Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1995.(IX.25.) önkormányzati rendelete

Kőszegpaty község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályairól

Hatályos: 2023. 12. 13

Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1995.(IX.25.) önkormányzati rendelete Kőszegpaty község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályairól

2023.12.13.

I.

Általános rendelkezések

1. §

2. § Az önkormányzat neve: Kőszegpaty község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

Székhelye, telephelye: 9739 Kőszegpaty, Kossuth L. u. 39.
Működési területe: Kőszegpaty község

3. § (1) Az önkormányzat - a jogszabályok keretei között - önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzat jogi személy, feladat és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület - a jogszabályok keretei között - egyes hatásköreit a polgármesterre vagy bizottságaira átruházhatja.

(3) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körébe tartozó feladatai ellátását más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján is megoldhatja.

(4) Az önkormányzat

a)1 az átruházott hatásköreinek jegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza, melynek folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni, a szükséges módosításokra vonatkozó javaslat megtételével

b) más helyi önkormányzattal létrehozott, társulás útján ellátandó feladat és hatásköreit az SZMSZ 3. sz. melléklete;

c)

(5) A hatásköri jegyzékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző köteles gondoskodni.

II.

A képviselőtestület programja és munkaterve

4. § (1) A képviselő-testület 4 képviselőből és a lakosság által közvetlenül választott polgármesterből áll. (2) A képviselőtestület elnöke a polgármester.

(3)

5. § (1) A polgármester a képviselőtestület megbízatásának időtartamára vonatkozó programot köteles a képviselőtestület elé terjeszteni.

(2) A programnak tartalmaznia kell:

a.) a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait,
b.) a helyi közügyek, közszolgáltatások megoldásában feladatot vállaló önszerveződő lakossági szervezetek támogatásának lehetőségeit, formáját,
c.) a község bel- és esetleges külföldi kapcsolatainak alakítását.
(3) A program elfogadásához a megválasztott települési képviselők minősített többségű egyetértő szavazata szükséges.

6. § (1) A képviselőtestület a polgármester előterjesztése alapján a tárgyév január végéig éves munkatervet készít.

(2) A munkaterv elkészítésekor a választási ciklus programját, a bizottságok, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati intézmények, valamint a közszolgáltatást nyújtó szervezetek és gazdálkodó egységek vezetőinek javaslatát figyelembe kell venni. A tervezetbe fel nem vett javaslatokról a képviselőtestületet és a javaslattevőt rövid indokolással tájékoztatni kell.

(3) A más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján ellátott feladatot a tárgyaló testületi ülés időpontját - amennyiben közös testületi ülés látszik szükségesnek - a társulásban résztvevő önkormányzattal egyeztetni kell.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a./ a fő feladatokat, célkitűzéseket és azok megvalósításához szükséges teendőket,
b./ a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendek előadóit, a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét,
c./ azoknak a napirendeknek a meghatározását, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást
kell tartani, illetőleg bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
d./ a közmeghallgatás(ok) helyét, időpontját,
e./ a tervezhető lakossági fórumok témáját, helyét, időpontját,
f./ egyéb szervezési feladatokat.
(4) A jóváhagyott munkatervet a képviselőtestület tagjainak és az állandó meghívottaknak meg kell küldeni.

III.

A képviselőtestület ülésének összehívása,

előterjesztések a testületi ülésre

7. § (1) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart.

(2) A képviselőtestület ülését

a./ 15 napon belül össze kell hívni legalább két képviselő vagy a képviselőtestület bizottsága napirendet tartalmazó indítványára,
b./ 8 napon belül össze kell hívni a társulás útján ellátott feladatok ügyében a társulásban résztvevő önkormányzat(ok) képviselőtestületének indítványára,
c./ 3 napon belül kell összehívni a polgármester vagy az a./ és b./ pontban megjelöltek indítványára a halaszthatatlanul sürgős ügyekben.

8. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a korelnök testületi tag hívja össze és vezeti le.

(3) A képviselőtestületi ülés általában nyilvános. Zárt ülés tartásának szabályait törvény állapítja meg.

(4) Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak legalább öt nappal az ülés előtt kézhez kapják.

(5) A polgármester az SZMSZ-ben előírtakon túl az előterjesztő javaslatára határoz arról, hogy a napirend tárgyalásához kit, illetve mely szervezet képviselőjét hívja meg tanácskozási joggal.

(6) Tanácskozási joggal meg kell hívni minden testületi ülésre a tárgyban érintett önkormányzati intézmény vezetőjét, ill. háziorvost.

(7) A 7. § (2) bekezdés c./ pontja esetében az ülés az írásos anyag mellőzésével, rövid úton is összehívható (telefon, személyes meghívás), a napirendet ebben az esetben szóban ismertetni kell.

(8) Az ülés időpontját, helyét és napirendjét a meghívó kiküldésével egyidőben a hirdetőtáblákon közzé kell tenni.

(9) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a képviselő-testület külön-külön hallgatja meg, ezt a meghívójukban jelezni kell.

(10) Zárt ülésre az érintett meghívása kötelező, amennyiben az érintett meghallgatása szükséges, továbbá a döntés meghozatala függ az általa közölt adattól vagy nyilatkozattól.

9. § (1) A meghívó tartalmazza:

a./ az ülés időpontját, helyét,
b./ napirendjét,
c./ napirendi pontonként az előterjesztő nevét, beosztását, annak megjelölését, ha az előterjesztés szóban történik,
d./ kiadásának idejét, a polgármester aláírását.
(2) A meghívóhoz az írásbeli előterjesztéseket, valamint a szóbeli előterjesztések határozati javaslatait mellékelni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alól a 7. § (2) bekezdés b./ és c./ pontja alá tartozó esetekben el lehet térni, az írásos anyagot az ülés megkezdéséig kell a képviselőkhöz és a tanácskozási joggal meghívottakhoz eljuttatni, illetve részükre átadni.

10. § (1) A képviselőtestület ülésére szóban vagy írásban lehet előterjesztést tenni.

(2) Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.

(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni:

a./ a választási ciklus időtartamának programjáról,
b./ a képviselőtestület éves munkatervéről,
c./ az önkormányzati rendelet tervezetéről,
d./ a költségvetési tervről és a zárszámadásról,
e./ a más önkormányzatokkal, szervekkel és szervezetekkel kötendő megállapodások tervezetéről,
f./ hitelfelvételi javaslatról.
(4) Az előterjesztés főbb elemei az önkormányzati rendelet tervezetének kivételével:
a./ az első rész:
- a tárgy pontos meghatározása,
- annak megjelölése, hogy a téma szerepelt-e már napirenden, ha igen, milyen döntést
hoztak,
- annak indoklása, miért vált szükségessé a téma (újbóli) megtárgyalása,
- azoknak a körülményeknek és összefüggéseknek ismertetése, melyek a döntés meg-
hozatalát indokolják,
- fel kell tüntetni a végrehajtáshoz szükséges dologi eszközöket, költségkihatásokat,
azok fedezeti forrásait.
b./ a második rész: a határozati javaslat
- csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, nem tartalmazhat
indoklást,
- konkrétnak, érthetőnek kell lennie,
- alternatív javaslatot kell előterjeszteni, ha többféle megoldás lehetséges, ilyenkor az
eltérő tartalmi határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,
- tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehaj-
tás és az esetleges időközi beszámolás határidejét.
(5) Az előterjesztés az önkormányzati rendelet-tervezet esetén szintén két részből áll:
a./ az első rész a rendelet tervezete,
b./ a második rész a rendelet-tervezet indoklása, melynek összeállítása során a (4) bekezdés a./ pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

11. § (1) Az egyes napirendek írásos előterjesztésének terjedelme - az önkormányzati rendelet-tervezet kivételével - általában öt gépelt oldalnál több nem lehet.

(2) Az előterjesztés mellékletét képező táblázatok, térképek és a szerződés tervezetek az öt oldalba nem számítanak bele.

2. § (1) Az írásbeli előterjesztést, valamint a szóbeli előterjesztés határozati javaslatát - a 7. § (2) bekezdés b./ és c./ pontjában foglalt esetek kivételével - a képviselőtestület ülése előtt legalább 8 nappal el kell készíteni.

(2) Az előterjesztés tartalmáért és az elkészítés határidejének betartásáért a napirend előterjesztője felelős.

(3) A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles az írásos anyag kiküldése (sokszorosítása) előtt megvizsgálni.

12/A. § Határozat hozatalát kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai valamint a jegyző, aljegyző. Határozati javaslat a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.

IV.

A képviselőtestület ülésének vezetése,

a szavazás és az ülés rendje

13. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.

(2) Az ülés megkezdésekor az ülés elnöke számszerűen megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e és azt az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.

4. § (1) A képviselőtestület döntéseit - a jogszabályban foglalt esetek kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

(2) Névszerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselőtestület jelenlévő tagjai legalább 1/3-a indítványozza és a testület egyszerű szavazattöbbséggel elfogadja.

(3) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, ill. zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő. Elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Szavazategyenlőség esetén a napirend előterjesztője jogosult legfeljebb 3 percben az előterjesztett vagy a vita során kialakított határozati javaslat elfogadásának célszerűségét indokolni, ezt követően a szavazást meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirend újbóli tárgyalására 15 napon belüli időpontra a testületi ülést újból össze kell hívni.

(6) A névszerinti szavazásnál a jegyző az elkészített névjegyzék – mely tartalmazza a névszerinti szavazás tárgyát - alapján felolvassa azt egyenként, a képviselő-testület tagjai nevük elhangzása után „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, melyet a jegyző a névjegyzéken rögzít. A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket a polgármester és jegyző aláírásukkal hitelesítik, és a jegyzőkönyvhöz csatolják.

(7) A titkos szavazást 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek tagjai csak képviselők lehetnek. A szavazás szavazólapok és urna igénybevételével történik, szükség esetén szavazóhelyiség igénybevételével.

(8) A szavazatszámláló bizottság értékeli a szavazólapokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás eredményét, a jegyzőkönyvvezető nevét. A jegyzőkönyv aláírását követően a szavazás eredményéről jelentést tesz a bizottság elnöke a képviselő-testület előtt.

15. § (1) A megválasztott képviselőtestület több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl:

a./ a helyi népszavazás kiírásához,
b./ a költségvetés megállapításához és végrehajtása elfogadásához,
c./ a helyi adó megállapításához,
d./ a hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,
e./ intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez,
f./ gazdasági társulásban való részvételhez,
g./ a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához, kiegészítéséhez és módosításához,
h./ a településrendezési terv elfogadásához, módosításához,
i./ eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmánybíróságnál.

16. § (1) Sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanapon 12 óráig írásban, megalapozottságát röviden indokolva a polgármesterhez címezve lehet a polgármesterhez, távollétében a jegyzőhöz benyújtani.

(2) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a 7. § (2) bekezdésében megjelöltek jogosultak.

(3) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha annak tárgya olyan ügy, mely a képviselőtestület hatáskörébe tartozik és egyébként megtárgyalására rendkívüli ülés összehívása lenne indokolt.

(4) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

(5) Az elfogadott sürgősségi indítványt a napirend első pontjaként kell megtárgyalni.

(6) Az elutasított sürgősségi indítvány megtárgyalásának időpontjáról vagy tárgyalásának mellőzéséről a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

17. § (1) A napirendet az ülés elnöke terjeszti a képviselőtestület elé.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

18. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt az ülés elnöke tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről, az interpellációkra adott válaszokról. A beszámoló írásban is kiadható.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselőtestület általában vita nélkül dönt.

19. § (1) A napirend egyes pontjait - a képviselőtestület által elfogadott sorrendben - a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.

(2) Az egyes napirendek szóbeli előterjesztésének időtartama lehetőleg a 30 percet ne haladja meg.

(3) Az írásos előterjesztésekhez legfeljebb 10 perc időtartamú szóbeli kiegészítés tehető. A kiegészítés ne ismételje az írásos előterjesztésbe foglaltakat, ne érintsen új kérdéseket - kivéve, ha azt jogszabályi változás vagy más előre nem látott esemény szükségessé teszi.

(4) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(5) A vita során - annak szükségtelen elhúzódása miatt - az ülés elnöke vagy a képviselők javaslatot tehetnek a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve a vita lezárására. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(6) Az ülés elnöke az ülésen résztvevő érdeklődőknek hozzászólási jogot adhat.

(7) A vita lezárása után, de még az elnöki összefoglaló előtt, a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(8) Ha a jegyző igényli, a határozathozatal előtt biztosítani kell, hogy szükség esetén törvényességi észrevételt tehessen.

(9) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb a következő ülésig írásban jeleznie kell azt a képviselő-testületnek, kifejtve, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés, részben vagy egészben. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.

19/A. §

1. A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
2. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
3. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.
4. A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
5. A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti.
6. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

20. § (1) Az ülés elnökének összefoglalója a vita lényegét tömören összegezve, érdemben térjen ki az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot (rendelet-tervezet) érintő valamennyi érdemi felvetésre.

(2) Az ülés elnöke a határozati javaslatokat (a rendelet-tervezet érintett rendelkezéseit) egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati (rendelet-tervezeti) javaslatokról kell dönteni.

(3) A szavazás eredményének számszerű megállapítása után az ülés elnöke kihirdeti a határozatot (rendeletet).

(4) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – halasztást nem tűnő valamennyi ügyben döntést hozhat.

(6) Amennyiben a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – döntést hozhat. A döntésről a soron követő ülésen köteles beszámolni.

21. § (1) A képviselők az ülés megkezdéséig nyújthatják be interpellációjukat az ülés elnökének. Az interpellációt az ülés elnöke ismerteti.

(2) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen, amennyiben ez nem lehetséges 15 napon belül írásban köteles a képviselőnek megadni.

(3) Az írásban adott választ a következő testületi ülésen ismertetni kell.

(4) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.

22. § (1) A napirend és az interpelláció(k) lezárása után a képviselők a települést és a lakosságot érintő bejelentéseket tehetnek és kérdéseket vethetnek fel.

(2) A bejelentések alapján tett intézkedésekről a polgármester a következő ülésen számol be.

(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

23. § Az ülés elnökének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében

- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
- rendre utasítja azt, aki a testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
- ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti - képviselő kivételével - a rendbontót.

V.

A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve

24. §

25. § (1) A jegyzőkönyv 1 eredeti példányban készül, melynek törvényszerinti határidőn belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a.) az ülés helyét és idejét,
b.) az ülésen megjelent, az igazoltan és igazolatlanul távollevő képviselőtestületi tagok, valamint a tanácskozási joggal jelenlévők és a meghívás ellenére távolmaradók nevét,
c.) a határozatképesség megállapítását,
d.) a meghívótól eltérő napirendi javaslatokat, a szavazás eredményét,
e.) az elfogadott napirendet,
f.) napirendi pontonként:
- az előterjesztő nevét, a szóbeli előterjesztések és kiegészítések rövid tartalmát,
- a kérdések, a hozzászólások, valamint az adott válaszok rövid tartalmát, a kérdést fel-
tevő, hozzászóló és a válaszadó nevét,
- minden, a döntés meghozatalában lényeges tényt és körülményt,
- a szavazás számszerű eredményét,
- a hozott határozatok szószerinti szövegét.
g.) az interpellációk, bejelentések, kérdések rövid tartalmát, a feltevő nevét, a válaszok rövid tartalmát, a válaszadó nevét, a hozott határozatok szószerinti szövegét.
h.) a jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a jegyző írja alá.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, aljegyző és a Vas megyei Kormányhivatal vezetője, illetve megbízottja tekinthet be.

26. § (1) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv elkészültét követően papír alapon a Közös Önkormányzati Hivatalban 15 napra közszemlére, továbbá elektronikus úton közzé kell tenni. Nem lehet közszemlére tenni a zárt ülések jegyzőkönyvét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli.

a.) Az eredeti példányhoz mellékelni kell:
- a meghívót és mellékleteit,
- a jelenléti ívet,
- minden olyan írásos anyagot, melyet a képviselőtestület tagjai az ülés megkezdéséig,
annak az ülésen való tárgyalása érdekében kézhez kaptak.
b.) Az eredeti jegyzőkönyveket és mellékleteit a jegyző évente bekötteti és gondoskodik biztonságos őrzéséről.

VI.

A képviselőtestület bizottságai

7. § (1) A képviselőtestület esetenkénti feladatok ellátásra ideiglenes bizottságot hot lére.

28. § (1) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel választja meg.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani.

(3) A bizottságba tagként a községben élő, a feladatkör szerinti szakemberek választhatók be. Jelölésükre a községben működő intézmények, lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(5) A képviselő több bizottság elnökének, tagjának megválasztható.

(6) A bizottsági tagság megszűnik a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint, továbbá a meghatározott feladat vagy határidő lejártával.

29. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottság ülését annak elnöke hívja össze.

(3) Az ülésre szóló meghívót a tagoknak és a napirend tárgyalásában érdekelteknek legalább az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni.

(4) A meghívó tartalmazza:

a.) az ülés időpontját és helyét,
b.) a napirendet és az előadók nevét,
c.) a bizottság elnökének aláírását.
(5) Rendkívüli esetben a bizottság rövid úton (személyesen, telefonon) az ülés előtt legkésőbb egy nappal is összehívható.
(6) Össze kell hívni a bizottsági ülést:
a.) tagjainak legalább 1/3-a napirendet is tartalmazó indítványára,
b.) a polgármester indítványára,
1. ha a képviselőtestület elrendeli.

30. § (1) A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag vezeti.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.

(3) Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését 3 napon belüli időpontra kell összehívni.

31. § (1) A bizottság feladatát a feladat jellegének megfelelően a képviselőtestület határozza meg.

(2) A bizottság feladatai ellátása érdekében

1. tájékoztatást kérhet a polgármesteri hivataltól, intézménytől,
b.) megtekintheti a tárgyalásra kerülő napirend alapiratait.

32. § (1) A bizottság üléséről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek 1 példányát a polgármesternek kell átadni.

(2) A jegyzőkönyv formájára és tartalmára a 25. § (2) bekezdés a.)-f.) pontjait, valamint a 26. § (3) bekezdésének a.) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke és a jegyzőkönyv vezetésével megbízott személy írja alá.

33. § (1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, megszervezéséről a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A bizottság ülésén - ha a bizottság igényt tart rá - a Közös Önkormányzati Hivatal adott ügykör szerinti szakfeladatot ellátó dolgozója köteles részt venni és a szükséges tájékoztatást megadni.

VII.

A polgármester, alpolgármester

34. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatású jogviszonyban, tiszteletdíjasként látja el.

(2) A polgármester fő feladatai:

- az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságnak a biztosítása
- a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése,
- a képviselők és a képviselőtestület bizottságai munkájának segítése,
- együttműködés a társadalmi szervezetekkel a lakosság önszerveződő közösségeivel.

35. § (1) A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.

36. § (1) A polgármester tiszteletdíját a jogszabályi keretek között képviselői indítványra állapítja meg a képviselő-testület.

(2) Az alpolgármester részére a képviselőtestület tiszteletdíjat állapít meg.

/3/ A polgármestert, alpolgármestert és a képviselőket feladataik ellátásával összefüggésben – jogszabályban meghatározott összegű – költségtérítés illeti meg.

(4)

VII/A.

A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata

36/A. §

.

(1) Az önkormányzati képviselő és a polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül – a 2001. évi CII. törvény melléklete szerinti – vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A kötelezett a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas – vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

36/B. §

.

(1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnevezéssel önkormányzati bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság létszáma három fő, feladat- és hatáskörét a 9. számú melléklet határozza meg.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság felhívja a képviselőt, polgármestert
- a saját, valamint
- hozzátartozója
vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok haladéktalan bejelentésére. A képviselő, a bizottság elnökének a felhívására köteles a bejelentést írásban megtenni.

36/C. §

.

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatja.
(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozat eljárással kapcsolatos döntés.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

VIII.

Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal

37. §

1. Cák, Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó községek Képviselő-testületei az Mötv. 84. § (1) bekezdésébe foglaltak ellátására közös önkormányzati hivatalt alakítottak és tartanak fenn.
2. A közös hivatal székhelye: 9724 Lukácsháza, Szombathelyi u. 2.

38. §2 (1) A jegyző feladatát és a közös hivatal szervezetét, működési rendjét a jogszabályokban szabályozottakon túlmenően az alapító önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása tartalmazza.

(2) A jegyző és a közös hivatal ügyfélfogadásának rendjét papír alapon és elektronikus formában közzé kell tenni.

(3) A jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén feladatukat a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal lukácsházi székhelyén az anyakönyvi feladatok ellátásával megbízott igazgatási feladatokat ellátó ügyintéző látja el.

IX.

Önkormányzati rendeletalkotás

39. § A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkothat:

a.) a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
b.) törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

39/A §

(1) . Önkormányzati rendelet megalkotását a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai, jegyző és aljegyző, az intézményvezetők, valamint a településen működő civil szervezetek kezdeményezhetik.
(2) . A kezdeményezést írásban kell benyújtani, a szabályozás tárgykörének, céljának és várt hatásának megjelölésével és indoklással.

40. § (1) A polgármester a rendeletalkotás kezdeményezését a képviselőtestület ülésén ismerteti.

(2) a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz:

- a kezdeményezés elfogadásáról vagy elutasításáról,
- a rendeletben szabályozandó főbb kérdésekről,
- ha megbízza az előkészítésért felelős bizottságot vagy személyt,
- ha meghatározza a rendelet előkészítésének rendjét, az egyeztetési kötelezettségeket, vitafórumokat,
- a lakosság széles körét érintő rendelettervezet esetén a lakosság véleménye kikérésének módjáról és időpontjáról,
- a rendelettervezet elkészítésének határidejéről,
- a rendelettervezet testület elé terjesztésének határidejéről.
(3) A rendelettervezet szakmai előkészítése, törvényességének biztosítása a jegyző feladata.

41. § A rendelettervezet előterjesztésekor az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet az előkészítés során elhangzott, de a tervezetben nem szereplő valamennyi javaslatról.

42. § A rendelet - a külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig - a rendelkezéseit megszegőkkel szemben szankciókat írhat elő.

43. § (1) A rendeletben rendelkezni kell hatályba lépésének időpontjáról.

(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

44. § (1) A rendelet hiteles szövegét az elfogadását követő 8 napon belül a jegyző szerkeszti és teszi közzé a helyben szokásos módon, megküldi a helyben működő társadalmi szervezeteknek, intézményeknek.

(2) A hatályos rendeletek nyilvántartásáról, megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

45. § A rendeletek hatályosulását, időszerűségét a képviselőtestület a bizottságok közreműködésével folyamatosan ellenőrzi.

IX/A.

Lakossági fórumok

45/A. § /1/ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

/2/ A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
/3/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
/5/ A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat az 1997. évi I. törvényben előírt módon kell intézni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

45/B. § /1/ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.

/2/ Fontosabb szabályai:
1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
2. A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.
3. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

X.

Társulások

46. §

XI.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

47. § (1) A képviselőtestület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl helyi népszavazást rendelhet el minden olyan ügyben, amely:

a.) a település egészét vagy egy részét érinti,
b.) eldöntése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik,
c.) nem ütközik a népszavazás kiírását korlátozó rendelkezésekbe.
(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a.) a települési képviselők legalább egynegyede,
b.) a képviselőtestület bizottsága,
c.) legalább 32 választópolgár
(3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselőtestület a legközelebbi ülésen, de legkésőbb 30 napon belül dönt.

(4)

48. § (1) A helyi népszavazást az elrendelésétől számított két hónapon belül, egy munkaszüneti napon kell megtartani.

(2) A helyi népszavazás lebonyolítására és eredményének megállapítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt kell alkalmazni..

49. §

XI/A. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

49/A. § /1/ A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

/2/ Az /1/ bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.
/3/ A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arró1, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni.
/4/ A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott gazdasági programot, költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:
a. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
b. az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok
körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
c. az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok
bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű
megoldásainak meghatározása;
d. az igények és célkitűzések egyeztetése
e. a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;
f. a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;
g. külön jogszabály által meghatározott kötelező elemek.

49/B. § /1/ Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

/2/ Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A polgármester közmeghallgatás keretében minden évben tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

49/C. § /1/ Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére külön rendelkezések irányadók. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.

/2/ A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
/3/ Az intézményi gazdálkodás ellenőrzését a belső ellenőrzésen túl a Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

49/D. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

XII.

Záró rendelkezések

50. § A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Kőszegpaty község Önkormányzatának az önkormányzat ideiglenes szervezeti és működési szabályairól szóló 1/1991. (II.25.) sz. rendelete.

1. melléklet az 5/1995.(IX.25.) önkormányzati rendelethez3

Átruházott hatáskörök jegyzéke

1. Polgármesterre átruházott hatáskörök

1.1. Az önkormányzat közvetlen hasznosításában levő vagyontárgyak tekintetében a 7. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére a polgármester jogosult. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 5/1993. (X.14.) számú rendelet, 7. §)

1.2. Felügyelet nélkül utcán, közterületen található ebeket eseti intézkedéssel befogathatja. (Kőszegpaty község Önkormányzatának a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól szóló 8/1998. (XI.13.) sz. rendelet, 17. § alapján)

1.3. Kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az önkormányzat címerének használatát engedélyezi. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 6/2000. (V. 22.) számú rendelet, 4. §)

1.4. Dönt az egy évet meg nem haladó közterület-használati engedély tárgyában. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 6/2001. (X.30.) számú rendelet, 7. §)

1.5. Közművelődési fórum összehívása. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló 5/2006. (II. 16.) számú rendelet 5. §)

1.6. Átveszi a köztemetőben végzendő munkák időpontjáról, várható időtartamát, annak megkezdését megelőzően - a sírgondozás és a sírok virággal történő beültetését kivéve (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és temetkezésről szóló 9/2007. (VI.29.) számú rendelet, 6. §)

1.7. Falugondnoki szolgálat részére önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel irányítása. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 15. §)

1.8. Meghatározza az önkormányzat és a lakosság, valamint az önkormányzat intézményei és a lakosság közti kapcsolattartás konkrét feladatait. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 16. §)

1.9. Intézkedéssel kötelezi a falugondnoki szolgálatot ellátni az egyéb, a 16/2010.(XII.16.) önkormányzati rendelet 3-16. §-ba nem tartozó feladatokat, ha az nem ellentétes az e rendeletben meghatározott célokkal. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 17. §)

1.10. Egyedi utasítást ad falugondnok részére árubeszerzéssel, bevásárlással, gyógyszerkiváltással kapcsolatban. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 24. §)

1.11. Amennyiben a falugondnoki szolgálat kötelezően ellátandó feladatai közt rangsorolni kell, dönt a rangsorról. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 19. §)

1.12. Dönt a falugondnoki szolgálat szolgáltatási jellegű igénybevételéről. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 20. §)

1.13. Meghatározza a falugondnoki szolgálat helyettesítésének rendjét. Utasítást adhat a falugondnoki szolgálatnak. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 22. §)

1.14. Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatáról szóló 8/2013.(IX.19.) számú önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.

1.15. Határozatban megállapítja a házszámozást. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló 6/2014. (VIII.15.) számú önkormányzati rendelet 7. §)

1.16. A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról, egyes ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) számú rendelete 23. §)

1.17. A településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetéssel kapcsolatos hatáskörök. (Kőszegpaty község Önkormányzatának a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2017. (VIII.29.) sz. rendelete alapján)

1.18. Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kőszegpaty község településképének védelméről szóló 7/2019. (IX.4.) számú önkormányzati rendelete szerinti hatáskörök.

1.19. Költségvetési rendeletben meghatározott céltartalék felhasználásáról döntés elemi kár vagy más rendkívüli helyzet megoldása érdekében. (Költségvetési rendelet)

1.20. a Magyar Államkincstár felé teljesítendő havi adatszolgáltatások megfelelő teljesítése érdekében a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre. (Költségvetési rendelet)

1.21. A polgármester két költségvetési rendeletmódosítás közötti időben, halaszthatatlan ügyekben, saját hatáskörében az önkormányzat költségvetésében ugyanazon célra, legfeljebb egy alkalommal 1 000 000 Forint egyedi értékhatárig előirányzat átcsoportosítást hajthat végre úgy, hogy az működési hiányt nem eredményezhet, és a csökkentéssel érintett feladat ellátását nem veszélyeztetheti. (költségvetési rendelet)

1.22. a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével az előírt bevételeket beszedi és a szükséges kiadásokat teljesíti. (Költségvetési rendelet)

1.23. Készpénzben történő kiadást teljesíteni 200 000 forint felett a polgármesteri engedéllyel lehet. (Költségvetési rendelet)

2. Jegyzőre átruházott hatáskörök

2.1. Zöldterületeken a növényzetben kárt okozó munkákat közérdekű célból /létesítmények elhelyezése, felújítása, karbantartása stb/ végzéséhez engedély kiadása. (Kőszegpaty község Önkormányzatának a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól szóló 8/1998. (XI.13.) sz. rendelet, 9. § alapján)

2.2. A mulasztó ingatlan tulajdonos terhére elrendelheti a Kőszegpaty község Önkormányzatának a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól szóló 8/1998. (XI.13.) sz. rendelet 11. §-ban foglalt kötelezettségek teljesítését.

2.3. Felügyelet nélkül utcán, közterületen található ebeket eseti intézkedéssel befogathatja. (Kőszegpaty község Önkormányzatának a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól szóló 8/1998. (XI.13.) sz. rendelet, 17. § alapján)

2.4. Átveszi a köztemetőben végzendő munkák időpontjáról, várható időtartamát, annak megkezdését megelőzően - a sírgondozás és a sírok virággal történő beültetését kivéve (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és temetkezésről szóló 9/2007. (VI.29.) számú rendelet, 6. §)

2.5. Falugondnoki szolgálat részére önkormányzati rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétel irányítása. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 15. §)

2.6. Utasíthatja a falugondnoki szolgálatot egyéb, a 16/2010.(XII.16.) önkormányzati rendelet 3-16. §-ba nem tartozó feladatellátására, ha az nem ellentétes a rendeletben meghatározott célokkal. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 17. §, 22. §)

2.7. Egyedi utasítást ad falugondnok részére árubeszerzéssel, bevásárlással, gyógyszerkiváltással kapcsolatban. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló 16/2010. (XII. 16.) számú rendelet 24. §)

2.8. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.,7.,12.,14., 29/B.,35-37., 39.,41.,42.,42/A.,43. §-aiban 34. § (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott hatáskörök. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület közútkezelői hatáskörei átruházásáról szóló 5/2013. (V. 03.) számú önkormányzati rendelet)

2.9. Az elhunyt köztisztviselőt a jegyző a polgármester egyetértésével közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Dönt a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek képzési támogatásáról. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői juttatásainak, támogatásainak egyes kérdéseiről szóló 8/2014. (IX.17.) számú rendelete 4.,12. §)

2.10. Az elszámolási kötelezettséggel megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználását a jegyző ellenőrzi. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról, egyes ellátásokról szóló 2/2015. (II.27.) számú rendelete 14. §)

2.11. A házasságkötést hivatali helyiségen kívül a jegyző abban az esetben engedélyezi, ha a helyszínnel rendelkezni jogosult a házasságkötés lebonyolításához előzetesen írásban hozzájárult és a házasságkötéshez a méltó keretek adottak.(Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól, valamint a hivatali helyiségen, a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése esetén fizetendő díj mértékéről szóló 6/2017. (VI.06.) számú rendelete 2. §)

2.12. A közösségellenes magatartás tanúsítása miatti közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlása. (Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 7/2020. (VIII.04.) számú rendelete 5. §)

1

A 3. § (4) bekezdés a) pontját a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 38. § a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. mellékletet a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 3. melléklet a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

5

A 10. melléklet a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (XI. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 10. melléklet a Kőszegpaty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (XII. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.