Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2015.(III.20.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Olaszfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében  meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében az d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai.

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Olaszfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9824 Olaszfa, Ady E u. 15.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

4. § Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester  folytatja le.

5. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

II. Fejezet

A képviselő - testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

6. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége , illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a megválasztott legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat  tárgyalójában (9824 Olaszfa, Ady E u. 15.) tartja. A közmeghallgatás esetében e szabálytól el lehet térni.

4. A képviselő-testület ülésezési formái

7. § A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. §  A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 6  rendes ülés ülést tart.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet e-mailen vagy telefon formájában.

(2) A polgármester a képviselő - testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 44.§-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

10. § (1)           A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.

(2)       A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3)       Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.

(4)       A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni.

(5)       Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői írják alá.

(6)       Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

5. Nyilvánosság

11. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak az Olaszfa (9824 Olaszfa, Ady E u. 15.) önkormányzat hirdetőtábláján.

(2)       A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát és a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével- a Közös Önkormányzati Hivatalban az állampolgárok megtekinthetik.

(3)       Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

6. Az ülés levezető elnöke

12. § (1) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:

a) megnyitja, és berekeszti az ülést;

b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.

c) előterjeszti a napirendi javaslatot;

d)  tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;

e)  napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

h)  figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;

i)   tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti;

j)   biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

7. Az ülés napirendje

13. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

14. § (1) Az első  napirendi pontban   a polgármester írásban beszámol:

a)  az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

b)  a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

c)  az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról vita nélkül  dönt.

8. A napirendekhez kapcsolódó iratok

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést tehet:

a)  polgármester,

b)  alpolgármester,

c)  képviselő,

d)  bizottság elnöke, tagja,

e)  jegyző,

g)  valamint a képviselő – testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,

h)  Vas Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.          

(4) A bizottság bármely, képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet. Bármely témakört – amely jogszabállyal nem ellentétes – véleményezhet.

(5) Rendelettervezetet – (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.

(6) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésben ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására

(7)       Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.

(8)       Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat.

(9)       Az előterjesztés elkészítéséért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

16. § A képviselő-testületi ülésre a képviselő által benyújtott  előterjesztést írásban kell benyújtani. Az  előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 7. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

17.§ (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

 (2)      A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőzően– sürgősségi indítvány nyújtható be.

(3) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 5.§ (2) bekezdésében  szereplő szervezetek, személyek.

(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt.

(7)  Az (3)–(6) bekezdésben szereplő eljárási szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő – testületi ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a polgármesterhez, míg a bizottsági ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a bizottság elnökéhez kell címezni.

18. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

9. Felszólalás a képviselő - testület ülésén

19. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) ügyrendi felszólalás,

b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,

c) napirend utáni felszólalás.

20. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz.

(3) Ügyrendi javaslat:

a) a napirendi pont levételére tett javaslat,

b)  a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

c)  a napirendi pont elnapolására tett javaslat,

d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,

e)  a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

f)  a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,

g)  a képviselő kizárására tett indítvány,

h)  a vita lezárására tett indítvány.

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

10. A képviselő - testület ülésének összehívása

21. § (1) A képviselő - testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat. A képviselő kérelmére e-mail címére is megküldjük a képviselő-testületi ülés meghívóját, valamint az előterjesztéseket.

 (2) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni- kivéve a rendkívüli ülés meghívóját- hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)  a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) az aljegyzőt,

d) a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit,

e.) településen  bejegyzett civil szervezet vezetőjét,

f.) nemzetiségi önkormányzat elnökét. 

(4) A képviselő-testület ülésére az (3) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.

(5) A zárt ülés anyagát a képviselő - testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről

22. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

 (2) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.

(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

12. Napirendi pontok tárgyalása

23. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2)       A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő - testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(3)       A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

 (4)      A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(5) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

24. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.

(2)A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

13. A szavazás

25. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2)       A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3)       A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.

(4) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasoló

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló

c) a kiegészítő

javaslatot.

(5) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(6) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

 (7) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(8) Szavazni csak személyesen lehet.

14. Napirend utáni felszólalás

26. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

15. Az ülés berekesztése

27. § A napirendi pontok, a  beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

III. Fejezet

A képviselő-testület üléseinek különös szabályai

16. A szavazás formái

28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

a) jogszabály előírja,

b) a polgármester kezdeményezi,

 (2) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.

30. § (1) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik.

(3) A szavazás az önkormányzat hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik.

(4)       A titkos szavazást az elrendelést követően az Ügyrendi Bizottság bonyolítja.

(5)       A titkos szavazás eredményét a ügyrendi bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a ügyrendi bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(6)       A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

-    a szavazás helyét és napját

-    a szavazás idejének kezdetét

-    a Szavazatszámláló Bizottság nevét

-    a szavazás eredményét.

17. A tanácskozás rendjének

fenntartása

31. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

18. A képviselő-testület döntései

32. § A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

33. §. (1) A képviselő - testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.

(2)       Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő - testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

(3)       A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

-           a polgármestert

-           az alpolgármestert

-           a települési képviselőt

-           a jegyzőt

-           az önkormányzati intézmények vezetőit

(4) A képviselő - testület tagjai – amennyiben igénylik – a határozatokat a hiteles jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül kapják meg.

34. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetése az önkormányzat (9824 Olaszfa, Ady E u. 15.)hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik meg.

19. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

35. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a  jegyző kezel.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b)  előterjesztést, egyéb, napirendhez kapcsolódó, utóbb kiosztásra kerülő anyagot,

c) a jelenléti ívet,

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

e)  a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,

f) elfogadott rendelet 1 példányát.

(3) A jegyzőkönyvet és mellékleteit  a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(4) A képviselő- testületi ülésről készült jegyzőkönyv a jogszabályban meghatározottól bővebb tartalmi elemeket nem tartalmaz.   

V. Fejezet

A települési képviselő

20. A képviselő kötelezettségei

36. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,

b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

37. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén ismét napirendre tűzi az ügyet és ismételten döntést hoz. 

21. Kérdés

38. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

22. A bizottság jogállása és az állandó bizottság

39. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottság az Ügyrendi Bizottság.

23.  Ügyrendi  Bizottság

40.§ (1)  A bizottság létszáma 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik közül az elnök és 2 tag települési képviselő.

(2) Fő feladatai különösen:

a) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, javaslattétel

     annak módosítására;

      b) a Képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése és a

    vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása; a vagyonnyilatkozatokba való

    betekintés biztosítása legalább havi két alkalommal az elnökhöz benyújtott írásbeli

    kérelem alapján, melynek időpontjáról az elnök dönt és értesíti a kérelmezőt,

c) az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálása;

d) titkos szavazás esetén a szavazás és a szavazatszámlálás lebonyolítása.

       f) eljár méltatlansági ügyekben 

(3)A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, valamint az aljegyző.

41. § (1) Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal  kapcsolatos feladatokat az    Ügyrendi Bizottság látja el.

(2) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

VII. Fejezet

A tisztségviselők

24. A polgármester

42. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

43. § A polgármesternek a képviselő - testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselő - testület tagjainak munkáját,

b)  szervezi a községfejlesztést és közszolgáltatásokat.

25. Az alpolgármester

44. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők

26. A Közös Önkormányzati hivatal

45. § (1) A képviselő-testület a hatáskörben tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzat döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és fogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására   Bérbaltavár, Csehimindszent, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó községek közös hivatalt hoznak létre, amely a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik..

A hivatal elnevezése: Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal

A hivatal székhelye :Oszkó, címe: 9825 Oszkó,Rákóczi u. 79.

27. A jegyző

46. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

b) gondoskodik – a Közös Önkormányzati Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,

c)  ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

d)  ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f)  javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

47. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

48. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott tisztviselő látja el, amelyet a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

                                28. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok

49. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

X. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

29. Közmeghallgatás

50.§  A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni.

30. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum

51. § (1) A képviselő - testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot.

 (2)      A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.

(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(6) A lakossági fórumra a jegyzőt és az aljegyzőt meg kell hívni.

(7) Olaszfa Községért Közalapítvány elnökét a lakossági fórumra meg kell hívni.

31. Belső kontroll rendszer

52.§. (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a végrehajtására kiadott 368/2011./XII.31./ Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontroll-rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011./XII.31./ Korm. rendelet alapján Olaszfa község Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és közfeladatok  belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatait- kormányzati funkciók szerint a 2 számú melléklet tartalmazza.

32. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete működési feltételeinek meghatározása

53.§ (1) Olaszfán 3 fős közvetlen módon választott Bérbaltavári Roma  Nemzetiségi Önkormányzat  (a továbbiakban: ORNÖ) működik.

(2)A Olaszfai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: ORNÖ) kötelezően megtartandó üléseinek jegyzőkönyvét  az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal( a továbbiakban: hivatal )   segítségével írásba foglalja.         

Az elkészült jegyzőkönyvek aláíratásáról, hitelesítéséről, a Vas Megyei    Kormányhivatalhoz történő megküldéséről  a hivatal gondoskodik. Az Önkormányzat a ORNÖ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a 9824 Olaszfa, Ady E u. 15. szám alatti önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 16 órában. E helyiség fűtésének, világításának költségeit  Olaszfa Önkormányzat átvállalja.

(3)A ORNÖ erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum - megtartása érdekében az Önkormányzat a ORNÖ rendelkezésére bocsát ingyenesen, egy erre a célra alkalmas helyiséget.

(4)A ORNÖ egyéb rendezvényei megtartásához az Önkormányzattól, és/vagy az intézményektől igényelt helyiségekre vonatkozóan az érintett szervezet vezetőjével kell az igénylésre, használatra vonatkozóan egyeztetni, illetve megállapodni.

(5)A hivatal ellátja a ORNÖ testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. Az ezt meghaladó feladatok fedezetét és az egyéb működési költségeket a ORNÖ az állami támogatás és egyéb bevételeiből biztosítja.       

(6)A ORNÖ ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző (akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott (aljegyző)  vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

54. § (1)  Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.22.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 11/2012.(V.22.), önkormányzati rendelet.

Olaszfa, 2015. március 19.

                /: Landor Gyula  :/                                                /: Biró Tibor :/

                    polgármester                                                         jegyző

Záradék: E rendelet 2015. március 20-án kihirdetésre került.

Olaszfa, 2015. március 20.

                                                                                                              /: Biró Tibor :/

                                                                                                                    jegyző

1.melléklet az 3/2015.(III.20.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a

a)  rendkívüli települési támogatás megállapítására

b.) települési gyermekszületési támogatás megállapítására,

c.) települési gyermeknevelési támogatás megállapítására

d.) települési temetési támogatás megállapítására,

e.) az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésére vonatkozó,

f.) az étkeztetés megállapítására és megszüntetésére vonatkozó

hatáskörét.

2.melléklet az 3/2015. (III.20.) önkormányzati rendelethez

A Olaszfa Község Önkormányzata  alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

   011130            Önkormányzatok és Önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

                           igazgatási tevékenysége 

   011220            Adó-, vám és jövedéki igazgatás 

013320            Köztemető-fenntartás és – működtetés

013350            Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010            Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz

                        kapcsolódó tevékenységek  

016020            Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

064010            Közvilágítás

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

074011            Foglalkozás- egészségügyi alapellátás

082044            Könyvtári szolgáltatások

086090            Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

   091120             Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése ellátásának szakmai feladatai

   096010           Óvodai intézményi étkeztetés

   101150           Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

   104042           Gyermekjóléti szolgáltatások

   106020           Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

   107051           Szociális étkeztetés

   107052           Házi segítségnyújtás

   107053           Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

   107054           Családsegítés

   107055           Falugondnoki, tanyagondnoki  szolgáltatás

   107060           Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások 

   091115           Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

   091140            Óvodai nevelés, ellátás működtetési  feladatai

   096010            Óvodai intézményi étkeztetés