Kőszegpaty község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(IX.4.) önkormányzati rendelete

Kőszegpaty község településképének védelméről

Hatályos: 2019. 09. 05- 2024. 04. 16

Kőszegpaty község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(IX.4.) önkormányzati rendelete

Kőszegpaty község településképének védelméről

2019.09.05.

Kőszegpaty Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

b) Információs kiegészítő elem: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(2) A helyi védelem alá helyezést, és annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Kőszegpaty Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását;

f) nyilvántartási számát.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, és érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

3. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) védettségi kategóriát,

b) fotót,

c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,

d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját

f) 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti előírtak.

(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján kiadott kötelező szakmai konzultáció alapján végezhető.

(3) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Lakóterületi településrész

b) Gazdasági településrész

c) Mezőgazdasági településrész

d) Erdős településrész

e) Vízfolyás, vízfelület

f) Természeti terület

g) Tájképvédelmi terület.

(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. A lakóterületi településrészek területi és egyedi építészeti településképi követelmények

6. § (1) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.

h) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, ill. nád.

i) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.

j) A Petőfi utca utcaképileg védett szakaszán utcafronton csak teljesen kontyolt épület helyezhető el.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

a) telek utcavonalán: - tömör kerítés Petőfi utcában, és a kastély különleges területen létesíthető legfeljebb 1,80 m magassággal; - egyéb helyen csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

b) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés. A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

c) Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.

d) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.

e) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, műanyag takarás, fémlemez burkolás nem alkalmazható.

7. Gazdasági településrészre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények

7. § Környezetéből kiugró, 15,0 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.

8. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények

8. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,

b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, és műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,

c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:

a) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

b) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, szakszerű munkával helyreállítani.

c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

d) épületgépészeti berendezések az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.

(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:

a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,

b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.

c) az új és meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.

(4) Helyi védelmet élvező utcaképre és építményekre esetén az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:

a) A történeti értékű épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat

b) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül történhet

c) a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,

d) utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni

e) toronyszerű tetőkialakítás –vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,

f) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető

g) nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,

h) a tetőformának az érintett utcaszakasz kialakult jellegéhez igazodóan kell meghatározni.

i) Az épületek kialakításánál az égetett cserépfedést, a falazott szerkezeteket és a vakolt homlokzatkiképzést kell alkalmazni.

(5) A kilátás és rálátás védelemmel érintett utcaszakaszokon a látképnek minél tisztább érvényesülése érdekében az utca növény állományát úgy kell megválasztani, hogy az takarást ne okozzon. A rálátást megbontó építmény reklámtábla, felirat, magas nem helyezhető el.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése

9. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, és az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.

(3) A településképet meghatározó területek – a természeti területek, a tájképvédelmi terület, és védett természeti értékek környezete kivételével - alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

10. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

10. § (1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehetséges.

(2) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése

a) utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni

b) utasváró tetején reklám nem helyezhető el,

c) információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők

(4) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:

a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,

b) az gátolja a kilátást,

c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

(6) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(7) Kőszegpaty község közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:

a) a közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,

b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,

c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,

d) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

e) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

f) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.

g) Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki.

h) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

i) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

(8) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse.

11. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

12. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a. lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b. több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,
c. üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében jelölt műemléki (M) és helyi védelem alatt álló utcaképen, épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, és alakítható ki:
a) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, és földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
aa) homlokzatra festett kivitelben,
ab) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
ac) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
ad) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ae) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
b) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

13. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával egyező napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték, kültéri egység (klíma gép és vezetékei, kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

14. § (1) Településképvédelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.

(2) A konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;

b) a felvetett javaslatok;

c) a települési főépítész vagy polgármester lényegi nyilatkozata.

(3) Az önkormányzatot az említett eljárások során az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe kell venni.

14. A településképi bejelentési eljárás

15. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 20. §-ban meghatározott esetekben.

(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.

(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

16. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok különösen:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

c) illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig.

17. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében

ba) alaprajzok,

bb) megértéshez szükséges számú metszet,

bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da) színezett modellkép,

db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

dc) helyszínre illesztett látványterv

e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának / társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

18. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, vagy a szabályozási terven jelölt

a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,

b) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,

c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el,

d) tájképvédelmi övezet beépítésre nem szánt területén található;

(2) Építési tevékenységek esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) a közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

b) településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél,

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni ipari épületek településrésze esetén a környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy, hírközlési oszlopok elhelyezését esetén.

15. A településképi kötelezési eljárás

19. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester különösen az alábbi esetekben:

a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) megjelenése, színezése az egységes városképet lerontja,

ac) a zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ad) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:

ba) műszaki állapota nem megfelelő

bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette,

bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be) bejelentés nélkül helyezték el,

c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető

felhívása ellenére megvalósították,
cc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
(2) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.
(3) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a – (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelenségét követően – a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forintig,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forintig,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 500 000 forint,
(4) Az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket és a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
VI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével együtt hatályát veszíti a reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 11/2017.(XI.21.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 7/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

A) Utcakép védelem:

a) Petőfi utca 1-47. házszám között (25/2-57 hrsz), és a Petőfi utca 2- 30 házszám (132-117 hrsz) között.

B) Helyi egyedi védelem:

a) Épületek, építmények: aa) Festetics síremlék: temető
ab) fafeszület: Meszleni út mellett
ac) fafeszület: Rét utca
ad) Egykori csárda épülete, ma lakóház Meszleni utca 2. (23 hrsz).
C) Kilátás és rálátás védelme
a) védendő a rálátás a Petőfi utcában a templomtól a kastélyra, és a kastélytól a templomra irányulóan.

2. melléklet a 7/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez a 7/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 7/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
településképi szakmai konzultációhoz

Beérkezés dátuma: I

iktatószám:

Átvevő neve:

Konzultáció időpontja:

Kérelmező tölti ki!

1. Kérelmező adatai:

Tervező adatai: (amennyiben releváns)

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

-./ e-mail:

-./ e-mail:

2. Szakmai konzultáció tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)

3.Az érintett ingatlan adatai:

címe: 1 helyrajzi szám:
1 1

Alulírott 1. pont szerinti Kérelmező,a 3. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.

Kelt: Kőszegpaty,„„„„ év„„„„„„„„„„„ .hónap „„„„nap*

...............................................................
Kérelmező aláírása

4. melléklet a 7/2019. (IX. 4.) önkormányzati rendelethez

BEJELENTÉSI KÉRELEM
településképi bejelentési eljárás lefolytatásához

Beérkezés dátuma:

lktatószám:

Átvevő neve:

Kérelmezö tölti ki!

1.Bejelentő (építtető) ad tai:

Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím vagy székhely;

Tervezői jogosultság száma:

Levelezesicím (amennyiben elözőtöleltér):

Levelezési cím:

Kapcsolattartó :

Tervező szervezet:

email:

mobil:

1. Bejelentés tárgya:

reklámhordozó elhelyezése

építési tevékenység

2. A tervezett. tevékenység rövid leírása:

Korábbi településkép védelmi szakmai konzultáció időpontja :

4. Az érintett ingatlan címe; Hrsz,:

5.Tevékenység megvalósításának
tervezett időtartama: .........év „„„ hó „„„nap - ......... év „„„ hó „„..n•p

6.Mellékeltdokumenticló tartalma:

2 példány szükséges

müszaki leírás:

helyszínrajz:

alaprajz(ok):

homlokzat(ok):

helyszínre illesztett látványterv :

tulajdonosihozzájárulás / társasházi hozzájárulás:

egyéb (pl. kertészeti munkarészek stb.): „„.•

Alulírott 1.pont szerinti Építtető, a 3 . pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tevékenység megvalósítására vonatkozóan, a 4. pontban megjelölt időtartamra kérelmezem a településképi bejelentési eljárás lefolytatását.

Kelt:, ..„....év..„...„.•„•.....„. •hónap ......„nap

………………………
Építettető aláírása