Építési övezetek általános előírásai

6.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) *27

(4) *27

(5) A természetes terepfelszínt 0,5 m-el meghaladó feltöltés nem lehetséges. *7

(6) *27

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§

(1) A település közforgalomnak megnyitott közlekedési, közmű, zöldterületei a település közterületeit alkotják.

(2) A település közterületein elhelyezhető:

1. hirdető (reklám) berendezés,
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
4. szobor, díszkút, szakrális emlék,
5. távbeszélőfülke
6. szelektív hulladékgyűjtő sziget
7. zöldterület e rendelet 22.§ szerinti építményei.

(2a) A műemléki és helyi védelem alatt álló utcaképben, csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(3) A műemléki és helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon  az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(5) *27

(6) *27

(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, növényzettel takarva, a védett épületekre, utcaképre vonatkozó rálátási irányokat megtartva, műemlék és annak műemléki környezetén kívül lehet elhelyezni.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

8.§

Általános előírások.

(1)  Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5  m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) *27

(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32.§-ban rögzítettek.

(5) *27

(6) *27

9.§

Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani. *8

(2) *27

(3)  A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(3) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(4) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(5) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel.

(6) *27

(7) *27

(8) *27

10.§

Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) *27

(3) A telek utcavonalán: -  tömör kerítés Petőfi utcában, és a kastély különleges területen létesíthető

legfeljebb 1,80 m magassággal;

                 - egyéb helyen csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80  m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

11.§

Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

1. Előkertet nem lehet létesíteni a Petőfi utca 133/1 – 115 hrsz telkei és Petőfi utca 25/2-58 hrsz telkei között. A település egyéb területén az előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, vagy legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
2. Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
3. Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, 60 cm-t meghaladó előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel *27 létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 4,5 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság vagy min. 3,0 m, szabadon álló beépítésnél 3,0 m.

A Petőfi utca kialakult oldalkertjei megtarthatók, átépítés, bontás esetén a kialakult állapotnak megfelelően.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben, meglevő beépítésnél 4,5 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén.

(7) *27

(8) A község területén csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel. A Petőfi utca utcaképileg védett szakaszán utcafronton csak teljesen kontyolt épület helyezhető el.

(9) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. *9

Falusias lakóterület

12.§

Általános előírások:

(1)  A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:^[1]

1.lakóépület telkenként legfeljebb 2 lakásegységgel

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény.

(3) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.

(4) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

13.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság építési vonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) *27

(3) Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza. *10

(4) A kialakult övezeti előírásnál keskenyebb telkek építési teleknek tekintendők, útcéljára való teleklejegyzés kivételével a telekalakítás során az övezeti előírásnak megfelelő telket kell kialakítani.

(5) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb kialakult építmények bontásukig megtarthatók.

(6) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(7) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani. Többszintes növény telepítése esetén sem csökkenthető a minimális zöldfelület mértéke.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

14.§

Általános előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  A Gksz jelű üzemi jellegű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

1.mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

2.mező- erdőgazdasági építmények

3.gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a  személyzet számára szolgáló lakások

4.igazgatási és egyéb irodaépület

5.parkolóház, üzemanyagtöltő

6.sportépítmény.

(3) A Gksz mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:

                        1.egyéb közösségi szórakoztató épület.

15.§

Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján övezetre tagozódik.

(2)  A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén  3,0 m.

(3)  A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásait a 6. melléklet tartalmazza. *11

Különleges terület

16.§

Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a rendelet 12.§; 13.§; 14.§; 15.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Kastély                                                                        Kk jelű
2. Temető                                                                         K-T jelű.

(3) A kastély területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1.lakóépület

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

5.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

6.sportépítmény

7. nem zavaró hatású gazdasági építmény,

8. lovarda.

(4) A kastély különleges területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

(5) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

17.§

Építési övezetekre vonatkozó előírások:

A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő épület esetén 3,0 m.

(2) A kastély különleges területre vonatkozó övezet, egyedi és részletes előírásait a 7. melléklet tartalmazza. *12

 (3) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                             szabadonálló

                        beépítési %:                                                  20 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             30 %

                        szintterület sűrűség   telekre                                    0,05.

(4) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

(5) A temetőben 100 m² -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

18.§

Általános előírások:

(1) *27

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) *27

Közlekedési és közmű területek

19.§

Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26.§ bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

20.§

(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 8. melléklet tartalmazza. *13

(2) A OTÉK 26.§ (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(3) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

(4) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

21.§

Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) *27

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület akkor helyezhető el, ha az OTÉK előírásainak megfelelően a teljes közművesítettség biztosítható. Korszerű közműpótló kialakítására csak a farmgazdálkodású területeken van lehetőség. *14

(7) *27

(8) A közlekedés fejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(9) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

 (10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

 (11) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

 (12) A termikus energiaigények kielégítése az intenzívebb beépítésű ill. egyéb okokból védett körzetekben, a levegőtisztaság védelme érdekében, távlatban a vezetékes energiahordozóval való ellátás biztosítandó.

Vízellátás

        (13) *27

(14) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási  célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

(15) *27

Vízelvezetés

(16) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a)    a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos,

b)   a nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni,

c)    A település beépítésre nem szánt területén és a külterületi lakott területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

ca) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor lehetséges közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani.

cb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor lehetséges a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. *15

17. Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.
18. A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elevezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell.   *16

Villamosenergia ellátás       

19. A középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.
20. A meglevő transzformátor állomás áthelyezendő a tervezett sportpálya ÉNy-i sarkára, a Kossuth utcáról és a teljesítménye bővítendő. Községesztétikai, területgazdálkodási, és tájvédelmi szempontból javasoljuk, hogy a Kossuth utcában kastély előtti szakaszán, a Petőfi utcában a földkábeles hálózatra való átépítés, rekonstrukció már csak ilyen módon hajtható végre. A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.
21. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el. *17

Földgázellátás

22. A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani. *18
23. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Távközlés

(24) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

22.§

Általános előírások:

(1) *27

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert, közpark                                                                           Z-Kk jelű

2.sport                                                                                                  Z-S jelű.

(3)   A Z-Kk jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

célú építmények helyezhetők el. *27 A közkertet díszkertként kell kialakítani kertrendezési terv alapján.

(4)   A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el. *27

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

23.§

Általános előírások:

(1)  *27

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú                                                      Eg jelű

2. védelmi és védett célú                                          Ev jelű.

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. *19 

(3a) Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

a) erdő fenntartás

b) vadgazdálkodás

c) védelem

d) szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el. *25

(4) A Surány-patakot kísérő területeken a táj gazdagítása érdekében erdősítés szükséges, amely magába foglalja a kialakult fás növénytársulásokat is.

(5) Védelmi célú erdőterületek elsődlegesen a gazdasági tevékenységből eredő káros hatások csökkentésére szolgálnak építményt elhelyezni nem szabad.

(6) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg. 

Mezőgazdasági terület

24.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás)  és annak építményei és megújuló energiák építményeinek elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is  figyelembe kell venni. *2

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 Má általános

1.2 Má-Sz Szélerőmű telepítésére kijelölt mg. terület övezete

1.3 Mk kertes.                        *3

(3) *27

25.§

1. Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

a)beépíthető telek területe szántó, gyep művelési ág esetén:

aa) lakóépület legalább 10 ha telekterület esetén,

ab) gazdasági épület legalább 5 ha telekterület esetén.

b) beépíthető telek területe szőlő, kert, gyümölcs művelési ág esetén:

ba) lakóépület esetén legalább 3 ha telekterület esetén

bb) gazdasági épület legalább 3000 m2 telekterület esetén.

c) beépítettség legfeljebb 2 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként legfeljebb  500 m2, lakóépület alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.

d) megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m,

e) beépítési mód szabadon álló, előkert legalább 10,0 m. *20

(2) Kertes mezőgazdasági terület Mk:

- Beépíthető telek területe:

lakóépület:                             nem építhető

gazdasági épület:                   min. 720 m²

 - Az övezet egyéb területén a beépítettség max 3 %, maximum egy 90 m²-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,0 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

• Beépítési mód oldalhatáronálló álló, előkert a kialakult építési vonalhoz illeszkedően vagy min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 3,0 m távolságnak kell lenni. A megengedett építménymagasság legfeljebb 4,0 m lehet.

(3) Kőszegpaty község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő Cserhát dülőben álló egykori Cserhát major 062 hrsz területére terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 10 %-ot.^[2].

(4) Az Má-Sz jelű övezet területén szélerőmű-toronyok is létesíthetők magassági korlátozás nélkül. Gazdasági épület és lakóépületek a 24.§ (1) bekezdése Má jelű övezetre vonatkozó előírások és ezen bekezdés előírásainak együttes alkalmazásával, szélerőmű-tornyok pedig a következő védőtávolságok és előírások betartásával létesíthetőek:

1. Szélerőmű-torony és gazdasági terület, mezőgazdasági épület között a legkisebb védőtávolság 150 m, lakóépülettől 300 m.
2. Szélerőmű-torony lakóterülettől legalább 600 m védőtávolság biztosításával létesíthető.
3. Szélerőmű-torony nagyfeszültségű légvezetéktől legalább 80 m, termékvezetéktől legalább 50 m távolságban létesíthető.
4. védőtávolságon belül szélerőmű-torony nem létesíthető autópályától min. 100 m, országos mellékutaktól min. 50 m, de nem ez a távolság nem lehet kevesebb a tengelymagasság 1,5 szeresénél.
5. Engedélyezett zajhatárértékek:                     L_{TH(nappal, 06-22 h}) = 50 dB

L_{TH(nappal, 22-06 h)} = 40 dB.

6. A zaj határérték teljesülését az üzembe helyezés előtt méréssel kell igazolni.
7. A tornyokat színátmenetesen (alul barna vagy zöld, felfelé világosodó, szürke vagy törtfehér) matt színben kell megépíteni.
8. A beruházás megvalósítása során a letermelt humuszos termőréteget, valamint a kitermelt altalajt elkülönítve depóniákban kell elhelyezni a tereprendezésig, illetve későbbi hasznosításig.
9. A tornyokat a rendelkezésre álló területen a lehetőségekhez képest legtávolabbra kell elhelyezni, a falszerű elrendezés elkerülése céljából a tornyok között közlekedési folyosót is kell hagyni.

A védőtávolságok a szélerőmű-tornyok tengelyétől mért távolságokkal egyeznek meg. Zajra vonatkozóan meghatározott védőtávolság az egyidejűleg működő összes szélkerék zajkibocsátására tekintettel került meghatározásra. *4

Vízgazdálkodási terület

26.§

1. A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek

2. A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)  *6, *27

Zöldfelületek, természetvédelem

27.§

1. Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
2. A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):
   1. *27
   2. Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

(5) A település helyi természetvédelmi oltalma alá vonandóak a telepített fasorok. Kertépítészeti emlékként helyi védelmet élvez:

1. vadgesztenye-fasor: a faluból észak felé kivezető kőszegi út mindkét oldalán;
2. vadgesztenye-fasor: a Benkeházi-majort Kőszegpattyal összekötő földút mindkét oldalán.

A fasor megőrzése érdekében gondoskodni kell a faállomány hasonló fafajokkal való folyamatos pótlásáról. A fák kezelése vagy fakivágása csak - szakértői vélemény alapján - az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető el.

(6) A patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!

7. A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
8. A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
9. Rendszeresen víz alá kerülő területen, vízfolyás parti sávjában építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthető építmények.
10. A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. *27

Környezetvédelem

28.§

1. A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

A vizek védelme

2. Élővízfolyáshoz, tóhoz 150 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!  

3. A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.
4. *27

Hulladék ártalmatlanítása

5. A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.
6. Település területén az  ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
7. *27

A levegő védelme

8. *27
9. A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.
10. A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.
11. A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. *27
12. A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

Földvédelem

13. Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

Zaj és rezgés elleni védelem

14. Zajvédelmi szempontból a határértékek megállapítása a 8/2002.(III.22.) Köm-EüM együttes rendelet alapján történhet.
15. Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

Örökségvédelem

29.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) *27

(2) *27

.

 (3) *27

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

Ismert régészeti lelőhelyek.

• Kis-Paty területe
• Szt. Miklós templom környezete
• Patthy kúria környezete
• Kőszegpaty-Pocsaj/Feljáró dűlő
• Kőszegpaty-Feljáró/Rétirtás.       *5

 (4) A kedvező településkép megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

• Szent Miklós római katolikus templom 112 hrsz.

(5) Településkép védelmének érdekében a utcaképileg védett a Petőfi utca 1-47. házszám között, és a Petőfi utca 2- 30 házszám között.

(6) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

• Festetics síremlék: temető

• fafeszület: Meszleni út mellett
• fafeszület: Rét utca.

(7) Helyi védelmet élvező utcaképek és építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:

• Az (5) bekezdésben felsorolt területeken épület csak abban az esetben bontható le, építhető át, újítható fel, bővíthető, ha külső utcai megjelenésében az eredeti megjelenéssel egyenértékű utcai megjelenés biztosítható
• a (6) bekezdésben felsorolt építmények el nem bonthatók, áthelyezni csak indokolt esetben és közterületről jól látható módon lehet.
• az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő.

Védett utcaképben:

• toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
• védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
• nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt,
• utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető,
• hullámpala, (bitumenes) zsindely, fém lemezfedés, valamint nád kivételével más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),
• a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
• az előkert nem létesíthető
• utcafronton csak teljesen kontyolt magastető alakítható ki
• közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
• színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével 1 példányba mellékelni kell
• a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(8) Kilátás és rálátás védelme

• védendő a rálátás a Petőfi utcában a templomtól a kastélyra, illetve a kastélytól a templomra irányulóan. Ezen látképnek minél tisztább érvényesülése érdekében az utca növény állományát úgy kell megválasztani, hogy az takarást ne okozzon. A rálátást megbontó építmény reklámtábla, felirat nem helyezhető el.

(9) A település teljes igazgatási területén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

Sajátos jogintézmények

30.§

(1) A településen alkalmazandó sajátos jogintézmény: beépítési kötelezettség. *21

(2) A  beültetési kötelezettség hatálya alá a  9. mellékletben meghatározott területek tartoznak. *22

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: 

a) terület gyepesítését,

            b) a terület fásítását legalább közepes növésű fafajok többsoros telepítésével. *23

(4) Az ültetést a megvalósuló területfelhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

Védőtávolságok

31.§

(1) *27

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

1. 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m;
2. 8636 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
3. 8639 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
4. vízfolyások part éleitől /Surányi-patak, Perec-patak, Vasasszonyfai árok/ 4-4 m;
5. A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m, a nagy-középnyomásúé pedig 5-5 m, ahol a biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/ 2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni.
6. *27
7. *27

(3) *24, *27

Záró rendelkezések

32.§

(1) *27

(2) A rendelet mellékletei :

1. sz. melléklet A belterület határának kiterjesztéséről valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

2. sz. melléklet            Beépítési mintalapok.

(3) A rendelet 2005. február 1-én lép hatályba.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kőszegpaty Község Összevont Rendezési Tervéről szóló tanács rendelet.

              Kendik Miklós sk.                                                  Tóth János  sk                         polgármester                                                        címzetes főjegyző

*1         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 4/2009. (II. 04.) sz. rendelet 1. §-a.

*2         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 4/2009. (II. 04.) sz. rendelet 2. § (1) bekezdése.

*3         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 4/2009. (II. 04.) sz. rendelet 2. § (1) bekezdése.

*4         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 4/2009. (II. 04.) sz. rendelet 2. § (2) bekezdése.

*5         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 4/2009. (II. 04.) sz. rendelet 3. §-a..

*6         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 4/2009. (II. 04.) sz. rendelet 4. §-a.

*7         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 1. §-a.

*8         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 2. §-a.

*9         Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 3. §-a.

*10       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 4. §-a.

*11       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 5. §-a.

*12       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 6. §-a.

*13       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 7. §-a.

*14       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 8. §-a.

*15       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 9. §-a.

*16       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 10. §-a.

*17       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 11. §-a.

*18       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 12. §-a.

*19       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 13. §-a.

*20       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 14. §-a.

*21       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 15. §-a.

*22       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 16. §-a.

*23       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 17. §-a.

*24       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 18. §-a.

*25       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 19. §-a.

*26       Módosította Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 20. §-a.

*27       Hatályon kívül helyezte Kőszegpaty község Önkormányzatának 11/2016. (XII. 13.) sz. rendelet 21. §-a.