Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1995.(IX.25.) önkormányzati rendelete
Kőszegpaty község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályairól
Hatályos: 2020. 01. 29- 2022. 11. 21Kőszegpaty község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1995.(IX.25.) önkormányzati rendelete
Kőszegpaty község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályairól
I.
Általános rendelkezések
1. §
2. § Az önkormányzat neve: Kőszegpaty község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).
3. § (1) Az önkormányzat - a jogszabályok keretei között - önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(2) Az önkormányzat jogi személy, feladat és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület - a jogszabályok keretei között - egyes hatásköreit a polgármesterre vagy bizottságaira átruházhatja.
(3) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körébe tartozó feladatai ellátását más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján is megoldhatja.
(4) Az önkormányzat
a)
b) más helyi önkormányzattal létrehozott, társulás útján ellátandó feladat és hatásköreit az SZMSZ 3. sz. melléklete;
c)
(5) A hatásköri jegyzékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző köteles gondoskodni.
II.
A képviselőtestület programja és munkaterve
4. § (1) A képviselő-testület 4 képviselőből és a lakosság által közvetlenül választott polgármesterből áll. (2) A képviselőtestület elnöke a polgármester.
(3)
5. § (1) A polgármester a képviselőtestület megbízatásának időtartamára vonatkozó programot köteles a képviselőtestület elé terjeszteni.
(2) A programnak tartalmaznia kell:
6. § (1) A képviselőtestület a polgármester előterjesztése alapján a tárgyév január végéig éves munkatervet készít.
(2) A munkaterv elkészítésekor a választási ciklus programját, a bizottságok, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati intézmények, valamint a közszolgáltatást nyújtó szervezetek és gazdálkodó egységek vezetőinek javaslatát figyelembe kell venni. A tervezetbe fel nem vett javaslatokról a képviselőtestületet és a javaslattevőt rövid indokolással tájékoztatni kell.
(3) A más helyi önkormányzattal létrehozott társulás útján ellátott feladatot a tárgyaló testületi ülés időpontját - amennyiben közös testületi ülés látszik szükségesnek - a társulásban résztvevő önkormányzattal egyeztetni kell.
(4) A munkaterv tartalmazza:
III.
A képviselőtestület ülésének összehívása,
előterjesztések a testületi ülésre
7. § (1) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart.
(2) A képviselőtestület ülését
8. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselőtestület ülését a korelnök testületi tag hívja össze és vezeti le.
(3) A képviselőtestületi ülés általában nyilvános. Zárt ülés tartásának szabályait törvény állapítja meg.
(4) Az ülést úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak legalább öt nappal az ülés előtt kézhez kapják.
(5) A polgármester az SZMSZ-ben előírtakon túl az előterjesztő javaslatára határoz arról, hogy a napirend tárgyalásához kit, illetve mely szervezet képviselőjét hívja meg tanácskozási joggal.
(6) Tanácskozási joggal meg kell hívni minden testületi ülésre a tárgyban érintett önkormányzati intézmény vezetőjét, ill. háziorvost.
(7) A 7. § (2) bekezdés c./ pontja esetében az ülés az írásos anyag mellőzésével, rövid úton is összehívható (telefon, személyes meghívás), a napirendet ebben az esetben szóban ismertetni kell.
(8) Az ülés időpontját, helyét és napirendjét a meghívó kiküldésével egyidőben a hirdetőtáblákon közzé kell tenni.
(9) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a képviselő-testület külön-külön hallgatja meg, ezt a meghívójukban jelezni kell.
(10) Zárt ülésre az érintett meghívása kötelező, amennyiben az érintett meghallgatása szükséges, továbbá a döntés meghozatala függ az általa közölt adattól vagy nyilatkozattól.
9. § (1) A meghívó tartalmazza:
10. § (1) A képviselőtestület ülésére szóban vagy írásban lehet előterjesztést tenni.
(2) Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásba kell foglalni.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni:
11. § (1) Az egyes napirendek írásos előterjesztésének terjedelme - az önkormányzati rendelet-tervezet kivételével - általában öt gépelt oldalnál több nem lehet.
(2) Az előterjesztés mellékletét képező táblázatok, térképek és a szerződés tervezetek az öt oldalba nem számítanak bele.
2. § (1) Az írásbeli előterjesztést, valamint a szóbeli előterjesztés határozati javaslatát - a 7. § (2) bekezdés b./ és c./ pontjában foglalt esetek kivételével - a képviselőtestület ülése előtt legalább 8 nappal el kell készíteni.
(2) Az előterjesztés tartalmáért és az elkészítés határidejének betartásáért a napirend előterjesztője felelős.
(3) A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles az írásos anyag kiküldése (sokszorosítása) előtt megvizsgálni.
12/A. § Határozat hozatalát kezdeményezheti a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület tagjai valamint a jegyző, aljegyző. Határozati javaslat a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
IV.
A képviselőtestület ülésének vezetése,
a szavazás és az ülés rendje
13. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: az ülés elnöke) vezeti.
(2) Az ülés megkezdésekor az ülés elnöke számszerűen megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e és azt az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri.
(3) Az ülés határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint a fele jelen van.
4. § (1) A képviselőtestület döntéseit - a jogszabályban foglalt esetek kivételével - nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
(2) Névszerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselőtestület jelenlévő tagjai legalább 1/3-a indítványozza és a testület egyszerű szavazattöbbséggel elfogadja.
(3) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, ill. zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő. Elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Szavazategyenlőség esetén a napirend előterjesztője jogosult legfeljebb 3 percben az előterjesztett vagy a vita során kialakított határozati javaslat elfogadásának célszerűségét indokolni, ezt követően a szavazást meg kell ismételni.
(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a napirend újbóli tárgyalására 15 napon belüli időpontra a testületi ülést újból össze kell hívni.
(6) A névszerinti szavazásnál a jegyző az elkészített névjegyzék – mely tartalmazza a névszerinti szavazás tárgyát - alapján felolvassa azt egyenként, a képviselő-testület tagjai nevük elhangzása után „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, melyet a jegyző a névjegyzéken rögzít. A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket a polgármester és jegyző aláírásukkal hitelesítik, és a jegyzőkönyvhöz csatolják.
(7) A titkos szavazást 3 tagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, melynek tagjai csak képviselők lehetnek. A szavazás szavazólapok és urna igénybevételével történik, szükség esetén szavazóhelyiség igénybevételével.
(8) A szavazatszámláló bizottság értékeli a szavazólapokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás eredményét, a jegyzőkönyvvezető nevét. A jegyzőkönyv aláírását követően a szavazás eredményéről jelentést tesz a bizottság elnöke a képviselő-testület előtt.
15. § (1) A megválasztott képviselőtestület több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a jogszabályokban meghatározottakon túl:
16. § (1) Sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanapon 12 óráig írásban, megalapozottságát röviden indokolva a polgármesterhez címezve lehet a polgármesterhez, távollétében a jegyzőhöz benyújtani.
(2) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a 7. § (2) bekezdésében megjelöltek jogosultak.
(3) A sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha annak tárgya olyan ügy, mely a képviselőtestület hatáskörébe tartozik és egyébként megtárgyalására rendkívüli ülés összehívása lenne indokolt.
(4) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.
(5) Az elfogadott sürgősségi indítványt a napirend első pontjaként kell megtárgyalni.
(6) Az elutasított sürgősségi indítvány megtárgyalásának időpontjáról vagy tárgyalásának mellőzéséről a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
17. § (1) A napirendet az ülés elnöke terjeszti a képviselőtestület elé.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz.
18. § (1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt az ülés elnöke tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről, az interpellációkra adott válaszokról. A beszámoló írásban is kiadható.
(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselőtestület általában vita nélkül dönt.
19. § (1) A napirend egyes pontjait - a képviselőtestület által elfogadott sorrendben - a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.
(2) Az egyes napirendek szóbeli előterjesztésének időtartama lehetőleg a 30 percet ne haladja meg.
(3) Az írásos előterjesztésekhez legfeljebb 10 perc időtartamú szóbeli kiegészítés tehető. A kiegészítés ne ismételje az írásos előterjesztésbe foglaltakat, ne érintsen új kérdéseket - kivéve, ha azt jogszabályi változás vagy más előre nem látott esemény szükségessé teszi.
(4) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.
(5) A vita során - annak szükségtelen elhúzódása miatt - az ülés elnöke vagy a képviselők javaslatot tehetnek a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetve a vita lezárására. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
(6) Az ülés elnöke az ülésen résztvevő érdeklődőknek hozzászólási jogot adhat.
(7) A vita lezárása után, de még az elnöki összefoglaló előtt, a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(8) Ha a jegyző igényli, a határozathozatal előtt biztosítani kell, hogy szükség esetén törvényességi észrevételt tehessen.
(9) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal szóban, de legkésőbb a következő ülésig írásban jeleznie kell azt a képviselő-testületnek, kifejtve, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés, részben vagy egészben. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
19/A. §
20. § (1) Az ülés elnökének összefoglalója a vita lényegét tömören összegezve, érdemben térjen ki az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot (rendelet-tervezet) érintő valamennyi érdemi felvetésre.
(2) Az ülés elnöke a határozati javaslatokat (a rendelet-tervezet érintett rendelkezéseit) egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati (rendelet-tervezeti) javaslatokról kell dönteni.
(3) A szavazás eredményének számszerű megállapítása után az ülés elnöke kihirdeti a határozatot (rendeletet).
(4) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.
(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – halasztást nem tűnő valamennyi ügyben döntést hozhat.
(6) Amennyiben a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – döntést hozhat. A döntésről a soron követő ülésen köteles beszámolni.
21. § (1) A képviselők az ülés megkezdéséig nyújthatják be interpellációjukat az ülés elnökének. Az interpellációt az ülés elnöke ismerteti.
(2) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen, amennyiben ez nem lehetséges 15 napon belül írásban köteles a képviselőnek megadni.
(3) Az írásban adott választ a következő testületi ülésen ismertetni kell.
(4) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő véleményének meghallgatása után a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel dönt.
22. § (1) A napirend és az interpelláció(k) lezárása után a képviselők a települést és a lakosságot érintő bejelentéseket tehetnek és kérdéseket vethetnek fel.
(2) A bejelentések alapján tett intézkedésekről a polgármester a következő ülésen számol be.
(3) A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
23. § Az ülés elnökének feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek keretében
V.
A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve
24. §
25. § (1) A jegyzőkönyv 1 eredeti példányban készül, melynek törvényszerinti határidőn belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
26. § (1) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Vas Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.
(2) A jegyzőkönyv elkészültét követően papír alapon a Közös Önkormányzati Hivatalban 15 napra közszemlére, továbbá elektronikus úton közzé kell tenni. Nem lehet közszemlére tenni a zárt ülések jegyzőkönyvét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli.
VI.
A képviselőtestület bizottságai
7. § (1) A képviselőtestület esetenkénti feladatok ellátásra ideiglenes bizottságot hot lére.
28. § (1) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel választja meg.
(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell megválasztani.
(3) A bizottságba tagként a községben élő, a feladatkör szerinti szakemberek választhatók be. Jelölésükre a községben működő intézmények, lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetek is tehetnek javaslatot.
(4) A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
(5) A képviselő több bizottság elnökének, tagjának megválasztható.
(6) A bizottsági tagság megszűnik a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint, továbbá a meghatározott feladat vagy határidő lejártával.
29. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottság ülését annak elnöke hívja össze.
(3) Az ülésre szóló meghívót a tagoknak és a napirend tárgyalásában érdekelteknek legalább az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni.
(4) A meghívó tartalmazza:
30. § (1) A bizottság ülését elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag vezeti.
(2) A bizottság döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
(3) Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését 3 napon belüli időpontra kell összehívni.
31. § (1) A bizottság feladatát a feladat jellegének megfelelően a képviselőtestület határozza meg.
(2) A bizottság feladatai ellátása érdekében
32. § (1) A bizottság üléséről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek 1 példányát a polgármesternek kell átadni.
(2) A jegyzőkönyv formájára és tartalmára a 25. § (2) bekezdés a.)-f.) pontjait, valamint a 26. § (3) bekezdésének a.) pontját értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) A jegyzőkönyvet a bizottsági ülés elnöke és a jegyzőkönyv vezetésével megbízott személy írja alá.
33. § (1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el, megszervezéséről a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A bizottság ülésén - ha a bizottság igényt tart rá - a Közös Önkormányzati Hivatal adott ügykör szerinti szakfeladatot ellátó dolgozója köteles részt venni és a szükséges tájékoztatást megadni.
VII.
A polgármester, alpolgármester
34. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatású jogviszonyban, tiszteletdíjasként látja el.
(2) A polgármester fő feladatai:
35. § (1) A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki a polgármester irányításával látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásként látja el.
36. § (1) A polgármester tiszteletdíját a jogszabályi keretek között képviselői indítványra állapítja meg a képviselő-testület.
(2) Az alpolgármester részére a képviselőtestület tiszteletdíjat állapít meg.
(4)
VII/A.
A képviselők és a polgármesterek vagyonnyilatkozata
36/A. §
.
36/B. §
.
36/C. §
.
VIII.
Lukácsházi Közös Önkormányzati Hivatal
37. §
38. §
IX.
Önkormányzati rendeletalkotás
39. § A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkothat:
39/A §
40. § (1) A polgármester a rendeletalkotás kezdeményezését a képviselőtestület ülésén ismerteti.
(2) a képviselőtestület egyszerű szavazattöbbséggel határoz:
41. § A rendelettervezet előterjesztésekor az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet az előkészítés során elhangzott, de a tervezetben nem szereplő valamennyi javaslatról.
42. § A rendelet - a külön jogszabályban meghatározott összeg mértékéig - a rendelkezéseit megszegőkkel szemben szankciókat írhat elő.
43. § (1) A rendeletben rendelkezni kell hatályba lépésének időpontjáról.
(2) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
44. § (1) A rendelet hiteles szövegét az elfogadását követő 8 napon belül a jegyző szerkeszti és teszi közzé a helyben szokásos módon, megküldi a helyben működő társadalmi szervezeteknek, intézményeknek.
(2) A hatályos rendeletek nyilvántartásáról, megőrzéséről a jegyző gondoskodik.
45. § A rendeletek hatályosulását, időszerűségét a képviselőtestület a bizottságok közreműködésével folyamatosan ellenőrzi.
IX/A.
Lakossági fórumok
45/A. § /1/ A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
45/B. § /1/ A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – községi gyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze.
X.
Társulások
46. §
XI.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
47. § (1) A képviselőtestület a 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl helyi népszavazást rendelhet el minden olyan ügyben, amely:
(4)
48. § (1) A helyi népszavazást az elrendelésétől számított két hónapon belül, egy munkaszüneti napon kell megtartani.
(2) A helyi népszavazás lebonyolítására és eredményének megállapítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényt kell alkalmazni..
49. §
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
49/A. § /1/ A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.
49/B. § /1/ Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
49/C. § /1/ Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére külön rendelkezések irányadók. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik.
49/D. § Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.
XII.
Záró rendelkezések
50. § A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Kőszegpaty község Önkormányzatának az önkormányzat ideiglenes szervezeti és működési szabályairól szóló 1/1991. (II.25.) sz. rendelete.