1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező

2. § (1) Az ellátások iránti kérelmet a szülő vagy a törvényes képviselő a Körjegyzőségen, illetve fogadóóráján polgármesternél lehet előterjeszteni. A szóbeli kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kérelmező köteles a jogszabályban előírt jövedelmi vagyoni viszonyairól, illetve az egyéb feltételek meglétéről a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet szerint igazolást benyújtani.

(3) A jövedelmi viszonyok igazolásánál irányadó időszak, havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetében, a kérelem benyújtását megelőző hat hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4) E rendelet alkalmazásában jövedelem az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdése szerint meghatározottak: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal , személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíj-járulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, kivéve a mozgássérültek közlekedési támogatása, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka.

(5) Amennyiben a kérelmező mérhető jövedelemmel nem rendelkezik, e tényről büntetőjogi felelősséggel nyilatkozatot kell tennie.

(6) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozattal megállapított eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(7) Az egy főre jutó jövedelem számításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

• a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát;
• b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket;
• c) a 25. évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket;
• d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, beszéd vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket;
• e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott

rokont.

(8) Amennyiben a benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága kétséges, környezettanulmányt kell készíteni.

(9) A környezettanulmány elkészítésében a képviselőtestület egy tagja vagy a családgondozó is közreműködik.

(10) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások visszafizetésére, pénzbeli egyenértékének megfizetésére, térítési díj megtérítésére a Gyvt. 133§-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(11) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával, felülvizsgálatával, az ellátás összegének megváltoztatásával, megszüntetésével - a 4. § (5) bekezdésébe foglaltak kivételével - a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatások megtérítésével, annak méltányosságból történő elengedésével, illetve a megtérítendő összeg csökkentésével kapcsolatos hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.

7. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendeli el.

10. § (1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül csak az étkeztetésért kell térítést fizetni.

(2)

11. § A gyermekintézmények térítési díját e rendelet alapján első alkalommal 1999. évben kell felülvizsgálni.

12. § Ez a rendelet 1998. május 1-jén lép hatályba.