1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:Olaszfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9824. Olaszfa, Ady u. 15.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Olaszfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat hivatala: Győrvári Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9821. Győrvár, Balogh Ádám u. 85. (továbbiakban: Hivatal).

(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(6) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

2.  § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket a kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását: civil szervezetek támogatása

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

3.  § (1) A képviselő-testület munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést.

4.  § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

5.  § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják. Az ülés meghívója és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések elsősorban elektronikus úton, a képviselő kérésre nyomtatott formában kerül kiküldésre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – a képviselő-testület rendkívüli ülést tart. A rendkívüli ülés szóban vagy telefonon is összehívható. A sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) Az ülés meghívóját – a kézbesítéssel egyidejűleg – az önkormányzat hirdetőtábláin ki kell függeszteni.

6.  § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a meghívó hirdetőtábláira történő elhelyezésével nyilvánosságra kell hozni.

7.  § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

8.  § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselők az ülésen – a napirendi pont jóváhagyását megelőzően – halaszthatatlan esetben tehetnek új napirendi pontra vonatkozó, illetőleg a meghívóban szereplő napirendi pontot tartalmilag módosító javaslatot. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

9.  § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(3) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

10.  § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző a törvénysértést jelzi a képviselő-testületnek.

(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

11.  § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12.  § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra majd a „nem” és a „tartózkodom” szavazatokra kér szavazást.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.

(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

13.  § (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel illetve „tartózkodom”-mal adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

14.  § (1) Titkos szavazásra a képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint a fele tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás lefolytatása az Ügyrendi Bizottság feladata.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A titkos szavazásról felvett jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének melléklete.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(7) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás végeredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést.

15.  § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban kezdeményezheti.

(2) Az egyedi és normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: ...../...... (... ...) számú határozat

16.  § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése Olaszfa Község Önkormányzata – 9824 Olaszfa, Ady u. 15. - hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

17.  § A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

18.  § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell.

(3) Ezt követően a képviselő-testület azt a döntést, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott visszavonja és újra tárgyalja.

18/A.  § Az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az Mötv-ben előírt kötelezettségeinek megszegése esetén a képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

19.  § (1) A képviselő-testület tagjai sorából, 2 tagból és elnökből álló három fős Ügyrendi Bizottságot választ.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

20.  § (1) A képviselő-testület valamely konkrét feladat ellátása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létszámáról, feladat és hatásköréről valamint összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.

(2) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

21.  § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármesterek száma 1 fő képviselő.

(3) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

22. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokon túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői referens, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

23.  § A képviselő-testület az Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Andrásfa, Győrvár, Bérbaltavár, Hegyhátszentpéter, Nagytilaj, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

24.  § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

25.  § (1) A képviselő-testület a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.

(3) A falugyűlést igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a falugyűlés előtt a meghívó hirdetőtábláira történő elhelyezésével nyilvánosságra kell hozni.

26.  § (1) Olaszfán 3 fős közvetlen módon választott Olaszfai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: ORNÖ) működik.

(3) Az Önkormányzat az ORNÖ feladatellátásához, működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a Olaszfa, Ady u. 15. szám alatti önkormányzati ingatlan épületén belül biztosítja.

(4) Az RNÖ erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum - megtartása érdekében az Önkormányzat a ORNÖ rendelkezésére bocsát ingyenesen, egy erre a célra alkalmas helyiséget.

(5) A hivatal ellátja az ORNÖ testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését és egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(6) Az ORNÖ ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző (akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott (aljegyző, jegyzői referens) vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

27.  § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Olaszfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015.(III.20.) önkormányzati rendelete.