KISZSIDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2014 (X.18.) önkormányzati rendelete
Kiszsidány község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 17- 2023. 05. 26KISZSIDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2014 (X.18.) önkormányzati rendelete
Kiszsidány község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kiszsidány község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiszsidány Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9733 Kiszsidány, Fő utca 2.
(3) Az Önkormányzat Hivatala: Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9733 Horvátzsidány, Csepregi utca 4. (a továbbiakban: Hivatal)1
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. melléklet tartalmazza:
(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szervek támogatása
b) közösségi és máshová nem sorolható sport támogatása,
c) települési hagyományőrző ünnepek események fenntartása,
d) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
e) a turisztikai fejlesztések támogatása,
f) gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,
g) helyközi autóbusz közlekedés fenntartása,
h) nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása (gyógyszertámogatás, Bursa Hungarica támogatás, intézményi térítési díj támogatás)
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. és 4. melléklet tartalmazza.2
(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.
(6)3 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében előírtak szerinti közigazgatási szerződés tartalmát a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
4. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
5. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és lehetőleg az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, fax, e-mail stb), azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.
A meghívó
6. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) (a) állandó meghívottként:
aa) a képviselőket,
ab) a jegyzőt,
ac) akit a polgármester megjelöl.
b) eseti meghívottként:
ba) a napirendi pont előterjesztőjét,
bb) helyi székhelyű civil szervezetek képviselőit, ha a falu lakosságát érinti az adott kérdés,4
bc) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.
(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.
(5) A meghívó tartalmazza:
a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;
b) a napirendi pontok felsorolását; előadóját
c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
7. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli előterjesztéseket lehetőleg meghívóval együtt meg küldik a Képviselő-testület tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt osztják ki.
(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót.
A tájékoztatók és beszámolók
8. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.
Az előterjesztők
9. § Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő jogosult.
A Képviselő-testület ülése
10. § (1) A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.
(2) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében - a zárt ülési előterjesztések kivételével - azokat az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztik.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
(4) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(5) A képviselő testület nyilvános ülése a rendelet 23. §-ban szabályozott jegyzőkönyv elkészítése érdekében, technikai segédletként hangfelvételen rögzíthető. A hangfelvétel nem képezi a jegyzőkönyv részét.5
Zárt ülés módja
11. § (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor.
(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.
(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
12. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
13. § (1) A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
(4) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, beszámolhat a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.6
(5) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.
A testületi ülés lefolytatása
14. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást. Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 8 perc lehet.
(5) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
15. § (1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.
(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.
Az ülés rendjének fenntartása
16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti, a képviselő-testület tagja kivételével.7
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A szavazás módja
17. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.
(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.
(4) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(5) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
Név szerinti szavazás
18. § (1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.
(2) Névszerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása után befejeződik.
(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolja.
Titkos szavazás
19. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazást a jegyző a testület egyik az üggyel nem érintett megválasztott testületi tagjával, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik. Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazólapot kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség van: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazólapot, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazólapot borítékba kell helyezni.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
(5) A szavazás eredményéről a jegyző a testületnek jelentést tesz. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
20. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.
(6) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott vagy
a) visszavonja
b) visszavonja és újratárgyalja.
A képviselő-testületi határozat
21. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.
(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.
(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
c) határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
22. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő
d) jegyző
(2) Rendeletalkotás kezdeményezését a képviselő-testület ülésén szóban lehet előterjeszteni vagy írásban az a polgármesternél kezdeményezni.
(3) A polgármester ismerteti a képviselő-testület következő ülésén a kezdeményezést, amelyről a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel határoz:
a) a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról,
b) a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,
c) ha megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,
d) ha meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,
e) a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,
f) a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,
g) a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(5) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.
(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani rávezetve a kifüggesztés és a levétel időpontját. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.
(8) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.
A jegyzőkönyv
23. § (1) A jegyzőkönyveket a Hivatal tartja nyilván.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A választópolgárok betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, ennek lehetőségéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.
A Képviselő-testület bizottsági feladatai
24. § (1) A képviselő-testület látja el a településen az egyébként kötelezően megválasztásra kerülő bizottság feladatait: összeférhetetlenség, méltatlanság és vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos bejelentések kivizsgálása.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása zárt ülésen történik a IV fejezet szabályai szerint.
(3) A testület szükség szerint tart ülést. Az ülésére meg kell hívni jegyzőt. A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére szabad hozzáférhetővé tenni.
Az összeférhetetlenség
25. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.
(2) A polgármester a kezdeményezést 10 munkanapon belül köteles testület tagjai részére átadni.
(3) A testület az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából kivizsgálni.
(4) A testületi ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.
(5) A képviselőt-testület köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester, alpolgármester
26. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően: nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;
A jegyző
27. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait a Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője látja el.8
(2) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.
A közös önkormányzati hivatal
28. § (1) A képviselő-testület Horvátzsidány, Peresznye és Ólmod Községek Önkormányzataival a Mötv. 85. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn.
(2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
29. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
a) _9
b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
c) Zsira, Csepreg, Horvátzsidány, Kiszsidány és Ólmod Települések Szennyvíz-beruházási Önkormányzati Társulása, amelynek feladata a szennyvízelvezetés és tisztítás korszerűsítésének megoldása
Fórumok rendje, Közmeghallgatás
30. § (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.
(2) A lakossági fórum lehet
a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló településpolitikai fórum, továbbá
b) a lakosság szerveződéseivel, civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.10
(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.
(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:
a) képviselő-testület tagjai;
b) jegyző
c) közös önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes tisztviselője
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatást ad a rendezvény előtt legalább 3 nappal.
(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (elsősorban az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv).11
(5) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.
(6) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
32. § (1) _12
(2) _13
33. § _14
34. § _15
Az önkormányzat vagyona
35. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Záró rendelkezések
36. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Kiszsidány község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV. 08.) önkormányzati rendelete.
2. melléklet
1. Közérdekű foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
2. Elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;
3. Dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben;
4. Dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt települési támogatási és egyéb szociális ellátási ügyekben;
5. Dönt a közterület-használatáról és a településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben;
6. Nyilatkozik a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatban;
7. Nyilatkozik a külföldiek mező-és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzése kapcsán az önkormányzati érdekek sérelme tárgykörében;
8. Tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben;
9. Méltányosságból csökkentheti, elengedheti a hatáskörébe utalt és jogosulatlanul igénybevett szociális ellátások visszatérítését és a kamat összegét, vagy részletfizetést engedélyezhet;
10. Dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján, a tulajdonosi, a közút kezelőjének hozzájárulása, a közút nem közlekedési célú igénybevétele iránt beadott kérelmekről;
11. Gyakorolja a közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos hatáskört;
12. Dönt Kiszsidány község zászlójának (lobogójának), címerének és nevének használatával kapcsolatos ügyekben.16
3. melléklet
I. A Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása
1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havi legalább 32 órában- a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig- ingyenesen biztosítja a Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal épülete egyik 35 m2 alapterületű irodájának használatát az ott található tárgyi-technikai eszközökkel együtt, biztosítva a működéshez szükséges energiaellátást és internet használatot. Legkésőbb 5 munkanappal előbb történő bejelentést követően, a képviselő-testületi ülések megtartására a jegyzői irodát biztosítja az Önkormányzat.
2. Az Önkormányzat közösségi célokra biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére ingyenes használat formájában a Kiszsidány, Fő utca u. 2. szám alatti / Községháza / helyiség csoportot, valamint a Kiszsidány, 78., 79/1 hrsz-ú ingatlanok területét. A fenntartás, karbantartások, esetleges fejlesztések költségei viselésében a Nemzetiségi Önkormányzat részt vállalhat.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat a testületi működésével szorosan összefüggő rendezvényeihez, programjaihoz ingyenesen igénybe veheti az Önkormányzat erre a célra szolgáló helyiségeit, kültéri rendezvényhelyszíneit.
4. Az Önkormányzat évente – teherviselő képességének megfelelő mértékben - éves költségvetésébe építve pénzbeli támogatást nyújthat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez. A költségvetési támogatás iránt a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete nyújthat be kérelmet az igényelt összeg mértékének és felhasználása céljának megjelölésével. Az Önkormányzat képviselő-testülete által az éves költségvetési rendeletében megállapított támogatás folyósításának, felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének feltételeiről a szerződő felek évente támogatási szerződést kötnek.
5. A Nemzetiségi Önkormányzat helyiséghasználatával és a kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő feladatait a Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) munkatársai közreműködésével látja el.
6. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére-a személyi és tárgyi feltételek biztosításán túl-gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melyek keretében a következőket látja el:
- a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi üléseinek előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása,
- a testületi döntések előkészítése, a döntéshozatalhoz kapcsolódó sokszorosítási postázási feladatok ellátása,
- a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatkezelési, iratkezelési feladatok ellátása,
- szükség esetén a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása.
Az Önkormányzat a felsorolt végrehajtási feladatellátást a Hivatal útján biztosítja.
7. A 6. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket -a Nemzetiségi Önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata kivételével-az Önkormányzat viseli.
8. Szakmai segítségnyújtás keretében a jegyző, vagy annak megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a Nemzetiségi Önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt a Nemzetiségi Önkormányzat működését illetően.
II. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
9. A Nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után a jegyző lefolytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat (előző évi könyvelési adatok)
10. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét a pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző készíti elő. A költségvetési határozatot tárgyév február 15-ig a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé.
11. A Nemzetiségi Önkormányzat az egyeztetések után határoz a költségvetésről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell az Áht. 23. §-ában és 24. §-ában foglaltakat.
12. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
13. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát, valamint zárszámadási határozatát (utóbbit a tárgyévet követő év május 31-ig) úgy fogadja el és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a Hivatal az Áht-ban foglalt határidőknek eleget tudjon tenni.
III. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
14. A Nemzetiségi Önkormányzat, ha az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
15. A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók. Az előirányzat módosítást a Hivatal készíti elő.
IV. Költségvetési információ szolgáltatás, beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
16. A Hivatal az elfogadott költségvetésről 30 napon belül, az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatja a Kormányt. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el és erről információt a Hivatalnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének eleget tudjon tenni.
17. A Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központileg előírt formában. Az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a Hivatalnak beküldenie.
18. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési beszámolóját a Hivatal készíti el.
19. A Nemzetiségi Önkormányzat adatait tartalmazó felülvizsgált éves beszámolóját, március 20-ig kell elektronikus úton a MÁK-nak beküldeni.
V. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, a költségvetés végrehajtása
20. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
21. A szabályszerű felelős gazdálkodás végrehajtása érdekében minden gazdasági eseményt vizsgálni, ellenőrizni kell, mely során az e feladatra kijelölt személyek ellátják a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés és utalványozás feladatköröket. Ezen operatív gazdálkodási jogkörök ellátásának szabályos időrendi sorrendje a következő:
- pénzügyi ellenjegyzés és jogi ellenjegyzés
- kötelezettségvállalás
- teljesítés igazolás
- érvényesítés
- utalványozás
22. Az operatív gazdálkodási jogkörök ellátása során az időrendiséget be kell tartani, valamint azt úgy kell rögzíteni, hogy az utólag, a folyamatba épített ellenőrzés, a belső ellenőrzés vagy a külső ellenőrzés során is megállapítható legyen.
VI. Az operatív gazdálkodási jogkörök tartalma
23. A kötelezettségvállalás tartalma
23.1. A tervezett előirányzatok felhasználására irányuló intézkedés. Kötelezettségvállalás keretében az arra jogosult személy munkát, szolgáltatást, árut rendel meg, illetve más kifizetések odaítélésében dönt. A megrendeléssel együtt arra is kötelezi magát, hogy amennyiben a teljesítés megvalósult, annak ellenértékét az előirányzatok terhére kifizeti. A kötelezettségvállalás mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló előirányzatot. A kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalás előtt köteles meggyőződni, hogy a teljesítés fedezete rendelkezésre áll-e.
23.2. A kötelezettségvállalásra jogosult kötelezettséget csak az általa képviselt szerv feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel vállalhat.
23.3. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, melynek elkészítéséért a jegyző a felelős. Az előirányzat felhasználási ütemterv a helyi önkormányzat hatályos költségvetési rendeletének mellékletét képezi.
23.4. Az előirányzat-felhasználási terv tartalmazza a helyi önkormányzat évközi gazdálkodásának alakulását, az év várható bevételi és kiadási előirányzat teljesülését havi és halmozott adatokkal.
23.5. Kötelezettségvállalásnak minősül:
- a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyt létrehozó, módosító, megszüntető nyilatkozat
-megbízás, keretmegállapodás
-megrendelés, megrendelés visszaigazolása
-szállítási és egyéb szolgáltatási szerződés
-bérleti szerződés
-közérdekű kötelezettségvállalás
- kiküldetés elrendelése
A felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik.
23.6. A kötelezettségvállalás dokumentumai:
- kinevezési okirat
- szerződés, megállapodás
- visszaigazolt rendelés
- beruházási finanszírozási alapokmány, részprogram engedélyezési okirat
- pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma
- közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi felhívás, továbbá pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (beszerzési és közbeszerzési szabályzat szerint).
23.7. Kötelezettséget vállalni az alábbi meghatározott kivételekkel csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
23.8. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben.
23.9. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendje:
- a 200.000 Ft-ot meg nem haladó összegű és az egyéb előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalás a számla kiegyenlítésekor, azzal egyidejűleg megtehető.
- az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalásokról a megrendelő nyomtatványt nem kell kiállítani.
- egyedi döntés alapján az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalás esetén is sor kerülhet előzetesen az írásban rögzítésre.
- az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések tekintetében a pénzügyi teljesítést megelőzően a kötelezettségvállalás tényét az arra jogosult személyeknek aláírásukkal kell igazolni a KASZPER program által előállított ”Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása” nyomtatványon, vagy a kötelezettségvállalás dokumentumán, azaz a számviteli alapbizonylaton. Készpénzes gazdasági esemény esetén a pénztári bizonylaton is sor kerülhet a kötelezettségvállalásra.
23.10. A kötelezettségvállalás csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés mellett jogszerű és csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés után történhet.
23.11. A tárgyévre vállalt fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzat mértékéig-figyelembe véve a saját bevételek teljesítési ütemét-vállalható és a kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el.
23.12. Az éven túli kötelezettség akkor vállalható, ha a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett a költségvetési szerv az esedékesség időpontjában fizetési kötelezettségének eleget tud tenni és az rendeltetésszerű működését nem veszélyezteti. Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezéskor biztosítania kell.
24. Az érvényesítés tartalma:
24.1. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a megelőző ügymenetben a vonatkozó jogszabályok előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltak megtartását.
24.2. Az összegszerűség a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrizhető. Az összegszerűséget az alapbizonylaton matematikailag is ellenőrizni kell, valamint a kötelezettségvállalás dokumentumaival össze kell vetni.
24.3. Az érvényesítő a számla formai követelményeknek való megfelelőséget is ellenőrzi.
24.4. A fedezet megléte tekintetében ellenőrizni kell, hogy az adott kiadás pénzügyi teljesítéséhez a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll-e, figyelembe véve más rendszeres, illetve „kötelező” kiadásokat is. A pénzügyi fedezet akkor biztosított, ha a kiadási előirányzat fedezetét biztosító bevételi előirányzat teljesült, illetve várhatóan teljesülni fog, a számlán van pénz, a fizetési számla, pénztár egyenlege nem lehet nulla, annak a kötelezettségvállalásra fedezetet kell nyújtania.
24.5. Az érvényesítőnek az előírt alaki követelmények betartásának vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy a számviteli elszámoláshoz a bizonylat adatai alakilag, tartalmilag hitelesek-e, megbízhatóak és helytállóak-e.
24.6. A kifizetés érvényesíthető, ha a formai helyesség, a számszaki-, a kötelezettségvállalás-egyezőség, valamint a fedezet megléte fennáll.
24.7. Az érvényesítés csak a fent rögzített tevékenységek együttes ellátásával lehet teljes.
24.8. Amennyiben az érvényesítő a vizsgálat során az Ávr. 58. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve irányítói jogkört gyakorló belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak, illetve amennyiben az utalványozó megbízás alapján látta el az utalványozást, akkor megbízónak.
24.9. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ebben az esetben e tényről az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni kell. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül-helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a Képviselő-testület soron következő ülésén -köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
24.10. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
24.11. Az érvényesítés módja: az érvényesítés a feladat ellátásának igazolásaként készpénzforgalom esetén a pénztárbizonylaton, fizetési számla forgalom esetén a KASZPER program által előállított utalványrendeleten történik.
25. A teljesítés igazolás tartalma:
25.1. 3.1 A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik, s egyben az érvényesítés alapja.
25.2. 3.2 A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.
25.3. A teljesítés jogosságának vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy:
- a bevétel ténylegesen megilleti-e,
- a kiadás ténylegesen a működés, gazdálkodás során merült-e fel.
25.4. A teljesítésről, ha lehet, minőségi, mennyiségi átvétellel kell meggyőződni.
25.5. A kiadás teljesítésének jogossága megállapítható, ha a kifizetés alapbizonylatán (számlán) a kötelezettségvállalási dokumentumban megjelölt szállító és termék vagy szolgáltatás szerepel.
25.6. Az összegszerűség ellenőrzése során vizsgálni kell mind a bevételek, mind a kiadások számlán szereplő érvényesítendő összegének a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon szereplő összeggel való egyezőségét.
25.7. Ellenszolgáltatás teljesítésének igazolása során vizsgálni kell a számlával igazolt kiadásokat abból a szempontból, hogy:
- a teljesítés a vonatkozó szerződés, illetve megállapodás, illetve megrendelés szerint történt-e,
- a teljesítésre vonatkozó dokumentum (számla, számlát alátámasztó szállítójegy, szállítólevél, munkalap, stb., egyéb okmány) a valóságnak megfelel-e,
- a teljesítésre vonatkozó dokumentum adatai megegyeznek-e a valóságos teljesítés adataival-mennyiségben és minőségben is (ha értelmezhető),
- a kötelezettségvállalás célja, tartalma, megegyezik-e a számlán és a kötelezettségvállalás dokumentumán,
- jogszabályszerinti-e.
25.8. A bevételekre vonatkozóan nem kell ellátni a teljesítés igazolást.
25.9. A teljesítés igazoló személy a kiadásban, illetve bevétel beszedésben érintett dolgozótól írásbeli, vagy szóbeli igazolást kérhet.
25.10. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
25.11. A teljesítés igazolását az Áht. szerinti más fizetési kötelezettségek tekintetében is el kell végezni.
25.12. A teljesítés igazolás módja:
- készpénzforgalom és fizetési számlaforgalom esetén a KASZPER program által előállított és teljesítés igazolás nyomtatványon történik
- egyedi esetekben-különösen a beruházási és felújítási kiadásoknál -külön bizonylaton is történhet a teljesítés igazolás.
25.13. A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló jogosult.
26. Az utalványozás tartalma:
26.1. Az utalványozás:
- a kiadások teljesítésének, valamint
- a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelése.
26.2. Utalványozásra csak az érvényesítés, ha szükséges a teljesítés igazolása és a jogi ellenjegyzés után kerülhet sor.
26.3. Az utalványozás a pénztári bizonylatra vagy az utalványrendeletre felvezetett írásbeli rendelkezés.
26.4. Az utalványrendeletet a KASZPER program állítja elő, melynek tartalmaznia kell:
- az „utalvány” szót,
- a költségvetési évet,
- a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
- a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
- a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,
- a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
- az utalványozó, jogi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását, és
- az Ávr.58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.
26.5. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezéseken a fenti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.
26.6. Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdés szerinti esetekben.
27. Az ellenjegyzés tartalma:
27.1. Az ellenjegyzés lehet jogi és pénzügyi.
27.2. Kötelezettséget vállalni az Ávr-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi esedékességet megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésre.
27.3. A pénzügyi ellenjegyző feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
27.4. A jogi ellenjegyzés során az ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a kötelezettségvállalás és az utalványozás a jogszabályoknak és a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően történt-e.
27.5. A pénzügyi ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
- a kötelezettségvállalásoknál-a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon.
27.6. A jogi ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
- a kötelezettségvállalásoknál- a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon, illetve
- az utalványozás után-a pénztári bizonylaton/utalványrendeleten.
27.7. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
27.8. Ha a kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül-helyi önkormányzati szerv esetén a Képviselő-testület soron következő ülésén-köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
27.9. A jogi ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt és az utalványt, ha nem ért egyet vele, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló, illetve az utalványozó írásban utasítja, erről a tényről haladéktalanul írásban értesítenie kell a Nemzetiségi Önkormányzat testületét. A Képviselő-testület a bejelentés kézhezvételét követő ülésen köteles megvizsgálni a bejelentést és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
VII. A pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök gyakorlására jogosult személyek
28. Német Nemzetiségi Önkormányzat Kiszsidány:
A teljesítést igazoló személye megegyezik a kötelezettségvállaló és utalványozó személyével.
a) kötelezettségvállalás, utalványozás: Marquard Borbála elnök, helyettese: Gyarmati Zsolt elnök-helyettes
b) szakmai teljesítés igazolása: Marquard Borbála elnök, helyettese: Gyarmati Zsolt elnök-helyettes
c) érvényesítés: Horváthné Klug Katalin pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző, helyettese: Kelemen Gertrúd pénzügyi gazdálkodási ügyintéző
d) pénzügyi ellenjegyzés: Horváthné Klug Katalin pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző, helyettese: Kelemen Gertrúd pénzügyi gazdálkodási ügyintéző
e) jogi ellenjegyzés: Fucinné Dorner Anikó jegyző
VIII. Összeférhetetlenségi szabályok
29. A pénzgazdálkodási jogkörökkel kapcsolatosan az alábbi összeférhetetlenségi szabályokat kell figyelembe venni:
- a kötelezettségvállaló és pénzügyi, jogi ellenjegyző, valamint az utalványozó és a pénzügyi, jogi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében ugyanaz a személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Erre figyelmet kell fordítani a helyettesítések és felhatalmazások rendszerének kialakításakor.
30. Az egyes kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési pénzgazdálkodási feladatokat ellátó személyek nem gyakorolhatják a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörüket, ha a feladatellátás során maguk vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk javára látnák el az adott gazdasági esemény kapcsán a pénzgazdálkodási jogkört.
31. A fentiekre folyamatosan a feladatellátás során ügyelni kell.
IX. Vezetendő analitikus nyilvántartások
32. A kötelezettségvállalókról folyamatos, naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás rendje. A kötelezettségvállalások nyilvántartása a KASZPER számítógépes program által támogatott. A kötelezettségvállalások nyilvántartására az Ávr. az irányadó, azzal, hogy a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma az utalványrendelet.
33. A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartás számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből-az Ávr-ben foglaltakkal összhangban- a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
34. A kötelezettségvállalás értékének meghatározásakor számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamennyi fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között- az ésszerű gazdálkodás mellett-reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
35. A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
36. A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint az érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.
37. Az Ávr. által előírt, kiterjesztett hatályú szabályzatokat a Hivatal készíti el és aktualizálja.
X. A Nemzetiségi Önkormányzat számlái, törzskönyvi nyilvántartásba vétele és adószám igénylése
38. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmat a Hivatal külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott számlán bonyolítja. A számla nyitásáért a pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző a felelős.
39. A Nemzetiségi Önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi Önkormányzat közvetlenül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
40. A Nemzetiségi Önkormányzat általános támogatását az Önkormányzat három munkanapon belül a Nemzetiségi Önkormányzat számlájára utalja.
41. Az Önkormányzat az általa biztosított támogatást, a költségvetés elfogadását követő nyolc napon belül, vagy a támogatási döntést követő nyolc napon belül átutalja a Nemzetiségi Önkormányzat részére.
42. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidő: a Nemzetiségi Önkormányzat megalakulását követő nyolc nap.
43. A fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos ügyekben a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke együttműködik a pénzügyi-gazdálkodási ügyintézővel és a jegyzővel. A törzskönyvi nyilvántartásba vételről a jegyző, a számlanyitásról és az adószám igénylésről a pénzügyi-gazdálkodási ügyintéző gondoskodik.
XI. A vagyontárgyak kezelésének rendje
44. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
45. Az Ávr-ben meghatározott adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért és a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében annak elnöke, a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében annak elnöke a felelős.
46. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározása a Hivatal vonatkozó, kiterjesztett szabályzata alapján történik. A leltározás során felmerült esetleges többlet vagy hiány megállapítása után a kivizsgálás és a felelősség megállapítása a Nemzetiségi Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
47. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának selejtezése a Hivatal vonatkozó, kiterjesztett szabályzata alapján történik.
XII. Belső ellenőrzés
48. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni a kontrollkörnyezetet.
49. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletelőírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
50. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését függetlenített belső ellenőr végzi, a Hivatal közreműködésével.
51. Az elnök köteles a belső ellenőrzés során együttműködni, adatot és információt szolgáltatni.
52. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyzővel együtt felel a belső ellenőrzés során megállapított esetleges hibák, hiányosságok kiküszöböléséért.
53. A belső ellenőrzés költségeit a Nemzetiségi Önkormányzat viseli.
XIII. Adatvédelem és információbiztonság
54. A Nemzetiségi Önkormányzat adatvédelem és az információbiztonság előírásainak való megfelelésének részletszabályait a Hivatal kiterjesztett adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata tartalmazza.
XIV. Záró rendelkezések
55. Jelen megállapodásban foglalt feladatok végrehajtásáról az érintett felek a Horvátzsidányi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodnak.
56. Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.
57. Szerződő felek a közigazgatási szerződést szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felülvizsgálják.
58. Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.
59. A jegyző a közigazgatási szerződésre vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzatnak jelzi. Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja.”
Kiszsidány, 2021.……...
Bánó Zoltán |
Marquard Borbála |
polgármester |
elnök |
4. melléklet22
1. Az általános vagyon és felelősségbiztosítási szerződés megkötése Közös Hivatal és alapító önkormányzatokkal egy csomagban.
2. Munka és tűzvédelmi feladatok ellátására szerződés megkötése Közös Hivatal és alapító önkormányzatokkal egy csomagban.
3. Eljár a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben szabályozott közigazgatási hatósági eljárásokban.
4. Elvégzi a Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás 9. pontjában felsorolt ingatlanok tekintetében a további hasznosítással kapcsolatos tevékenységeket
Módosította: 11/2019. (XII.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. december 20-tól.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
A 3. § (6) bekezdése a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Hatályon kívül helyezte: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
Hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 28-tól
Hatályon kívül helyezte: 9/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017. szeptember 28-tól
Módosította: 8/2019. (VIII.23.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. augusztus 24-től.
A 3. melléklet címe a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet cím szövege a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet cím szövegét a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet cím szövegét a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet cím szövegét a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. melléklet a Kiszsidány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.