1. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

• a) Települési támogatás és rendkívüli települési támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a 2. melléklet,
• b) köztemetés iránti formanyomtatványt a 3. melléklet
• c) szociális étkeztetés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt az 4. melléklet.
• d) d) szociális célú tűzifa támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványt a 6. melléklet
• e) lakás építéshez, - vásárláshoz szükséges kérelmet a 7. melléklet

tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Rumi Kirendeltségénél (9766 Rum, Béke u. 22.) kell benyújtani.

(3) A kérelmező - figyelemmel a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(4) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

2. § (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás, a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármesterhatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

(3) A családsegítés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani, (9700 Szombathely, Széll K. u. 4.), amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

3. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege –a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek kivételével –15000 Ft.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától illeti meg.

(3) ^[2] Az eseti jelleggel nyújtott települési támogatás, valamint a rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, éves viszonylatban ennek háromszorosát.

(4) ^[3] Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint tartós létfenntartási gond esetén a polgármester egyedi mérlegelés alapján e rendeletben foglalt jövedelemhatároktól, a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt alkalmaktól, valamint a (3) bekezdés szerint adható támogatás összegétől eltérhet.

(5) ^{[4] [5]}A települési és rendkívüli települési támogatás megállapítható eseti jelleggel, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. A megállapított eseti települési és rendkívüli települési támogatás a döntést követő 15 napon belül, a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás minden hónap 5. napjáig kerül kifizetésre. A polgármester döntésétől ffüggően a települési és rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható.

(6) Ha a rendszeres jelleggel nyújtott települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára eső támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szűntetni.

4. § Magas gyógyszerköltségre tekintettel nem állapítható meg települési támogatás annak a személynek, aki az Szt. 50. § (1) –(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.

5. § (1) A polgármester a települési és a rendkívüli települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.

(2) A polgármester települési és a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában meghatározhatja a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Amennyiben a támogatásban részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további támogatásra is jogosult lenne, a támogatás kifizetését fel kell függeszteni. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további települési támogatásra nem jogosult.

6. § A polgármester az Szt. 17. §-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett települési támogatás összegének megtérítését – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át – a települési támogatást igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti vagy a települési támogatás összegének megtérítésére maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

7. § Települési támogatás nyújtható:

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres és eseti költségek viseléséhez,
• b) gyógyszerköltségek enyhítésére,
• c) tanévkezdés alkalmával az óvodai nevelésben, az általános iskolai és nappali rendszerű középiskolai oktatásban részesülő gyermekek, tanulók részére,
• d) d) karácsonyi támogatásként.

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez nyújtható.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a háztartás havi összjövedelmének a 15 %-át.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást természetben kell biztosítani akkor, ha a kérelmező fizető mérővel rendelkezik. Több fizető mérő esetén a támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatással kapcsolatos települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

9. § (1) Gyógyszerköltségek enyhítése céljából települési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át, és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.

(2) Gyógyszerköltségre tekintettel személyenként évente legfeljebb 4 alkalommal adható támogatás, melynek összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség 50 %-át.

(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza, a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

10. § (1) Tanévkezdés alkalmával adható települési támogatás összege gyermekenként 5000 Ft.

(2) A támogatásra jogosult az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 500 %-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles az 5. mellékletnek megfelelő nyilatkozatot tenni. Amennyiben valaki valótlan nyilatkozatot tesz, köteles a jogtalanul felvett támogatás összegét visszafizetni.

(3) A kérelemhez a helyben óvodai nevelésben és általános iskolai oktatásban részesülő gyermekeken kívül csatolni kell az általános és középiskolai iskolalátogatási igazolást.

(4) Nem részesülhet az e § szerinti települési támogatásban az a gyermek, akinek családja gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása, illetve gyermek óvodakezdése okán rendkívüli települési támogatást kapott.

11. § (1) Karácsonyi támogatásban részesíthetők:

• a) a 18 év alatti gyermeket nevelő családok
• b) a nappali rendszerű középiskolai oktatásban részesülő tanulók
• c) a támogatás évében a 65 életévüket betöltő személyek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt nappali rendszerű középiskolai oktatásról iskolalátogatási igazolást kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak részére nyújtható támogatás összege:

• a) Az 1-2 gyermeket nevelő családok és a nappali rendszerű oktatásban részesülő tanulók esetében 20 ezer Ft/gyermek, tanuló
• b) A 3 vagy több gyermeket nevelő családok esetében 60 ezer Ft.
• c) Az (1) bekezdés c) pontja esetében 10 ezer Ft/fő, egyedülélő esetén 20 ezer Ft.

(4) A támogatásra az jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a 200.000,-Ft-ot.

12. § (1) A képviselőtestület rendkívüli települési támogatásban részesíti:

• a) Évente maximum háromszor azt a személy, aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan létfenntartási vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
• b) Azt a személyt, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.
• c) A gyermeket szülő anyát.

(2) A rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

• a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt támogatási forma esetén –kivétel létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, amikor a támogatás jövedelemre tekintet nélkül és hivatalból is megállapítható – 400 %-át, egyedülélő esetén az 500 %-át
• b) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt támogatási forma esetén az 500 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

• a) elemi kár,
• b) baleset,
• c) jövedelem igazolt elvesztése;
• d) hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
• e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• f) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• g) lakhatás elvesztésének veszélye,
• h) közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye díjtartozás miatt.

(4) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

• a) napi megélhetési gondok,
• b) aktív korúak ellátásában részesülő személy;
• c) nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg.
• d) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
• e) gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő;
• f) munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlásának nehézsége
• g) gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása, illetve gyermek óvodakezdése,
• h) óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
• i) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
• j) hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek,
• k) fogyatékos vagy tartósan beteg családtag rehabilitációjának biztosítása;

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen:

• a) keresőképtelenséget alátámasztó kórházi vagy orvosi igazolást,
• b) lakhatási kiadásokkal összefüggő felhalmozott hátralék esetén a közüzemi szolgáltató, pénzintézeti tartozás esetén a pénzintézet által kiállított igazolást
• c) terhesgondozásról szóló igazolást
• d) elemi kár esetén nyilatkozatot a várható helyreállítási költségek összegéről
• e) étkeztetést biztosító intézmény igazolását a térítési díj, illetve a fennálló hátralék összegéről
• f) a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást,
• g) munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést, vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

13. § A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő rendkívüli települési támogatás legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni az elhunyt rábatöttösi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját vagy a temetésről gondoskodó más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
• b) az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
• c) amennyiben a haláleset nem Rábatöttösön történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 285 000.- Ft.

(4) A támogatás összege a 3. bekezdésben meghatározott összeg 10 %-a.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

15. § (1) Települési támogatásra jogosult a rábatöttösi állandó lakóhellyel rendelkező, gyermeket szülő anya. A támogatás összege újszülöttenként 28.500 Ft.

(2) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
• b) és a születési anyakönyvi kivonat másolatát.

16. § (1) A képviselőtestület háztartásonként legfeljebb 5 m3 szociális célú tűzifa támogatást nyújthat annak a kérelmezőnek, aki

• a) a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, –tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására –települési támogatásra (elsősorban a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülő) jogosult.
• b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család;
• c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy;
• d) A reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, ha háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 500%-át,

amennyiben az általa lakott lakás fűtését fatüzelésre alkalmas berendezéssel biztosítja.

(2) A támogatás megállapítása során előnyt élveznek az (1) bekezdés a.) – b.) pontjában felsoroltak.

(3) A szociális célú tűzifa támogatás forrása a központi költségvetés alapján a belügyminiszter által az Önkormányzat számára megállapított előirányzat, kiegészítve a pályázatban meghatározott Önkormányzati saját erővel. A forrás kimerülését követően beérkezett kérelmeket el kell utasítani.

(4) A rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó igény esetén az elbírálás során figyelembe kell venni a kérelmek beérkezési sorrendjét.

(5) A képviselőtestület a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

17. § (1) Rábatöttös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete vissza nem térítendő támogatást nyújthat az arra rászoruló, 35. életévüket be nem töltött, Rábatöttös község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személyeknek (házas- vagy élettársak esetében legalább az egyik fél), Rábatöttös község közigazgatási területén az első lakásuk építéséhez, vásárlásához.

(2) A támogatás mértéke 250.000 Ft.

(3) A támogatásra az a házaspár, élettársak, gyermekét egyedül nevelő személy és egyedülálló jogosult, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

• a) az önkormányzat által nyújtott – e rendelet 17. § (1) bekezdésében felsorolt támogatásban még nem részesült;
• b) a lakás vásárlása a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül történt, lakás építése esetén a tetőszerkezetkész állapot igazolása;
• c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 300 ezer Ft-ot, egyedülálló esetén a 350 ezer Ft-ot;
• d) az igénylő(k) összességében 5 millió forintot meghaladó, lakás céljára szolgáló ingatlan vagyonnal nem rendelkeznek, kivéve, ha azt értékesítik és az ebből befolyó teljes vételárat igazoltan az új lakásuk építésére, megszerzésére fordítják.

(4) A támogatás igényléséhez csatolni kell:

• a) lakás vásárlása esetén az adás-vételi szerződés 1 példányát;
• b) lakás építése esetén fotókkal alátámasztott nyilatkozatot a tető szerkezetkész állapotáról;
• c) a jövedelemigazolásokat munkáltatói igazolással együtt és a vagyonnyilatkozatot.

(5) A támogatás iránti kérelmet a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Rumi Kirendeltségén kell benyújtani. A képviselőtestület döntését követően a támogatási megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

(6) A kapott támogatást azonnal és egyösszegben kell visszafizetni a hatályos Ptk-ban meghatározott mindenkori késedelmi kamattal növelten, ha a jogosult:

• a) valótlan adatok közlésével, megtévesztés útján, jogosulatlanul jutott a támogatáshoz, vagy
• b) a támogatásban részesült fél(ek) a megépített, illetve megvásárolt lakást 5 éven belül elidegenítik és helyette Rábatöttös községben újabb lakást nem vásárolnak, vagy
• c) a használatbavételi engedélyt a támogatás átutalásától számított 4 éven belül nem szerzik meg.

(7) A képviselő-testület a támogatás egy részének vagy egészének visszafizetése alól különös méltánylást érdemlő esetben az adóst mentesítheti. Nincs helye méltányosságnak a támogatás rosszhiszemű, jogtalan igénybevétele miatti visszatérítés esetén.

(8) A (7) bekezdés alkalmazása szempontjából különösen méltányolható körülmény, ha:

• a) a lakásépítés vagy lakásvásárlás együttköltöző közeli hozzátartozó halála, vagy válás miatt ellehetetlenül,
• b) az elidegenítésre vagyonmegosztás miatt kerül sor.

18. § A települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában védelembe vett gyermek él, valamint ha a család, illetve a kérelmező esetében, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

19. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(3) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, létfenntartást veszélyeztető élethelyzete esetén a polgármester a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.

(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

20. § (1) A képviselő-testület a szociális szolgáltatások keretében szociális alapszolgáltatásként:

• a) étkeztetést vállalkozóval kötött ellátási szerződés útján,
• b) házi segítségnyújtást a falugondnoki szolgálat, valamint a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye (továbbiakban: szociális szolgáltató) útján,
• c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, valamint családsegítéshez való hozzáférést a szociális szolgáltató útján

biztosít az arra rászorulók részére.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes.

(3) Az ellátás az ellátott személy halálával megszűnik.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szűntetni, ha:

• a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel következtéig történt,
• b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 1 hónapig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki.
• c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.
• d) a személyi téritési dij megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként köteles illetve képes lenne.

21. § (1) A polgármester a szociálisan rászoruló részére a Szoctv. 62. §-ában foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében.

(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Egyéb okból rászorulónak kell tekinteni a munkanélküli ellátásban, aktív korúak ellátásában és közfoglalkoztatásban részesülő személyt.

22. § (1) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

• a) a 21. § (2) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás
• b) a 21. § (3) és (5) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
• c) a 21. § (4) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat,
• d) a 21. § (6) bekezdése esetében a jogosultságot megállapító határozat.

(2) A 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.

(3) Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

(4) Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.

23. § Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

24. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az étkezésért fizetendő térítési díjak mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A szociális szolgáltató által biztosított házi segítségnyújtás, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díját Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata állapítja meg.

(3) Amennyiben az intézményvezető által megállapított, és a Szoctv. 116. § (3) bekezdésének figyelembevételével ténylegesen megfizetett személyi térítési díj és az ellátottra jutó normatíva együttesen nem fedezi az intézményi térítési díjat, a díjkülönbözetet az önkormányzat fizeti.

(4) A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjhoz kedvezményt és mentességet az önkormányzat nem biztosít.

25. § (1) A képviselő-testület természetben ellátásként biztosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti szünidei gyermekétkeztetést.

(2) Az önkormányzat a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő gyermekek számára, a szülő vagy törvényes képviselője kérelmére biztosítja a szünidei gyermekétkeztetés keretében a déli meleg főétkezést térítésmentesen.

26. § A gyermekjóléti szolgáltatás a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján vehető igénybe

27. § Az önkormányzat a gyermekek bölcsődei napközbeni ellátását a Gyvt. 94. § (3a) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén biztosítja

28. § Hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 13/2011. (XI. 16.) önkormányzati rendelet.

29. § Hatályát veszti A szociális ellátások helyi szabályairól és a fizetendő térítési díjakról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet 2021. augusztus 12-én lép hatályba.