Kőszegpaty község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1998.(XI.13.) önkormányzati rendelete
a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól
Hatályos: 1998. 11. 13- 2023. 11. 11
Kőszegpaty község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/1998.(XI.13.) önkormányzati rendelete
a települési környezet védelméről és a kommunális rend egyes szabályairól1
1998.11.13.
/1/ E rendelet célja a helyi települési környezet fokozott védelme, az ehhez szükséges eszközrendszer kialakítása, a környezeti károsodások megelőzése.
/2/ A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel az önkormányzat illetékességi területén tartózkodnak, vagy ott valamilyen tevékenységet folytatnak, annak jellegétől, időtartamától függetlenül.
/3/ E rendelet alkalmazása szempontjából:
a.) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb.) céljára szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása
b.) települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása
c.) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék, a veszélyes hulladék és radioaktiv hulladék kivételével
d.) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban valamint az üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben keletkezett szilárd hulladék, így pl: a salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék /ideértve a műanyag dobozt, üveget, kisebb méretű bútordarabot/, továbbá a kisebb mennyiségű falvakolat, a kerti és a gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott kisipari tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyiség nem haladja meg a rendeletben meghatározott szokásosnak minősülő mennyiséget
e.) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetve a közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét
f) települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíziszap, a közcsatorna hálózatba vezetett, valamint technológiai eredetű szennyviz és szennyvíziszap kivételével
g.) települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás: a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben a közterületen, vagy az
ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítása
h.) a települési folyékony hulladék elszállítására irányuló közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése és a folyékony hulladék elhelyezése céljából történő elszállítása
i.) hulladék elhelyezésére irányuló közszolgáltatás: a hulladék ellenőrzött és rendezett lerakását (befogadását), illetőleg feldolgozását vagy ártalmatlanítását szolgáló létesítmény üzemeltetése.
j.) veszélyes hulladék: minden olyan, a háztartásban felesleges hulladék, amely a 102/1996. sz. Kormányrendelet szerint annak minősül. Különös tekintettel: szárazelem, akkumulátor, fáradt- olaj, étolaj maradék, savas és maró folyadék, ezekkel átitatott anyagok,
növényvédőszerek, vegyszerek- és műtrágyák csomagolóanyaga stb.
2. § /1/ A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági rendeltetésű féld művelés alóli kivonása esetén - a tényleges igénybevételig - biztosítani kell a föld mezőgazdasági hasznosítását.
/2/ A föld termőképességének megőrzése és növelése a tulajdonos, illetőleg a használó kötelessége.
/3/ A belterületi beépítetlen, illetve be nem építhető földrészletek hasznosításáról, gondozásáról, rendszeres karbantartásáról a tulajdonos, használó, illetve vagyoni értékű jog jogosult ja köteles gondoskodni.
/4/ Az építkezések és egyéb beruházások területén a termőtalaj-réteg leszedéséről és pótlásáról, a szükségtelenné váló termőréteg hasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
/5/ Közterületen vegyszeres gyomírtást csak külön engedéllyel lehet végezni.
/6/ Települési szippantott folyékony hulladékot, illetve szippantott hígtrágyát kizárólag ezen tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vehet át, szállíthat és ártalmatlaníthat, illetve a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás engedélye alapján, feltételei szerint és az általa engedélyezett területen szabad elhelyezni, illetve mezőgazdaságilag hasznosítani.
3. § /11 Tilos a vízfolyásokba, megszűnt kutakba és csapadékvíz-elvezető árkokba szennyvizet, szennyező anyagot /szemét, trágyalé stb/ bevezetni, illetve beszórni. Ugyancsak tilos ezek partjaira szennyező anyagot elhelyezni.
/2/ Szennyvízgyűjtő hálózatra rácsatlakozni csak a szennyvízgyűjtő kiiktatásával lehet. A használaton kívül helyezett gyűjtőt ki kell tisztítani, területét rekultiválni kell.
/3/ A szennyvízgyűjtő hálózatba csapadékvizet, trágyalevet, egyéb veszélyes anyagot bevezetni tilos.
/4/ Utak, jár dák és járműbejárók létesítése esetén biztosítani kell a csapadékvíz természetes lefolyását.
4. § /1/ Közkifolyóknál járművet mosni, állatot itatni, vagy vizet onnan elvezetni nem szabad.
/2/ Élő vízfolyásban /patakban/ és annak közvetlen környékén gépjárművet mosni tilos.
/3/ Ipari szennyvíz gyűjtéséről, szükséges mértékű előzetes ártalmatlanításáról, tárolásáról és elszállításáról /elvezetéséről/ a kibocsátó köteles gondoskodni - a környezetvédelmi előírások betartásával.
5. § /1/ A levegő védelme érdekében háztartási és ipari, valamint veszélyes hulladék nyílt-téri égetéssel történő megsemmisítése tilos!
/2/ A házi kertekben, udvarokon, - nem üzemi mennyiségű - mezőgazdasági termények maradványai /növényi szárak, faágak, falevél, nyesedék, stb/ égetéssel úgy semmisíthetők meg, hogy a környék levegőjét a lehető legkisebb mértékben szennyezze.
Égetni csak hétfőn és pénteken lehet, ha az nem ünnep, vagy munkaszüneti nap.
/3/ Vegyszerek, műtrágyák, növényvédő szerek csomagoló anyagai veszélyes hulladéknak minősülnek, ÉGETÉSÜK és háztartási hulladékhoz keverésük TILOS.
/4/ A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, valamint a tarlóégetés engedélyezésére a
24/1992. (1. 28.) Korm. rendelet 14. §-ába foglalt szabályokat kell alkalmazni.
/5/ Égetni csak kis nedvessség tartalmú anyagokat, megfelelő légfelesleg biztosításával, szélcsendes időbe a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.
/6/ A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
6. § /1/ A zajkibocsátási határértékeket a rendelet melléklete tartalmazza.
/2/ Zajártalommal járó rendezvényeket /táncmulatság, discó/ a rendező szerv 8 nappal a rendezvény megtartását megelőzően köteles az Önkormányzatnak írásban bejelenteni. A polgármester korlátozó szabályokat állapíthat meg.
VI.
Fásított, parkosított területek védelme
7. § /1/ Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a zöldterületek kezeléséről, gondozásáról, az ott lévő fák, cserjék, bokrok, valamint a zöldterülethez tartozó tárgyak /padok, játszószerek/ megóvásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik.
/2/ Az utcafásítás során elültetett fákat az ingatlantulajdonosok kötelesek óvni, gondozni. Az időközben kinőtt és lehajló ágakat a közterülettel határos ingatlan tulajdonosa köteles folyamatosan visszanyesni.
/2/ Közterületen fát kivágni és ültetni csak a körjegyző engedélyével lehet.
/3/ A teleknek a közterülettel határos részén lévő fák, bokrok, élősövény gondozása a tulajdonos kötelessége. Ennek során biztosítani kell a közterület jellegének megfelelően a rendeltetésszerű használat feltételeit.
8. § Fűvel, bokrokkal és fákkal kell betelepíteni a közterületnek minden olyan részét, mely arra alkalmas és más közérdekű célt nem szolgál, vagy ilyen célra kijelölve nincs.
9. § Zöldterületeken a növényzetben kárt okozó munkákat csak közérdekű célból /létesítmények elhelyezése, felújítása, karbantartása stb/ lehet végezni.
A munkához szükséges hatósági engedélyt a körjegyző adja ki előzetes - a megtérítendő kár összegét, vagy a helyreállítás módját is magában foglaló - szakvélemények beszerzése után.
VII.
Köztisztaság fenntartása
10. § /1/ A hulladék összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett, ha pedig ez nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosának /használójának/ a kötelezettsége.
/2/ Az /1/ bekezdés szerinti kötelezettség arra jogosulttal történő szállítási szerződéssel, vagy engedélyezett szemétlerakó helyre történő egyéni szállítással teljesíthető.
/3/ Hulladék nem kijelölt helyen történő elhelyezése tilos.
/4/ Veszélyes hulladékot nem tartalmazó salak, bontási anyag, építési törmelék, föld lerakására az önkormányzat időszakosan helyet jelöl ki.
/5/ Veszélyes hulladékot tilos a háztartási, vagy az egyéb, veszélyesnek nem minősülő hulladék közé keverni.
/5/ Az Önkormányzat évente lomtalanítási akciót szervez, melynek keretében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok is begyűjtésre kerülnek.
11. § /1/ A községek belterületi részén a telek, épület tulajdonosának kötelessége:
a/ A telek szélességében - saroktelek esetén a telek hosszúságában is - a közút
középvonaláig terjedő résznek a tisztántartása, a fuves terület kaszálása, téli időszakban a
járdáról a hó és jég eltávolítása,
b/ A közutak mentén az ingatlan előtti és melletti árok, áteresz állandó tisztántartása, a
csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,
c/ Az udvarból kifolyó esővíz részére a járda szintje alatti kifolyó biztosítása.
/2/ Az /1/ bekezdésben foglalt kötelezettség a bekerített, vagy be nem kerített, használaton kívül álló ingatlanok tulajdonosait /használóit/ is terheli.
/3/ Az /1/ bekezdésben foglaltak elvégzését a körjegyző a mulasztást elkövető tulajdonos terhére is elrendelheti.
12. § /1/ Vendéglátó ipari és kereskedelmi egységek, más elárusító helyek előtti járda- és út szakaszt az üzemeltető köteles tisztántartani, tekintet nélkül arra, hogy a hulladék üzleti tevékenységből keletkezett-e.
/2/ Az üzemeltető köteles gondoskodni az épület előtti terület betonjárdán kívüli szakaszának füvesítéséről, vagy rendszeres kavicsozásáról, téli időszakban a járdáról a hó és a jég eltávolításáról.
/3/ Az 11/ bekezdésben megjelölt helyiségek takarításából eredő szennyvizet, szemetet közterületre kiönteni, kiengedni tilos.
13. § /1/ Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás:
- ember és állat testi épségét ne veszélyeztesse,
- környezetvédelmi, természetvédelmi, állatvédelmi, köz- és állategészségügyi szabályokba ne ütközzön.
/2/ Állatot tartani kizárólag olymódon szabad, hogy az közterületre, illetve más ingatlanára átjutni ne tudjon, méhek és madarak kivételével.
/3/ Az állatok tartására szolgáló helyiségeket rendszeresen takarítani, fertőtleníteni kell.
/4/ A kártevő rágcsálók, legyek és rovarok irtásáról folyamatosan gondoskodni köteles az állattartó.
/5/ Állatot elcsapni tilos. Ha a tulajdonos nem kívánja állatát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, vagy állatorvossal elpusztíttatni.
14. § A tartható állatok száma és a védőtávolságok:
a.) Ha a telekmélység az 50 m-t eléri, a saját szükségletet kielégítő számban tarthatók állatok. Ebben az esetben be kell tartani az utca vonalától a 30, lakó épülettől 15 m-t. Tartható állatlétszám maximuma: 5 db sertés, 2 db ló, 4 db szarvasmarha, 100 db nyúl, 50 db csirke.
Engedélyezhető még turnusonként 2.000 db broyler csirke, vagy 1.000 db tojótyúk tartására szolgáló épület megépítése, ha:
zárt állattartó épület mellett zárt trágyatároló épül, melyen a mesterséges szellőztetést biztosítják, és az állattartási épületen - szomszéd felőli homlokzaton - nyílászáró nem alakítható ki, illetőleg csak bevilágító felület létesülhet; az elszívott levegőt meg kell tisztítani, annak szomszéd felől történő kibocsátása nem megengedett.
b.) Ahol a telekmélység meghaladja az 50 m-t, és az előzetes építési engedélyhez a trágya- és trágyakezelési technológiai leírást is becsatolják, a vonatkozó beépítési százalékot és a következő védőtávolságokat betartják, az alábbi állattartás engedélyezhető az a.) pontban foglaltaktól eltérően.
Sertés:
- 6-20 db-ig a lakó háztól 15 m, az utcavonaltól 30 m,
- 21-50 db-ig a lakóháztól 30 m, az utcavonaltól 50 m,
- 51-100 db-ig egyedi elbírálás szerint,
Baromfi:
- 2.000 -3.000 db-ig broyler csirke lakó háztól 15 m, utca vonalától 30 m,
- 3.000 db felett broyler csirke lakó háztól 30 m, utca vonalától 50 m,
- 1.000 db tojótyúk lakóháztól 15 m, utca vonalától 30 m,
- 1.000 db felett tojótyúk lakó háztól 30 m, utca vonalától 50 m.
- 1500 db felett egyedi elbírálás szerint.
15. § /1/ Gyermek-, egészségügyi- és művelődésügyi intézményekhez, a közétkeztetési konyhákhoz és élelmiszert is árusító boltokhoz tartozó területen, valamint közvetlen környezetükben csak egyedi elbírálás alapján lehet az állattartást engedélyezni.
Az engedély kiadása meghatározott, az állattartással kapcsolatos feltételek teljesítéséhez köthető, de az engedélyezett állatszám nem haladhatja meg a
14. §-ban meghatározott állatszámot.
16. § A trágyagyűjtőt szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú zárt védőfallal kell körülvenni úgy, hogy az érés során és a csapadékvíz hatására keletkező csurgalékvíz ne folyhasson ki, illetve felitatható legyen, vagy ha van hígtrágya tároló, vagy trágyalé tároló, akkor abba bevezethető legyen. Almostrágya tárolására szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású zárt, vízzáró réteggel ellátott talajszint alatti trágyalé-akna létesítése szükséges.
17. § /1/ Ebet zárt, bekerített helyen, vagy megkötve kell tartani.
/2/ Kutyát közterületre, más ingatlanára vinni /engedni/ csak felügyelet mellett - harapós állatot szájkosárral ellátva - pórázon szabad.
/3/ Kóbor eb kiirtását a körjegyző - a tulajdonos kárára és költségére /amennyiben ismertté válik/- elrendelheti.
/4/ Felügyelet nélkül utcán, közterületen található ebeket a polgármester, illetve a körjegyző eseti intézkedéssel befogathatja.
A befogás és 15 napig terjedő tartás költsége az eb tulajdonosát terheli.
A 15 nap lejártával a befogott eb értékesíthető, illetve szakszerűen elpusztítható.
18. § /1/ Az állati hullák ártalmatlanná tételéről az állat tulajdonosa az Állategészségügyi Szabályzat, valamint az állati hullák, állati eredetű hulladékok és melléktermékek begyűjtésére és feldolgozására vonatkozó hatályos jogszabályok alapján köteles gondoskodni.
/2/ Elhullott kisállatot /pl. nyúl, baromfi, kistestű kutya, macska stb./ a tulajdonos az ingatlana kertjében és egyéb, a tulajdonában lévő ingatlanon is elföldelheti a közegészségügyi szabályok betartásával.
/3/ Az állattartó telepeken elhullott állatok ártalmatlanná tételéről az üzemeltető gondoskodik.
19. § (1) Az ingatlanok használói a területükön kötelesek a gyomnövényeket rendszeresen - lehetőleg a virágzásuk kezdetén, még a maghozatal előtt, de legkésőbb a rétek kaszálásának időpontjáig - kaszálni vagy egyéb módon írtani.
(2) Amennyiben a lekaszált gyomnövény állatokkal nem etethető fel, akkor megsemmisítéséről elégetés vagy elásás útján kell gondoskodni.
(3) A rendszeres kaszálást akadályozó növényeket - a fák kivételével - olyan mértékben szükséges irtani, hogy a terület évről évre kaszálható legyen (A madarak fészkelőhelyein április 01. augusztus 0l-jéig mellőzni kell a bokrok irtását és ritkítását.)
(4) A veszélyes kártevőkként nyilvántartott gyomnövényeket (pl. aranka, ároktüske) megjelenésük után - a zárlati szabályok megtartásával - azonnal ki kell irtani, és elégetés útján kell megsemmisíteni.
20. § (1) Az ingatlanok használói területüket kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesíteni.
(2) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól fuggően szükséges gyakorisággal gondoskodni kell.
(3) A parlagfű gyomirtását mechanikus eszközök, illetve a szakhatóságok által engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.
X.
A telepítési távolságokra vonatkozó előírások
21. § A község kül- és belterületen a legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:
- 1 méternél magasabbra nem növő növényzet esetében 0,50 méter;
- 2 méternél magasabbra nem növő növényzet esetében 1,20 méter;
- 4 méternél magasabbra nem növő növényzet esetében 2,50 méter;
- 6 méternél magasabbra nem növő növényzet esetében 3,50 méter;
- 6 méternél magasabbra növő növényzet esetében 5 méter.
/2/ *2
/3/ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyidejűleg az Önkormányzat illetékességi területén hatályát veszti Lukácsháza Községi Közös Tanácsának 4/1987. sz. rendelete.