Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2018. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Sorokpolány község településképének védelméről
Hatályos: 2019. 01. 01- 2024. 04. 19Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2018. (XI.27.) önkormányzati rendelete
Sorokpolány község településképének védelméről
Sorokpolány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg. Felületének legalább 80%-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.
2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység,parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)
3. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.
4. Információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla,totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb célmegvalósításával közérdeket is szolgál.
1. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
2. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed az 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és
építmény-együttesek egészére vagy csak azok jelzett részleteire.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bárki – természetes és jogi személy egyaránt – írásban kezdeményezheti Sorokpolány Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület és telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -
értékvédelemi dokumentációt kell készíttetni.
(5) A Képviselő-testület az értékvédelemi dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy
1. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok
3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról,
által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.
1. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve
részleges bontás értékvédelemi dokumentáció alapján végezhető.
1. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
1. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Átalakuló településrész
b) Gazdasági településrész
c) Zöldterületi településrész
d) Erdős településrész
e) Mezőgazdasági településrész
f) Vízfolyás, vízfelület
g) Természeti terület
(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
1. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
6. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a
1. Az átalakuló településrész egyedi építészeti követelmények
7. § (1) A község lakóterületén csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.
(2) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról,
közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala vagy nád.
(3) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket,
berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő
anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.
(4) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.
(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.
8. § (1) Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző
beépítési módot.
(2) Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület(ek) mögött, közterületről nem láthatóan
kell elhelyezni.
9. § (1) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.
(2) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni.
(3) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
(4) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
(5) Az előkerteket növényezettel beültetten kell kialakítani.
(6) A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon parabola, klímaberendezés, hírközlés átjátszó
berendezése, gáznyomásszabályozó nem helyezhető el.
(7) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai,
szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, műanyag takarás, fémlemez burkolás nem alkalmazható.
1. Gazdasági településrészre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méretét és formáját úgy kell meghatározni,
hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a településisziluett, a növényzet, a
domborzat, a táj) adottságaihoz.
(2) Környezetéből kiugró, 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést
igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
1. Mezőgazdasági területi- és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények helyét, méretét és formáját úgy kell meghatározni,
hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a települési sziluett, a növényzet,a
domborzat, a táj) adottságaihoz.
(2) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést
igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
12. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának,
részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, övezetben, tömbben, utcában, szűkebb
környezetben és tájban kialakult megoldásokhoz.
(2) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve
helyezhetők el.
1. Zöldterületi településrészre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó
13. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:
a) terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban kell megoldani,
b) a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, megfelelő utcabútorzattal ellátva kell kialakítani,
c) a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv
településképi szempontból rendezetten kerüljön kialakításra,
d) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út,
zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani.
(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken
meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő
építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
(3) A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a
felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
(4) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás
alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan
kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója
esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.
(5) Játszótér rendeltetésű parkrész lehatárolására csak áttört, max. 150 cm magas kerítés létesíthető.
(6) A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség rendelkezésre áll.
(7) A magas építmények, tornyok, oszlopok csak az Önkormányzat hozzájárulásával, táj- és utcaképet nem rontó
módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.
(8) A terek, teresedések, zöldterületek tudatosan úgy alakítandók ki, hogy minden területrésznek legyen funkciója
(Pihenés, idegenforgalom, tájékoztatás, emlékművek-és táblák, utcaberendezések elhelyezése) a közlekedési
területek és közműsávokon túlmenően.
(9) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.
(10) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett
növényzettel takarva, a védett építménytől legalább 15 m-re lehet kialakítani.
1. A helyi védelemmel érintett épületekre, természeti értékre és elemekre vonatkozó
14. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén
a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a
homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű,
homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek
alkalmazhatóak.
eseténna meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű
fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott)
elemeket,
vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík
felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.
fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a
gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
15. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték
tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el
kell bontani.
(2) Új közműkiépítéseknél lehetőség szerint a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat lehetőség
szerint föld alatt kell kiépíteni.
(3) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni
energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(4) A 6. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
16. § (1) A település belterületén reklám és reklámhordozó épületenként egy darab helyezhető el legfeljebb 1 m2-nél
nem nagyobb felületen.
(2) Közterület felett kifeszített vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási,
kulturális vagy nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre –
maximum 12 hét – helyezhető el.
(3) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.
(4) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett
csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű
használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a
terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
1. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének,
kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez,
arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.
(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének
kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát,
korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(4) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m² felületű lehet.
18. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó
funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti
homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m² felületet nem
meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont,
hipermarket esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően
tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető
tartalmú információs elem helyezhető el,
c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér,
egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében
lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken, építményeken, vagy műemléki (M) és helyi védelem
alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges
tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő
- cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el vagy alakítható ki:
a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként
legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a
homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,
b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,
bb) fa, festett gipsz, kerámia,
bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,
bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó
osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, vagy földszintes épület esetében az épített
párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
ca) homlokzatra festett kivitelben,
cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára
festve vagy ragasztva,
cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett
kivitelben,
cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott
kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb
1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m² befoglaló méretű
cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,
da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.
1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető
lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható
módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
(5) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb
pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.
(6) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől
takart módon helyezhető el.
1. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
20. § E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél
írásbeli kérelmére a településképi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében
történik.
1. A szakmai konzultáció eljárásrendje
21. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 3. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban
szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.
1. A településképi bejelentési eljárás
22. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a
rendelet 4. mellékletében meghatározott esetekben.
(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is
alapozhatja.
(3) Az eljárást e célra rendszeresített, az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.
23. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempont, hogy teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási,
anyaghasználati követelményeket.
(2) A rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének
és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek. A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
működés befejezéséig,
kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett,
ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos
ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet.
épületeket feltüntető helyszínrajz,
kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy a társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.
1. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester az alábbi esetekben:
a) a helyi építészeti- és településkép-védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai
állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,
ac) megjelenése, színezése az egységes községképet lerontja,
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult
meg, hiányos vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó
módon használják,
af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a
vonatkozó előírásoknak megfelelően bekerítve,
b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében,
ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:
ba) műszaki állapota környezetét veszélyezteti,
bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység
megszűnt,
bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban idegen elemként jelenik
meg,
bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
be) bejelentés nélkül helyezték el.
(2) Az eljárás lefolytatása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján
történik.
(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észleléstől számított 15
napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
(4) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi
bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 0-100.000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 0-200.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől
függően jogi személy esetében legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint, természetes személy
esetén 0-200.000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legfeljebb 200.000 forint.
(5) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
kapcsolatban felmerült költségeket, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét,
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sorokpolány Község Önkormányzata Képviselő-testületének reklámok, reklámhordozók és
cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 19/2017. (XI. 28.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Helyi védelem alatt álló építmény
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Építmény megnevezése |
Helyrajzi szám |
2. |
Alsó utca 14. |
13 hrsz. |
3. |
Alsó utca 19. |
65 hrsz. |
4. |
Alsó utca 21. |
64 hrsz. |
5. |
Alsó utca 31. |
57 hrsz. |
6. |
Temető utca 5. |
417 hrsz. |
7. |
Temető utca 11. |
427 hrsz. |
8 |
Fő utca 38. |
349 hrsz. |
9. |
Fő utca 81. |
226 hrsz. |
10. |
Kossuth u. 27. |
453 hrsz. |
11. |
I. és II. világháborús emlékmű a templomkertben |
- |
12. |
Kőszobor a Szapáry-mauzóleum előtt |
- |
2. Helyi védelem alatt álló utcakép
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
2. |
Alsó utca teljes egészben |
- |
3. |
Fő utca 52-62. házszámok között |
333-339. hrsz. között |
2. melléklet a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM |
|
Beérkezés dátuma: I |
iktatószám: |
Átvevő neve: |
|
Konzultáció időpontja: |
Kérelmező tölti ki! |
|
1. Kérelmező adatai: |
Tervező adatai: (amennyiben releváns) |
Név: |
Név: |
Lakcím vagy székhely: |
Tervezői jogosultság száma: |
Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér): |
Levelezési cím: |
Kapcsolattartó: |
Tervező szervezet: |
-./ e-mail: |
-./ e-mail: |
2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása) |
|
3.Az érintett ingatlan adatai: |
|
címe: helyrajzi szám: |
|
Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező,a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását. |
|
4. melléklet a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, vagy a szabályozási terven jelölt
a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,
b) nemzeti ökológia hálózat és országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,
c) önkormányzati tulajdonú területen helyezkedik el.
2. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az 1. pontban felsorolt területeken:
a) helyi védelem alatt áll;
b) épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek nem minősülő építési tevékenységek esetén
c) tájképvédelmi övezetben található;
d) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.
e) egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
f) helyi védelem alatt álló épület közvetlen szomszédságában lévő első építési telek esetén,
g) közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.
5. melléklet a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
BEJELENTÉSI KÉRELEM |
||||
Beérkezés dátuma: |
Iktatószám: |
|||
Átvevő neve: |
||||
Kérelmezö tölti ki! |
||||
Bejelentő (építtető) ad tai: |
Tervező adatai: |
|||
Név: |
Név: |
|||
Lakcím vagy székhely; |
Tervezői jogosultság száma: |
|||
Levelezesicím (amennyiben elözőtöleltér): |
Levelezési cím: |
|||
Kapcsolattartó : |
Tervező szervezet: |
|||
email: |
mobil: |
|||
1. Bejelentés tárgya: |
||||
reklámhordozó elhelyezése |
építési tevékenység |
rendeltetés változás |
||
A tervezett tevékenység rövid leírása: |
||||
Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció időpontja: |
||||
3. Az érintett ingatlan címe; Hrsz,: |
||||
|
||||
5.Mellékeltdokumenticló tartalma: |
2 példány szükséges |
|||
műszaki leírás: |
||||
helyszínrajz: |
||||
alaprajz(ok): |
||||
homlokzat(ok): |
||||
helyszínre illesztett látványterv : |
||||
tulajdonosi hozzájárulás/társasházi hozzájárulás: |
||||
egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): …... |
||||
Alulírott 1. pont szerinti Építtető, a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a településképi bejelentési eljárás lefolytatását. |
||||
A TEVÉKENYSÉG IGAZOLÁSA |
||
Jogszerű hallgatás |
||
Tudomásul vesz |
feltétel nélkül |
|
Kikötéssel tudomásul vesz |
feltétel a kiadott településképi határozatban |
|
Megtilt és figyelmeztet |
Indokolása a kiadott településképi tiltó határozatban |
|
|
||
6. melléklet a 13/2018. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek.
1. Természeti területek;
2. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;
3. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.