Nemeskolta Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2001. (X.9.) önkormányzati rendelete
Nemeskolta község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2001. 10. 09Nemeskolta Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2001. (X.9.) önkormányzati rendelete
Nemeskolta község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról
Nemeskolta község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c./ pontjában és a 13. § (1) bekezdésében, tekintettel az 1999. CXV. törvényre, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Nemeskolta Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.
2. § (1) A rendelet hatálya Nemeskolta község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.
(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)1, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint szabad.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során az OTÉK normáitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.
3. § (1) A beépítésre szánt területet legalább az alábbi közművekkel kell ellátni:
a) közműves ivóvíz szolgáltatás
b) közműves villamos energia szolgáltatás
c) közműves szennyvízelvezetés. Az üdülőterületek és az idegenforgalmi különleges területek kivételével korszerű, szivárgásmenetes zárt gyűjtő ideiglenesen a közműves szennyvízelvezetésig létesíthető, mely kiépítése után a kötelező rendszerre való rácsatlakozás megoldandó.
d) legalább nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés.
(2) Különleges- , településközpont vegyes- és üdülő területen csak földkábeles villamos energiaellátás és hírközlési kábel fektethető. A lakó területeken javasolt a földkábeles kiépítés javasolt.
(3) Közvilágítás- és járda megépítése a kialakításra kerülő lakó-, településközpont vegyes-, és üdülőterületek területfelhasználásának a feltétele.
Szabályozási elemek
4. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) belterület és külterület határát
b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)
c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat
d) az övezeti jellemzőket
e) a kötelező építési vonalat
f) területfelhasználási módok határát
g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat
h) elővásárlási jog
i) feltételes építési tilalom.
(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:
a) telekhatárokat.
(3) Az (1) bekezdés a), b), c), f), pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), g), h), i) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.
(4) Az üdülőházas üdülőterület kialakítására szabályozási terv készítendő.
Területfelhasználás
5. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:
(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.
(2) Az igazgatási terület
6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.
(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
(3) A község területén az OTÉK 42. §-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét saját telken belül kell biztosítani. Ha saját telken belül nem biztosítható az OTÉK 42. § (1) bek. meghatározott számú parkoló, akkor a közlekedési területen a parkolást az OTÉK 42. §(11) bekezdésének figyelembevételével helyi parkolási rendeletben kell szabályozni.
(4) Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.
Beépítésre szánt területfelhasználási egységek
építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
7. § Általános előírások.
(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.
(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
8. § Telekalakítás szabályai:
9. § Kerítés létesítés szabályai:
(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.
(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) alapján az építési hatóság elrendeli.
(3) A telek utcavonalán tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető legfeljebb 1,8 m magassággal. Az áttört kerítés magasságán belül max. 80 cm magas tömör lábazattal.
(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.
(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.
(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.
10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:
(1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.
(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.
(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be.
(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.
(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 4,5 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.
(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.
(7) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.
(8) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 25-45° közötti tető hajlásszöggel.
(9) Telekhatáron álló épület (zártsorú) falazatának hőszigetelése max. 8 cm mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése estén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.
(10) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az FL jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.
(11) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... csak saját telken belül létesülhet.
Kertvárosias lakóterület
11. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. legfeljebb négylakásos lakóépület;
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
4. a területet rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
1. sportépítmény;
2. terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(4) Kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
1. szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A védett területtel határos ingatlanok esetén az OMvH-nak, a szakhatósági véleményét ki kell kérni az ingatlant érintő építési tevékenység esetén.
12. § (1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) A KEL-SZ-30-4,5-700 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:
Falusias lakóterület
13. § Általános előírások:
(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:2
14. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.
(3) A FL lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:
területfel-használás |
beépítési mód |
maximális építmény-magasság |
kialakítható minimális telekterület-méret |
telkek minimális |
maximális beépített-ség |
min. zöld |
szintterület sűrűség |
O |
4,5 |
900 |
12 |
30 |
40 |
0,5 |
|
FL |
SZ |
4,5 |
900 |
14 |
30 |
40 |
0,5 |
SZ |
7,5 |
900 |
14 |
30 |
40 |
0,5 |
|
Z |
4,5 |
900 |
10 |
30 |
40 |
0,5 |
Településközpont vegyes terület
15. § Általános előírások:
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.
(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el3
16. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.
(2) A TV-SZ-40-7,5-1200 településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírás:
Üdülő terület
17. § Általános előírások:
(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A rendezési terv szerint az üdülőterület lehet:
1. üdülőházas ÜÜ jelű
2. hétvégiházas HÜ jelű.
(2) Az üdülőterületen állattartó épület az OTÉK 21. § (3) bekezdése, valamint a helyi állattartási rendelet együttes alkalmazásával helyezhető el.
(3) Üdülőházas területen olyan épületek, üdülőtáborok és kemping helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastruktúrális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.5
(4) Üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el 3,5 t-nál kisebb önsúlyú gépjárművek részére.
(5) Hétvégi házas területen:6
1. legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek
2. a terület kiszolgálását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület
3. terület rendeltetésével összhangban lévő épület
4. sportépítmény.
(6) Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el 3,5 t-nál kisebb önsúlyú gépjárművek részére.
(7) A területen egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület nem helyezhető el.
(8) A védett területtel határos ingatlanok esetén az OMvH-nak, a szakhatósági véleményét ki kell kérni az ingatlant érintő építési tevékenység esetén.
18. § Építési övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az ÜÜ-SZ-30-7,5-1500 üdülőházas területre vonatkozó övezeti előírás:
Különleges terület
19. § Általános előírások:
(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11. §; 12. §; 13. §; 14. §; 15. §; 16. §; 17. §; 18. §-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:
1. kastély különleges KK jelű
2. zöldfelületi KZ jelű
3. idegenforgalmi KI jelű
4. temető TK jelű.
(3) A kastély különleges területen elhelyezhető építmények:
1. lakóépület
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
3. egészségügyi, szociális, egyházi építmény
4. mezőgazdasági építmény
5. sportépítmény.
(4) A zöldfelületi különleges területen elhelyezhető építmények:
1. sportépítmény
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület csak a sportépítményeket kiszolgálóan
3. terület fenntartását, üzemeltetését szolgáló építmények.
(5) Az idegenforgalmi különleges területen elhelyezhető építmények:
1. szálláshely szolgáltató épület
2. strand fürdő
3. sportépítmény
4. egészségügyi, szociális épület
5. kulturális épület
6. igazgatási épület
7. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
8. parkolóház
9. terület fenntartását, üzemeltetését, ásványvíz hasznosítását szolgáló építmények.
(6) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:
20. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:
(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.
(2) A KK-SZ-10-K-5000 kastély vonatkozó övezeti előírás:
Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek
övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai
21. § Általános előírások:
(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:
a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak megfelel,
b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,
c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.
(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.
(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.
Közlekedési és közmű területek
22. § Általános előírások:
(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:
1. Közlekedési és közmű területbe sorolja.
(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.
(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.
(4) Az egyes övezetekben az OTÉK 26. § (1) bekezdésében meghatározott építmények és az OTÉK-tól eltérően - a kialakult állapotnak megfelelően kereskedelmi egység helyezhető el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.
(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.
(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.
23. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:
(1)
út megnevezése |
települési út kategória/kezelő |
hrsz (meglévő) |
közútiME szerinti út kateg. |
védőtávolság |
építési terület /szab. széles./ |
8703 jelű országos mellékút |
összekötő út/állami út |
0127; |
K.II.b.A. |
50-50 m |
30,0 |
8442 jelű országos mellékút |
összekötő út/állami út |
07; 071/2; |
K.II.a.A. |
50-50 m |
22,0-30 m |
8442 jelű országos mellékút |
összekötő út/ helyi önk. út |
34/1; 173/3; 173/1; 100/2; 0101/18; |
B.III.b. |
- |
12,60-22,0 m |
tervezett gyűjtőút |
gyűjtőút/helyi önk. út |
0109; 0100; 0101/20; |
K.II.a.A-B.III.a.A |
- |
22,0 m |
lakóútak |
kiszolgáló út/ helyi önk. út |
60; 34/2; 21; 53; 79; 173/8; 144; 137; 119/6; 078/1; 172; |
B.III.b. |
- |
10,50-22,0 m |
mezőgazdasági út |
kiszolgáló út/helyi önk. út |
021; 014;05; 064/1; 02/3; 068/6; |
K.III.b.C. |
- |
min 12,0 m |
Erdőterület
24. § Általános előírások:
(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek
(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:
1. gazdasági rendeltetésű E jelű
2. védelmi rendeltetésű VE jelű övezetbe sorolja.
(3) Gazdasági célú E jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.
Mezőgazdasági terület
25. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:
26. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben ÁM:
Egyéb rendeltetésű terület
27. § (1) Az övezet jele VT.
(2) Az övezetbe az OTÉK 30. §(1) leírt területek tartoznak és (2) bekezdésében rögzítetteknek megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Zöldfelületek, természetvédelem
28. § (1) A előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.
(2) Utcafásítás:
Környezetvédelem
29. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya, trágyalé kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott.
(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(4) Levegőtisztaság-védelemi szempontból a teljes terület besorolása „VÉDETT-I”, ahol vonatkozó előírások megtartása mellett csak olyan épület, építmény építhető, amelynél a tevékenységből származó technológiai eredetű kibocsátás nem okoz az előírt határértéket meghaladó légszennyezést.
(5) Zajvédelemi szempont:
ZAJVÉDELMI ÖVEZET SZÁMA |
TERÜLETI FUNKCIÓ MEGNEVEZÉSE |
MEGENGEDETT ZAJTERHELÉS dB(A) |
|||
FORGALMI ÚT |
LAKÓÚT |
||||
NAPPAL |
ÉJJEL |
NAPPAL |
ÉJJEL |
||
2 |
lakóterület |
60 |
50 |
55 |
45 |
Épített környezet védelme
30. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:
(1) A tervezési területen található feltáratlan romterületek és régészeti lelőhelyek védelmét az 1997. évi CXL. tv. biztosítja. A térképi rögzítés szükséges az 1997. LXXVIII. tv. 13. § /2/ bekezdés f. pontban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Minden régészeti leletet és jelenséget az 1997. évi. CXL. tv. 36. §. alapján azonnal be kell jelenteni a jegyzőnek és a szombathelyi Savaria Múzeum Régészeti Osztályának. Egyidejűleg a veszélyeztetett területen folyó munkát szüneteltetni kell és gondoskodni szükséges a felelős őrzés biztosításáról.
(2) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt a megbolygatandó területen előzetes régészeti terepbejárásra van szükség, és a fent említett törvény 27. §; 35. §-át valamint az 1. sz. melléklet x) pontját kell figyelembe venni. A terepbejárást a Savaria Múzeumtól kell megrendelni.
(3) Nemeskolta község területén műemlékileg védett:
Helyi természetvédelem
31. § (1) Az 1996.évi LIII. Tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értékévé nyilvánítja:
Településrendezési kötelezések
32. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:
Tilalom
33. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 20. § alapján az alábbi feltétel teljesüléséhez kötött építési tilalom alkalmazását rendeli el.
(2) Az elrendelés oka a tervezett fürdő beruházás tényleges megvalósulásához kötött üdülőfejlesztés támogatása.
(3) Az építési tilalmat mindaddig fennmarad, amíg a tényleges fürdő beruházás építése meg nem kezdődik és annak folyamatos építése nem biztosított.
(4) Az építési tilalom hatálya alá az alábbi telekből kialakítandó Szabályozási Terven hétvégi házas üdülőterületnek jelölt terület tartozik:
Védőtávolságok
34. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni
(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
Záró rendelkezések
35. § (1) Nemeskolta község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
A lap alján dőlt betűvel írt szöveg az OTÉK-nál szigorúbb előírásra hívja fel a figyelmet. Nincsenek megjelölve azok a szövegrészek, amelyek tartalmára vonatkozóan az OTÉK a helyi építési szabályzatban, illetve szabályozási tervben történő megállapítás lehetőségét rögzíti. (pl. OTÉK 35.§ és 36.§)
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 14.§ (2) 8. pont szerinti üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (2) 7. pont szerinti parkolóház, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.
OTÉK szigorítás: Az OTÉK 16.§ (3) 2. pont szerinti termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.
Az övezet területére szabályozási terv készítendő.
OTÉK eltérés: Az OTÉK 23.§-ától megengedőbb a kereskedelmi és vendéglátó épület elhelyezése.