen folyó munkát szüneteltetni kell és gondoskodni szükséges a felelős őrzés biztosításáról.
(3) Helyi építészeti védelem alá vonandó építmények és területek:
Megnevezés |
Cím |
Hrsz |
Kat. templom |
Csepregi út |
162 hrsz. |
Mária szobor |
Csepregi út |
162 hrsz. |
Evangélikus harangtorony |
Fő utca |
153 hrsz. |
Lakóház |
Fő utca 5. |
5-6-7-8 hrsz. |
Volt iskola |
Fő utca 4. |
157 hrsz. |
Lakóház |
Fő u. 28. |
99 hrsz. |
Lakóház / evang. imaház |
Fő utca 34. |
77/1 hrsz. |
Lakóház |
Fő utca 33. |
62 hrsz. |
Lakóház |
Fő u. 43. |
71 hrsz. |
(4) A falusias karakter védelem érdekében helyi védelmet élvez:
- Fő utca mindkét oldalának meglévő hagyományos beépítési jellege, utcavonala, karaktere, építészeti megformáltsága
(5) A tervezett helyi védelmi rendelet elkészültéig az ideiglenes védelem az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
- az ideiglenes védelem a hatálya a védett lakóépületekre és utcaképre terjed ki.
- helyi védelem alatt álló épület csak abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható.
- toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
- hullámpala, zsindely, fém lemezfedés, valamint más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl.: zöld, szürke, kék, fekete)
- védett épületen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb.)
- nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő
- utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető
- a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó
- közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
- a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba kell jegyeztetni.
(6) A helyi építészeti értékek védelmének megvalósulását egy szakmailag megalapozott helyi önkormányzati rendeletnek kell meghatároznia.
30. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. § (4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.
(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:
- 012/2; 022; hrsz. telkekből kialakítandó gazdasági terület külső határa mentén 10-15 m szélességben,
- 017/2/3/4/5/6/7/8/9/10 hrsz. telkekből kialakítandó lakóterület K-i határa mentén 10 m szélességben.
(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
- terület gyepesítését,
- a telepítési sávban gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítés.
(4) Az ültetést a megvalósuló területfelhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.
31. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(2) A tervlap szerinti helyekben az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
- 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m,
- középnyomású D90 átmérő feletti gázvezeték mentén 5-5 m, D90 átmérő alatt 4-4 m.
- 8624 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán 50-50 m,
- vízfolyások part éleitől 6-6 m,
- önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m,
- Boldogasszony-patak mentén 50 m-es sávban növényvédőszer, műtrágya csak különös gondossággal használható, gyomírtószer használata TILOS,
- új nagyszámú állattartó telep a meglévő vagy tervezett lakóterületektől min. 1000 m-re alakítható ki,
- szennyvízelvezetéshez kapcsolódó építmények környezetében az ITÉK Függeléke az irányadó.
(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) bekezdés, illetve a törvény végrehajtásáról szóló
30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 31. § (3) bekezdését figyelembe kell venni.
(2)5 A rendelet mellékletei:
1. sz. melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
2. sz. melléklet: Beépítési mintalapok
3. sz. melléklet: SZT-m/11 Belterület Szabályozási Tervlapja, 005/2016, készítés dátuma 2016
4. sz. melléklet: SZT-12, Külterület Szabályozási Tervlapja, 013/00, készítés dátuma 2002.
A rendelet 2002. március 1-én lép hatályba.
a belterület határáról valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról
A belterület határát a következő határok alkotják:
A 162 hrsz templomtól kiindulva a 172 hrsz É-i oldalán haladunk K-i irányba, majd a 02/2 hrsz út ny-i oldalán D felé fordulunk, ahonnan a tervezett gazdasági területet körüljárva – 012/2 hrsz, 022 hrsz részben – a 021 hrsz út É-i oldalán egészen a 020 hrsz út Ny-i oldaláig követjük a telekhatárt.
Innen a meglévő belterületi határ mentén D felé megyünk a 017/11 és 019 hrsz telkeket körüljárva, majd a Boldogasszony-patak D-i oldala a belterület határa. A Kenderes földeken a 040/18-040/17 hrsz. telkekből kialakítandó lakóterület K-ről megkerülve, majd a 066 hrsz út D-i oldala a belterület határa.
Innen a 179/2 hrsz telket körüljárva a 177 hrsz-hez jutunk el, majd a 175-173 hrsz-ek D-i oldalán haladunk egészen a 73 hrsz-ig, ahonnan a 79/1 hrsz telket körüljárva É-nak fordulunk, majd az igazgatási terület mentén a 85 hrsz-tól É-ra a 162 hrsz kiindulási pontig eljutva zárjuk be a kört.
A belterületbe vonandó telkek helyrajzi száma:
040/3/4/5/6/7/8/9/10/11/12/13/14/15/16 hrsz. egészben
040/17 hrsz részben
040/18 hrsz részben
066 hrsz részben
012/2 hrsz egészben
020 hrsz részben
022 hrsz részben
010 hrsz részben
017/2/3/4/5/6/7/8/9/10 hrsz egészben.
beépítési mintalapok
szabályozási terv - belterület
szabályozási terv - külterület