A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. E feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány {működési hiányon külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni [Áht. 23. § (4) bekezdés] nem tervezhető. [Mötv. 111. § (2) – (4) bekezdés]

A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. [Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (3) bekezdés]

A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg

A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. [Áht. 24. § (2) bekezdés]

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján a jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. [Ávr. 27. § (1) bekezdés]

A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét. [Ávr. 27. § (2) bekezdés]

Amennyiben a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. [Áht. 25. § (1) bekezdés]

Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. [Áht. 25. § (2) bekezdés]

Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. [Áht. 25. § (3)] Az így folytatott gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az (1) és (3) bekezdés szerint beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el. [Áht. 25. § (4) bekezdés]

A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

A közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

A költségvetési rendeletet a képviselő testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 79. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. XXV. törvény 65. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza [Áht. 23. § (2) bekezdés]

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait

aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok és

ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait (ugyanaz, mint az a) pontban, csak költségvetési szervenként külön-külön)

ba) kiemelt előirányzatok,

bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok

szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. [Áht. 23. § (3) bekezdés]

A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni [(Ávr. 24. § (1) bekezdés]

a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

b) a helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, így különösen

ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,

ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

bc) az általános és céltartalékot, és

bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. [Ávr. 24. § (2) bekezdés]

A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt. A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást. [Áht. 34. § (1)-(2) bekezdés]

Ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg.

Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos megbízását az e bekezdésben meghatározottaknál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. [Áht. 71. § (1) bekezdés]

A helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. [Áht. 97. § (2) bekezdés] Az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit. [Áht. 109. § (6) bekezdés]

A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat. [Ávr. 43/A. § (2) bekezdés]

A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget. [Ávr. 52. § (6) bekezdés]

A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az Áht. 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő írásban jogosult. [Ávr. 55. § (2) bekezdés f) pont]

Ha a helyi önkormányzatnál nincs az Ámr. 52. § (6) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra jogosult személy vagy a kötelezettségvállalásra jogosult személy feladata ellátásában akadályoztatva van, a képviselő-testület egyedi határozatában az önkormányzati hivatal alkalmazásában álló személyt jelölhet ki a helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására. A képviselő-testület általi kijelölés megszűnik, ha a kötelezettségvállalásra más személy válik jogosulttá vagy az arra jogosult személy akadályoztatása megszűnik. [Ávr. 52. § (6a) bekezdés]

Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az egységes rovatrend K1102. Normatív jutalmak és a K1103. Céljuttatás, projektprémium rovatai költségvetési kiadási előirányzatai terhére a költségvetési évben együttesen az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség. [(Ávr. 51. § (1) bekezdés]

Az Alaptörvény 51. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület, a megyei közgyűlés soron következő ülésén be kell számolnia. [Áht. 40. § (5) bekezdés]

Az önkormányzat, költségvetési szervei, illetve az önkormányzat és költségvetési szervei összesített 2025. évi költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban jelen előterjesztés 1/A, 1/B és 1/C melléklete tartalmazza. A mérlegekhez kapcsolódó részletes indokolást az alábbiakban terjesztem elő.

2025. évben a várható központi támogatások összege összesen 194.559.841 Ft. Támogatást kap az önkormányzat köznevelési feladatokra, az óvoda, bölcsőde pedagógusok béréhez és járulékaihoz, a munkájukat segítő alkalmazottak béréhez és járulékaihoz, egy képlet alapján megállapított elismert pedagógus létszámra és működési kiadásokra. Ez az évben várhatóan 74.375.588 Ft lesz. Bölcsődei támogatás összege 2025. évre 32.564.200 Ft.

A gyermekétkeztetés az önkormányzat feladata, amihez egyrészt állami támogatást kapunk; ez várhatóan 33.099.420 Ft (bértámogatás, valamint üzemeltetési támogatás), illetve a szülők általi térítési díj, valamint a bölcsődei gondozási díj befizetések képezik a feladat bevételének másik részét, ennek tervezett összege 1.000.000 Ft. Támogatás érkezik még az államtól a szociális feladatokhoz, ez 5.036.000 Ft 2025-ben. Kulturális feladatokra 2.270.000 Ft-ot kap az önkormányzat ez évben.

A helyi adó bevételek jelentős részét képezik a bevételeknek, ezért fontos hogy a tervezésnél reális összegek kerüljenek a költségvetésbe. Helyi adókhoz tartozik a magánszemélyek kommunális adója, az ebből származó bevételünk 1.102.352 Ft volt az elmúlt évben, ennek alapján terveztük a 2025. évi bevételt is. Az iparűzési adó előirányzatot szintén a teljesítés alapján terveztük, mégpedig 7.133.016 Ft-ot. A gépjármű adó 100%-a az állam által elvonásra kerül.

Azzal is számoltunk, hogy nem mindenki fizeti be határidőre az adót, amiért pótlékot kell fizetnie. Erre a 2024-as teljesítések alapján 200.000 Ft-ot terveztünk.

Működési bevételeknél közüzemi hozzájárulást ( bölcsőde, óvoda) 8.000.000 Ft terveztünk.

A közvetett támogatások bemutatását, így az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összegét; a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összegét; a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összegét, adónemenként; a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összegét, az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összegét az előterjesztés 2/A-2/B-2/C-2/D. melléklete tartalmazza.

Költségvetésünk kiadási oldalát részben meghatározza az önállóan működő intézmény költségvetése. Az óvodai, valamint a bölcsődei intézmény költségvetésének tervezete egyeztetésre került, amely kötelező és önként vállalt feladat bontásban kerül a Képviselő-testület elé.

A kulturális kiadások tervezésénél a személyi juttatások a törvény előírásainak megfelelően és a Képviselő-testület által biztosított létszámmal kerültek betervezésre. A személyi juttatás összege várhatóan 2.054.000 Ft + járulék.

A közművelődés dologi közüzemi díjakra és egyéb dologi kiadásokra, reprezentációra 3.800.000 Ft-ot terveztünk be a kiadási közé.

Az egyéb város- és községgazdálkodás feladaton kerülnek megtervezésre a település működtetésével kapcsolatban felmerülő közüzemi díjak, egyéb feladatok: úgymint a közterületek rendben tartása, közkutak vízdíjának fizetése, karbantartási feladatok. Zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat vállalkozási szerződés alapján egyéni vállalkozó látja el, ennek összege várhatóan 3.720.000 Ft-ot tesz majd ki. Településfenntartási feladatok közé tartozik a közvilágítás biztosítása, erre 4.750.000 Ft-ot terveztünk.

Az önkormányzat szociális juttatásainál a támogatás 5.036.000 Ft az állam részéről. 2015. március 1. napjától az önkormányzat rendkívüli települési támogatást és települési támogatást állapíthat meg az önkormányzati rendelet alapján.

A polgármester és a képviselők személyi juttatása, járulékai, és a nem kizárólag a hivatalt érintő dologi kiadások, szerződések is itt kerültek tervezésre. A polgármester, az alpolgármester és a képviselők személyi juttatása éves szinten 17.500.000 Ft és járuléka.

Megállapodás alapján vérszállításhoz, fogászathoz és Bursa Hungarica ösztöndíjhoz is ad pénzt az önkormányzat, ezekre 3.720.000 Ft-ot terveztünk be.

A központi költségvetésből nyújtott állami támogatás nem nyújt fedezetet a Hivatal dolgozóinak illetményére és a hivatal működéséhez szükséges dologi kiadásokra, így az önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk a Hivatal fenntartásához.

A közös önkormányzati hivatalt létrehozó megállapodás alapján a hivatal fenntartásához kapcsolódó közüzemi költségek, így gáz-, villany és vízdíj, szemétszállítás költsége, valamint a takarítási költségek a hivatalt fenntartó önkormányzatok költségvetésébe kerültek betervezésre.

A Táplánszentkereszti Közös Önkormányzati Hivatal 2025. évi költségvetéséről a társult önkormányzatok polgármesterei véleményezték és változtatás nélkül jóváhagyták. A Hivatal működéséhez pedig 2.929.536 Ft összeggel kell hozzájárulni.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény – a továbbiakban: Nkt. – 83. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a köznevelési intézmény fenntartójának feladata meghatározni a köznevelési intézmény költségvetését.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény – a továbbiakban: Áht. – 24. § (4) bekezdése rögzíti, hogy „A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:

Az Áht. végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet – a továbbiakban: Ávr. – 29. § (3) bekezdése értelmében: „A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t, a 27. §-t és a 28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a társulás költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó önkormányzati hivatalt és az azt vezető jegyzőt is érteni kell.”

A Sorokpolányi Bóbita Óvoda és Bölcsőde fenntartóját tekintve Sorokpolány Község Önkormányzata alá tartozik. Az intézmény 2024. évi költségvetését az alapító önkormányzat fogadja el.

A költségvetés tervezése során, az intézmény vezetőjével a szükséges egyeztetés lezajlott, melyről jegyzőkönyv felvételére sor került, illetve ez alapján és a hatályos jogszabályi előírásokat követve a költségvetés tervezése és előkészítése megtörtént.

A további jogszabályi háttérről az alábbi tájékoztatást adom.

Előbbiekre tekintettel beterjesztem a Sorokpolányi Bóbita Óvoda és Bölcsőde 2025. évi költségvetését az alábbiak figyelembevételével.

Az óvoda működtetését, valamint a gyermekétkeztetés feladatát Sorokpolány Község Önkormányzata látja el. Ez - a fentebb már ismertetettek alapján - saját bevételéből és az állami feladatfinanszírozásból történik. Az óvodapedagógusok és dajkák személyi juttatásai az évben várhatóan 90.758.200 Ft + járulékot tesznek majd ki. A dologi kiadásokra 14.341.932 Ft-ot terveztünk be. Az önkormányzatnak az óvoda működtetéséhez saját bevételei terhére összesen 0 Ft összeggel szükséges hozzájárulnia.

A béren kívüli juttatás az óvodai alkalmazottak részére 1.296.000 Ft összegben került megállapításra.

Az óvoda költségvetési bevételei 2025. évben mindösszesen 0 Ft, a finanszírozási bevételei 117.070.132 Ft összegben kerültek tervezésre.

A bevételek tartalmazzák Sorokpolányi Bóbita Óvoda köznevelési feladatainak támogatását 83.910.588 Ft összegben, amely fedezetet biztosít teljes egészében az intézmény 2025. évi működtetéséhez. Az önkormányzati hozzájárulás összege 0 Ft-ban került betervezésre. Az Óvoda költségvetési maradványa 595.344 Ft.

Az óvoda finanszírozási kiadásai mindösszesen 0 Ft összegben, a költségvetési kiadásai pedig 84.505.932 Ft összegben kerültek tervezésre.

Az óvoda kiadásai kiemelt kiadási jogcímenként a következőképpen alakulnak:

A bölcsőde működtetését, valamint a gyermekétkeztetés feladatát Sorokpolány Község Önkormányzata látja el. Ez - a fentebb már ismertetettek alapján - saját bevételéből és az állami feladatfinanszírozásból történik. A kisgyermeknevelő és dajkák személyi juttatásai az évben várhatóan 24.922.000 Ft + járulékot tesznek majd ki. A dologi kiadásokra 4.632.200 Ft-ot terveztünk be. Az önkormányzatnak a mini bölcsőde működtetéséhez saját bevételei terhére összesen 0 Ft összeggel szükséges hozzájárulnia.

A béren kívüli juttatás a bölcsődei alkalmazottak részére 324.000 Ft összegben került megállapításra.

A bölcsőde költségvetési bevételei 2025. évben mindösszesen 0 Ft, a finanszírozási bevételei 32.564.200 Ft összegben kerültek tervezésre.

A bevételek tartalmazzák a bölcsőde nevelési feladatainak támogatását 32.564.200 Ft összegben, amely fedezetet biztosít teljes egészében az intézmény 2025. évi működtetéséhez. Az önkormányzati hozzájárulás összege 0 Ft-ban került betervezésre.

Az intézmény finanszírozási kiadásai mindösszesen 0 Ft összegben, a költségvetési kiadásai pedig 32.564.200 Ft összegben kerültek tervezésre.

A bölcsőde kiadásai kiemelt kiadási jogcímenként a következőképpen alakulnak:

A bölcsőde nem tervez többéves kihatással járó döntéseket, így azok számszerűsítésének évenkénti bontása és összesítése nemleges.

Az óvoda nem tervez közvetett támogatásokat nyújtani, így ezek kimutatása nemleges.

Az Áht. 24. § (4) bekezdés d) pontja szerinti az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatai az alábbiak szerint alakulnak, adósságot keletkeztető jogügyletekből eredő fizetési kötelezettsége a költségvetési évet követő három évre várható összege 0, tekintettel, hogy ilyen jellegű fejlesztéseket nem tervez a Társulás.

Az Áht. 29/A. §-a a középtávú tervezés keretein belül előírja - a Stabilitási törvény 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján -, hogy az önkormányzatok mellett a társulásoknak is határozatban kell megállapítaniuk - az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. évi (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint - saját bevételeinek, valamint a Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.

Az Áht. 29/A. § „A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg

a) a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és

A kimutatás jelen előterjesztés mellékletét képezi.

Az önkormányzat, illetve költségvetési szervei költségvetésének egyes előirányzatain történő teljesítéseket havi bontásban az előterjesztés 4. mellékletében terveztük.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a értelmében, a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzése során felméri a szabályozás várható következményeit.

Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A hatásvizsgálat az előterjesztés mellékleteként csatolásra került.

Az előterjesztés tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ban foglaltak szerint a rendelettervezet indokolását.