Kiszsidány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(X.18.) önkormányzati rendelete

Kiszsidány község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról¹

Kiszsidány község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kiszsidány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9733 Kiszsidány, Fő u. 2.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9733 Horvátzsidány, Csepregi u. 4. (a továbbiakban: Hivatal)

II. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

3.§ (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. melléklet tartalmazza:

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a.    civil szervek támogatása

b.    közösségi és máshová nem sorolható sport támogatása,

c.    települési hagyományőrző  ünnepek események fenntartása,

d.    helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

e.    a turisztikai fejlesztések támogatása,

f.     gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,

g.    helyközi autóbusz közlekedés fenntartása,

h.    nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (gyógyszertámogatás, Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj támogatás)

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2-3-4. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

(6) A Képviselő-testület megállapodást köt a település horvát nemzetiségi önkormányzatával annak működéséhez szükséges feltétetlek biztosításáról. A megállapodást a testületek évente felülvizsgálják.

¹ Módosította:12/2016.(XI.29.) Hatályos.2017.01.01-től

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása

A Képviselő-testület ülése

4.§ (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.

 (2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

A testületi ülés összehívása

5.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és lehetőleg az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, fax, e-mail stb), azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.

A meghívó

6.§ (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(a) állandó meghívottként:

(aa) a képviselőket,

(ab) a jegyzőt,

(ac) akit a polgármester megjelöl.

(b) eseti meghívottként:

(ba) a napirendi pont előterjesztőjét,

(bb) civil szervezetek képviselőit, ha a falu lakosságát érinti az adott kérdés

(bd) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

(b) a napirendi pontok felsorolását; előadóját

(c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.

A Képviselő-testületi ülés előterjesztései

7.§ (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli előterjesztéseket lehetőleg meghívóval együtt meg küldik a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt osztják ki.

(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót.

A tájékoztatók és beszámolók

8.§.(1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.

Az előterjesztők

9.§ Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő jogosult.

A Képviselő-testület ülése

10.§. (1) A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.

 (2) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében - a zárt ülési előterjesztések kivételével - azokat az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztik.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

5) A képviselő-testület nyilvános ülése a Rendelet 23.§-ban szabályozott jegyzőkönyv elkészítése érdekében hangfelvételen rögzíthető.²

Zárt ülés módja

11.§ (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.

(2) A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.

(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

² Kiegészítette: 12/2016. (XI.29.) Hatályos: 2017.01.01-től

IV. Fejezet

A Képviselő-testületi ülés rendje

A jelenlét megállapítása

12.§ (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

A napirendi pontok elfogadása

13.§ (1).A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(4) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről - különös tekintettel a Kőszeg Város és Térsége Társulása társulási tanácsa (a továbbiakban: társulási tanács) Peresznyét érintő döntéseire - és az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, beszámolhat a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.

(5) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

A testületi ülés lefolytatása

14.§ (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(5) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást. Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 8 perc lehet.

(6) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

15.§ (1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Az ülés rendjének fenntartása

16.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A szavazás módja

17. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

(4) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(5) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

Név szerinti szavazás

18.§(1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.

(2) Névszerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása után befejeződik.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolja.

Titkos szavazás

19.§ (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a jegyző a testület egyik az üggyel nem érintett megválasztott testületi tagjával, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik. Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazólapot kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség van: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazólapot, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazólapot borítékba kell helyezni.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát.

 (5) A szavazás eredményéről a jegyző a testületnek jelentést tesz. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

20.§(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott vagy

a) visszavonja

b) visszavonja és újratárgyalja.

A képviselő-testületi határozat

1. (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a.      ügyrendi kérdésekben,

b.      feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

c.      határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

V. fejezet

Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

22.§.(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(a) polgármester

(b) alpolgármester

(c) képviselő

(d) jegyző

(2)  Rendeletalkotás kezdeményezését a képviselőtestület ülésén szóban lehet előterjeszteni vagy írásban az a polgármesternél kezdeményezni.

(3)A polgármester ismerteti a képviselőtestület következő ülésén a kezdeményezést, amelyről a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz:

- a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról,

- a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,

- ha megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,

- ha meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,

- a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,

- a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,

- a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.

 (4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.

(5) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani rávezetve a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.

(8).A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván. 

A jegyzőkönyv

23.§ (1) A jegyzőkönyveket a Hivatal tartja nyilván.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A választópolgárok betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, ennek lehetőségéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.

VI. Fejezet

A Képviselő-testület bizottsági feladatai

24.§ (1) A képviselő-testület látja el a településen az egyébként kötelezően megválasztásra kerülő bizottság feladatait: összeférhetetlenség, méltatlanság és vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos bejelentések kivizsgálása.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása zárt ülésen történik a IV fejezet szabályai szerint.

 (3) A testület szükség szerint tart ülést. Az ülésére meg kell hívni jegyzőt. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.

Az összeférhetetlenség

25.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát. 

(2) A polgármester a kezdeményezést 10 munkanapon belül köteles testület tagjai részére átadni. 

(3) A testület az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából kivizsgálni.

(4) A testületi ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A képviselőt-testület köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester, alpolgármester

26.§ (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(a) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;

A jegyző

27.§(1) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait a Kiszsidányi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző³  látja el.

(2) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.

A közös önkormányzati hivatal

28.§ (1) A képviselő-testület Horvátzsidány, Peresznye és Ólmod Községek Önkormányzataival a Mötv. 85.§ (10) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn.

(2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

VIII. Fejezet

A társulások

A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok

29.§ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

³ Módosította: 12/2016.(XI.29.) Hatályos: 2017.01.01-től

a) Kőszeg Város és Térsége Társulása, melynek feladata a központi orvosi ügyeleti szolgáltatás ellátása, köznevelési feladatok ellátása a társulás által fenntartott óvodák, nemzetiségi óvodák útján.⁴

b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.

c) Zsira, Csepreg, Horvátzsidány, Kiszsidány és Ólmod Települések Szennyvíz-beruházási Önkormányzati Társulása, amelynek feladata a szennyvízelvezetés és tisztítás korszerűsítésének megoldása

IX. Fejezet

Fórumok rendje, Közmeghallgatás

30.§ (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

1. a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló településpolitikai fórum, továbbá
2. a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

   a.      képviselő-testület tagjai;

 b.      jegyző

 c.      közös önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes tisztviselője

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatást ad a rendezvény előtt legalább 3 nappal.

(5) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(7) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

⁴ Módosította: 12/2016.(XI.29.) Hatályos: 2017.01.01-től

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

32.§ (1) A helyi népszavazást - az önkormányzati törvényben meghatározottakon túl - polgármesternél kezdeményezheti a Kiszsidányi választásra jogosult választópolgárok legalább 15%-a.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a a kérdés megjelölésével kezdeményezte.

33.§.A Kiszsidányi választópolgárok legalább 6%-a a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 8%-a indítványozott.

34.§A helyi népszavazással, népi kezdeményezéssel kapcsolatos kiadásokat a közös önkormányzati hivatal részére elszámolás alapján az önkormányzat megtéríti. Előleget a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a területi és országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 18/2013. (VII.17.) KIM rendelet szerinti normatívák szerint biztosít az Önkormányzat a Hivatal részére.

X. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

32.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

33.§ (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kiszsidány község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 08.) önkormányzati rendelete.

Kiszsidány, 2014. október 18.

/: Bánó Zoltán:/                                                      /: Dr. Méry Erzsébet:/

polgármester                                                                      jegyző

Záradék:

A rendelet 2014. október 18- án 9:20. kihirdetésre került.

Kiszsidány, 2014. október 18.

/:Dr. Méry Erzsébet:/

jegyző

1. melléklet a 7/2014.(X.18.) önkormányzati rendelethez

Kiszsidány község Önkormányzata alaptevékenység besorolása:

841105              Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

Kiszsidány község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130              Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320              Köztemető- fenntartás és –működtetés

016080              Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231              Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041233              Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120              Út, autópálya építése

052020              Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010              Közvilágítás

066010              Zöldterület-kezelés

066020              Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

082044              Könyvtári szolgáltatások

082092              Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

2.melléklet a 7/2014.( X.18.)önkormányzati rendelethez

A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Közérdekű foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
2. elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;
3. dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben.
4. dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt települési támogatási és egyéb szociális ellátási ügyekben.⁵
5. dönt a közterület-használatáról és a település védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben.
6. nyilatkozik a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatban,
7. tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben,
8. méltányosságból csökkentheti, elengedheti a hatáskörébe utalt és jogosulatlanul igénybevett szociális ellátások visszatérítését és a kamat összegét, vagy részletfizetést engedélyezhet,
9. dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői feladatok ügyében,
10. gyakorolja a közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos hatáskört,
11. dönt Kiszsidány község zászlójának (lobogójának), címerének és nevének használatával kapcsolatos ügyekben.

3. melléklet a 7/2014. (X. 18.) önkormányzati rendelethez⁶

Kőszeg Város és Térsége Társulásra átruházott hatáskörök, feladatok

A képviselő-testület által Kőszeg Város és Térsége Társulásra átruházott hatáskörök:

1. Köznevelési feladatok ellátása a társulás által fenntartott óvodák, nemzetiségi óvodák útján
2. Központi orvosi ügyeleti feladatok ellátása.

⁵ Módosította: 12/2016.(XI.29.) Hatályos: 2017.01.01-től

⁶ Módosította: 12/2016.(XI.29.) Hatályos: 2017.01.01-től

4. melléklet 7/2014.(X.18.) önkormányzati rendelethez

Jegyzőre átruházott feladatok

1. az általános vagyon és felelősségbiztosítási szerződés megkötése Közös Hivatal és alapító önkormányzatokkal egy csomagban

2. munka és tűzvédelmi feladatok ellátására szerződés megkötése Közös Hivatal és alapító önkormányzatokkal egy csomagban

1. függelék 7/2014. (X.18.) önkormányzati rendelethez

Képviselő-testület tagjai:

• Bánó Zoltán polgármester
• Eső Lajos alpolgármester
• Marquard Borbála képviselő