Rábatöttös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XI.17.) önkormányzati rendelete

Rábatöttös község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2016. 11. 18- 2016. 11. 18

Rábatöttös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XI.17.) önkormányzati rendelete

Rábatöttös község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendeletének módosításáról1

2016.11.18.

Rábatöttös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Rábatöttös község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006. (IV. 28.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.”

2. § Az R. 10. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.”

3. § Az R. 12. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.”

4. § Az R. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.”

5. § Az R. 16. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építmények elhelyezését követően régészeti kutatás szükséges.”

6. § Az R. 19. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedési és közmű területek kategorizálását, a biztosítandó építési területek szélességét a 7. melléklet tartalmazza.”

7. § (1) Az R. 20. § (14) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor valósulhat meg, ha az egészséges ivóvízellátás biztosítható.”

(2) Az R. 20. § (17) bekezdésének e. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„(17)

e. A település beépítésre nem szánt területén és a külterületi lakott területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

ea) A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani.

eb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat.”

(3) Az R. 20. § (19) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elevezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén.”

8. § Az R. 22. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1. erdő fenntartás
2. vadgazdálkodás
3. védelem
4. szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.
Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.”

9. § Az R. 24. § (1) –(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

a) Beépíthető telek területe:

lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 5 ha telekterület esetén
gazdasági épület: min. 1 ha telekterület esetén.
b) Beépítettség max 3 %, de a lakóépület és vegyes rendeltetésű épület alapterülete
max. 200 m2 lehet.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület
esetén 4,5 m.
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) Kertes mezőgazdasági övezet területe Mk:

a) Beépíthető telek területe:

lakóépület: nem építhető
gazdasági épület: min. 720 m2 telekterület esetén.
b) Beépítettség max 3 %, maximum egy 90 m2-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető.
c) Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m.
d) Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A
szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet Mko:

Ide az árvízi elöntéssel veszélyeztettet (Sorok, Puszta-Sorok menti) területek tartoznak.
a) Lakóépület nem építhető.
b) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.
c) Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
d) Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
e) Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
f) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
g) Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie.
h) Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.”

10. § Az R. 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében.”

11. § Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) Élővízfolyáshoz, tóhoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!

(2) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(3) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

(5) A falusias lakóterületek zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel kiszolgáló út mellett, gyűjtő út mellett 60 dB nappal, 50 dB éjjel.

(6) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

(7) Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.”

12. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a) Gutaháza – harangláb 337/4 hrsz;

b) Rábatöttös – harangláb 141/3 hrsz.

Fogadalmi emlékek
a) Szűz Mária – 126/1 hrsz;
b) Milleneumi emlékpark
c) I. és II. világháborús emlékmű.
(2) Lf-1; Lf-2 jelű falusias lakóterületeken tervezett beépítéseknél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50. §(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a környező községrészek jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
(3) A település értékeinek védelme érdekében az építményeket megsemmisíteni tilos. Épületekre vonatkozó építési szabályok:
a) toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,
b) hullámpala, zsindely, fém lemezfedés, valamint nád kivételével más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),
c) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
d) nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt,
e) utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető,
f) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
g) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
h) színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével 1 példányba mellékelni kell
i) a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(4) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.”

13. § Az R. 29. § (1) –(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

a) településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

a) 301; 302; 303; 304; 305; 306; 0307; 308; 309; 310; 311, 312; 314; 315; 316; 317 hrsz telkek É-i határán 15,0 m szélességben;

b) 044/3; 044/4; 163/1; 163/2 hrsz területen kialakítandó lakóterület K-i határán 15,0 m szélességben;

c) 040/14 hrsz gazdasági terület K-i határán 10-15 m szélességben, szabályozási terv szerint

d) 049/1 hrsz bányaterület esetében legalább 25 m szélességben körülfásítva.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

a) terület gyepesítését,

b) a telepítési sávban lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági és bányaterület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.”

14. § Az R. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)

a) A belterület határát, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza.

b) A beépítési mintalapokat a 2. melléklet tartalmazza.

c) Rábatöttös község 9. Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó M=1:2000 026/02 munkaszámon a 3. melléklet tartalmazza.

d) Rábatöttös község 10. Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó M=1:20 000 026/02 munkaszámon a 4. melléklet tartalmazza.”

15. § (1) Az R. az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

(2) Az R. a 2. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(3) Az R. a 3. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

16. § (1) Az R. 16. § (8) bekezdésében az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „történhet” szöveg lép.

(2) Az R. 20. § (7) bekezdésében az „engedélyezhető” szövegrész helyébe a „valósítható meg” szöveg lép.

(3) Az R. 20. § (22) bekezdésében az „elhelyezése engedélyezhető” szövegrész helyébe a „helyezhetők el” szöveg lép.

(4) Az R. 1. sz. mellékletében az „1. sz. melléklet” szövegrész helyébe az „1. melléklet” szöveg lép.

17. § Hatályát vesztik az R:

a) 4. § (1) bekezdése,

b) 5. §-a,

c) 6. § (3) és (6) bekezdései,

d) 7. § (4)-(5) bekezdései,

e) 8. §-a,

f) 9. § (1) bekezdése,

g) 10. § (3) – (5) bekezdései,

h) 11. § (3) bekezdése,

i) 13. §-a,

j) 16. § (7) bekezdése,

k) 17. §-a,

m) 19. § (2) és (4) bekezdései,

n) 20. § (2) és (6) bekezdése, valamint a (17) bekezdésének d) pontja,

o) 21. § (1) bekezdése,

p) 23. § (3) bekezdése,

q) 25. § (2) – (3) bekezdései,

r) 26. § (2) bekezdésének a) pontja,

s) 30. § (2) bekezdésének j) pontja,

t) 31. § (1) bekezdése.

18. § (1) Ez a rendelet az elfogadását követő 3. napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) A rendeletet a képviselőtestület a 2016. november 15. napon megtartott ülésén fogadta el.

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. november 19. napjával.