Csempeszkopács község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

​I. fejezet

1.§ A Képviselő Testület ezen rendeletben Csempeszkopács Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§ (1) A rendelet hatálya Csempeszkopács község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK)^[1], valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(3)  A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. sz. melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)  belterület és külterület határát

b)  a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c)  a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d)  az övezeti jellemzőket

e)  a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a) telekhatárokat.

Az (1) bekezdés a), c), f) pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a b), d), e), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

(3) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1 falusias                                                                          Lf, Lf_T  jelű

2. gazdasági terület   

2.1. kereskedelmi, szolgáltató                                               Gksz jelű

3. vegyes terület        

3.1. településközponti vegyes                                                Vt jelű

4. különleges terület                                                                 

4.1. temető                                                                           K-T jelű

4.2. kastély                                                                           K-K jelű

4.3. szabadidős                                                                     K-Sz jelű

4.4. bánya                                                                             K-B jelű

b) beépítésre nem szánt területeit:

1. közlekedési és közmű terület

1. közlekedési terület
   
2. 1.2. közmű terület                                                              Km jelű

2. zöldterület.                                                     

2.1 zöldterületi közpark, közkert                                             Z-Kk jelű

2.2 sport terület                                                                     Z-S jelű

3. erdőterület

3.1 gazdasági célú                                                                  Eg jelű

3.2 védelmi erdő                                                       Ev-b; Ev-h; Ev-i; Ev-j jelű

4. mezőgazdasági terület:

4.1 általános                                                                          Má jelű

4.2 korlátozott használatú                                                       Mko jelű

5. Vízgazdálkodási terület                                                       V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

Telekalakítás

5.§ Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb 2.§(2) bekezdésben megjelölt építési munkára vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. A telkek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A telekalakítás során az építési telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas közterületekről vagy közforgalom elől el nem zárt magánútról megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetében csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.^[2]

(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az építési övezeti előírásoknak.

(6) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető.

(7) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(8) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan-nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, út művelési ággal kell bejegyezni.

Építési övezetek általános előírásai

6.§ (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) A meglévő természetes terepfelszínt 0,5 m-t meghaladó mértékben a telek be nem épített területen nem tölthető fel, kivéve ha a feltöltés árvíz és belvíz veszély elhárítását szolgálja.

(4) A zöldfelületek legkisebb arányát az OTÉK 25.§, és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.

(5) Terepszint alatti építmények közül pince, garázs helyezhető el a községben.

(6) ^[3]Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

7.§ (1) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke.

(2) A műemlék műemléki környezetében, helyi egyedi védelem alatt álló építmény telkén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(3) A műemlékek és helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon  az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(4) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(5) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik.

(6) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(7) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani, a védett utcakép és építmény megjelenésének zavarása nélkül.

(8) Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

Környezetvédelem

8.§ (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról szóló rendelete, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

A vizek védelme

(2) Élővízfolyáshoz 100 m-nél közelebb új állattartó telep, komposztálótelep nem létesíthető. A terület szennyeződés érzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint az érzékeny területek közé tartozik, így a területen vízfolyások, tavak, vízbázis védelme érdekében szennyezést okozó létesítmény elhelyezése tilos!  

(3) A csatornázatlan területeken minden olyan létesítmény, melynek működése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozva, annak hiányában a gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása kijelölt szennyvízleürítő helyre szállítással történik.

(4) Szennyvíziszap elhelyezése a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető.

Hulladék ártalmatlanítása

(5) A kommunális hulladék gyűjtését, szállítását külön jogszabályban megszabott módon kell végezni.

(6) Település területén az  ipari, kisipari, szolgáltató és mezőgazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkező - vonatkozó jogszabályok szerinti - veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(7) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

A levegő védelme

(8) A településen hatósági engedélyt csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad, amelyek megfelelnek a technológiai kibocsátási határértékeknek, valamint teljesülnek az építési övezetekre előírt légszennyezettségi határértékek.

(9) A településen új, légszennyező forrás létesítésekor, a jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az előírt védelmi övezetet kell kijelölni.

(10) A településen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható.

(11) A területen a lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó új létesítmény nem helyezhető el. A meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, környezetvédelmi hatósági határozattal.

Földvédelem

(12) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.

Zaj és rezgés elleni védelem

(13) A lakóterületek zajhatárértéke 55 dB nappal és 45 dB éjjel, gazdasági területek 65dB nappal és 55 dB éjjel kiszolgáló út mellett. Gyűjtőút és összekötő út mellett lakóterületek zajhatárértéke 60 dB nappal és 50 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB. Autóút, autópálya, II. rendű főút mellett lakóterületek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB éjjel, vegyes területek és gazdasági területek zajhatárértéke 65 dB nappal és 55 dB.

(14) Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

(15) Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Örökségvédelem

9.§ Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) Műemlékek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és nyilvántartott régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.

(2) A község területén műemlékileg védett:

• Szent Mihály R.k. templom, Árpád tér 11. Mtsz.: 7665., hrsz: 52.

Műemléki környezete: 11; 12; 13/1-2; 14/1; 30/2; 31; 32; 33; 37; 39; 41/2; 42; 43; 46; 50/1; 50/2; 54; 55; 56; 27 hrsz Rákóczi F. u. és 53 hrsz Árpád tér érintett szakasza.

• Sarlay-Balogh-kiskastély, Hunyadi u. 22. Mtsz.: 9907., hrsz: 85.

Műemléki környezete: 84/8; 84/9; 84/2; 127/3; 130; 131; 126/1-2; 113 hrsz Hunyadi u. és 128/7 hrsz Béri Balogh Ádám utca érintett szakasza.

(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

1.)KÖH 43122.   27; 51- 53.

2.)KÖH 48951.   084/2-4; 8-13; 85-86.

3.)075.

4.)075-076; 058/7-8.

5.)058/5.

6.)058/2-4; 1/1, 3.

7.)053/3-4; 057; 058/5-8.

8.)34/1-2; 36; 38-39; 40; 41/2; 42.

9.)045/8-9; 048; 051/1-2.

Régészeti lelőhelyek általános védelme magasabb jogszabályok alapján:

Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység esetében a Kulturális

Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélyének beszerzése szükséges.

A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

A régészeti örökséget érintő egyéb kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

(4) Régészeti érdekű terület:

A magaslatok a bel- és külterületen egyaránt, a jelenleg ismert régészeti lelőhelyeken kívüli részeken is régészeti érdekű területnek tekintendők.

(5) A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a.) Szakrális emlékek:

• Kőkereszt: Hunyadi utca 25.

b.) Épületek

• Árpád tér 1.hsz; 54 hrsz.; lakóház;
• Árpád tér 3.hsz; 46 hrsz.; lakóház;
• Árpád tér 4.hsz; 43 hrsz.; lakóház;
• Árpád tér 5.hsz; 42 hrsz.; lakóház;
• Árpád tér 9.hsz; 33 hrsz.; lakóház;
• Rákóczi u. 15. hsz; 15 hrsz.;
• Hunyadi u. 9. 125 hrsz.;
• Hunyadi u. 13. hsz; 127/1 hrsz. magtár;
• Hunyadi u. 14. hsz; 76 hrsz.;
• Hunyadi u. 23. hsz; 134/1 hrsz.;
• Vasút építészeti emlékek: 23/3; 23/5 hrsz.

c.) Utcakép védelem:

• Árpád tér teljes területe.                                                                                                                                       (6) Helyi védelmet élvező építményekre előírásai:                                                                                                           a) helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.                                                                                                                b) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:                                                                                           - utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,                                                                                                   - kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek,                                   - függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,                                                                                                             c) Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.                                                                                                                                                                            d) Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, a keresztszárny gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.                                                                      e) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.           f) A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú lehet.                             g) Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet.                                 h) a helyi védetté nyilvánítást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.                                                                   (7) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.

(8) A település belterületén óriásplakát (multireklám) elhelyezése tilos.

11.§ Kerítés létesítés szabályai:

(1) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(3) Helyi védelem alatt álló utcaképben, kialakult esetben utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör fakapuzattal.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80  m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

(6) Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.

(7) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

12.§ Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően vagy  legfeljebb 15,0 m-ben kell meghatároznia.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá ’lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel’ nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Ha a mezőgazdasági rendeltetésű gazdasági épület sajátos funkciója az övezeti előírásnál nagyobb építménymagasságot, elő és oldalkert méretet igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani és az elsőfokú építési hatóság által meghatározott építménymagasságot, elő és oldalkert méretet kell a mezőgazdasági építményre kötelezően alkalmazni legalább 3,0 m és legfeljebb 7,5 m építménymagassággal. Az épületek közötti telepítési távolság ennek megfelelően a tényleges építménymagasságban határozandó meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb új beépítés esetén 6,0 m-nél, kialakult oldalhatáron álló beépítésnél építménymagasság mértékénél. Ha az oldalkert mérete a kialakult állapot esetén az előírtnál kisebb méretű, akkor a kialakult állapotnak megfelelő méretet, vagy az övezeti előírás építménymagasságát kell figyelembe venni.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

(7) Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(8) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43.§-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint kiszámított – elfoglalt terület burkolt felületnek számít.

13.§ Általános előírások:

(1)  A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Sajátos jellegük alapján:

1.általános lakóterület: Lf jelű

2.jellemzően turisztikát szolgáló terület Lf_T jelű.

(2) Az Lf területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:^[4]

1.telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény.

A terülteken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

(2) Az Lf_T területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. A turisztikához, vendéglátáshoz, szálláshelyhez kapcsolódóan szolgálati lakás jelleggel telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 1 lakásegységgel.

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény.

(3) A lakóterületen főépületként létesülő utcavonali épület csak magas tetős épület létesíthető 35-45° közötti tető hajlásszöggel.

(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.

(5) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

(6) Lf jelű falusias lakóterületen tervezett beépítéseknél az építési engedélyezési eljárás során kiemelten vizsgálni kell az OTÉK 50.§(2) bekezdésében foglaltakat, azon belül is a környezet és a községre jellemző beépítés adottságaihoz való illeszkedést. Az alkalmazott építészeti megoldások járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

14.§ Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.

(2)Előkert létesítését a rendelet 12.§.(1) szabályozza.

(3)Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:

(4) Az Lf jelű övezetben az előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

(5) A falusias lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza Lf övezetben maximum 25 m-nél szélesebb nem lehet.

(6) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.

(7) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok (2. sz. melléklet), valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

Településközpont vegyes terület

15.§ Általános előírások:

(1) A településközpont  vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra.

(2) A Vt jelű területen az OTÉK 16.§ szerinti építmények helyezhetők el.

16.§ Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

(2) A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások:

(3) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -i, -m, -n  pont alatt felsoroltak építhetők. 

Gazdasági terület

17.§ (1)A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)A gazdasági terület lehet:

1.kereskedelmi, szolgáltató terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

18.§ (1)A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

(3) A 7,5 m építménymagasságnál magasabb építmények legfeljebb 20 m építménymagassággal is elhelyezhetők, amennyiben azt az épület funkciója és az alkalmazott  sajátos technológia megköveteli (pl.: siló, magtár, stb..) elvi építési engedély benyújtása mellett.

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. 

Különleges terület

19.§ Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 13-18.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Temető                                                                         K-T jelű.

(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(4) A K-K különleges kastély területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

lakóépület

szálláshely szolgáltató épület

oktatási központ

egészségügyi épület

szociális épület

kulturális épület

igazgatási épület

szálláshely szolgáltató épület

sportlétesítmény

nem zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, mezőgazdasági építmény.

(5) A K-Sz különleges szabadidő területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

1. Sportépítmény
2. Szabadidős építmények
3. szálláshely szolgáltató épület
4. szociális épület
5. igazgatási épület
6. terület fenntartását szolgáló építmények.                                                                                                                 (6) A K-B különleges bánya területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek helyezhetők el.

20.§ Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

            beépítés módja                                             szabadonálló

                        beépítési %:                                                 8 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             70 %

                        szintterület sűrűség   telekre                        0,05.

(3) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni

(4) A temetőben 100 m² -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

Kastély terület

(5) A K-K jelű különleges kastély terület egyedi és részletes előírásai:

A kialakult építménymagasság: „K” alapján az meglévő és tervezett építményeknél a területre számított meglévő építménymagasság az irányadó, az nem növelhető.

(6) Építmények elhelyezésénél szabadon álló övezetben kialakult állapot esetén az építmények oldalhatárosan is elhelyezhetők.

Szabadidő terület

(7) A K-Sz jelű különleges kastély terület egyedi és részletes előírásai:

A kialakult építménymagasság: „K” alapján az meglévő és tervezett építményeknél a területre számított meglévő építménymagasság az irányadó, az nem növelhető.

(8) Építmények elhelyezésénél szabadon álló övezetben kialakult állapot esetén az építmények oldalhatárosan is elhelyezhetők.

Bánya terület

(9) A K-B jelű különleges bánya terület egyedi és részletes előírásai:

A kialakult építménymagasság: „K” alapján az meglévő és tervezett építményeknél a területre

(10) A különleges bányaterületen épület létesítési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

III.fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

21.§ Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak   megfelel,

b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy korszerű közműpótló  berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított,

c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

22.§ Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közúti közlekedési terület

2. Km jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési és közmű elhelyezési terület az országos és helyi közutak, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) A területen közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezése mellett a terület rendeltetését szolgáló, valamint OTÉK 26.§(3) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Közutak lakott területi szakaszai mentén a közvilágítás, a gyalogos forgalom részére járda kiépítése szükséges.

(7) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

23.§ A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)

(2) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható. Az út kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítését biztosítani kell.                                         (3) Külterületi főutak úttengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 100-100 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

• 87. számú másodrendű főút.                                                                                                                                 (4) Külterületi mellékutak úttengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
• 8442. jelű összekötő út.                                                                                                                                         (5) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság víztorony kivételével 4,5 m. víztorony építménymagasságát a hidrológiai viszonyok alapján kell egyedileg meghatározni.                                                                                                                                             (6) Közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

Közműterületek és létesítmények

24.§ Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény -épület, műtárgy- építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.

(4) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8.§ (2) bekezdésének a pontjának megfelelően a teljes közművesítettség biztosítható. Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont területeken a rendelet 24.§ (12) d. pontjának megtartásával van lehetőség.

(6) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha a 10-es bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás, a vízelvezetés a 13-14., a felszíni vízrendezés a 14. bekezdésben, a 15-os bekezdés szerinti villamosenergia ellátás, valamint a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(7) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

(8) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás

(10) A vízvezetékek a védőtávolság igénye^[5]a vonatkozó előírások szerint biztosítandó.

(11)A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Vízelvezetés

(12) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
2. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3. Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő telkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a községi közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna csatlakozás megléte! ^[6]
4. A település beépítésre nem szánt területén és a külterületi lakott területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

• a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Felügyelőség meghatároz.                                                                                                                               (13)Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.            (14) A csapadékvíz elvezetését beépítésre szánt területeken javasolt zárt csapadékvíz-elevezetésre átépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

Villamosenergia ellátás

(15) A javasolt a község egyéb utcájában a meglévő légvezetékes hálózatának földkábeles hálózatra való átépítése a Kossuth utcában és az új hálózat ilyen módon való kialakítása. Új hálózat kiépítésekor légkábel esetén is az utcai hálózatra való bekötés csak földkábellel készülhet.

(16) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(17) A települést ellátó középnyomású vezetékek helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A községen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(18) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus hírközlés

(19) Községrendezési szempontból belterületen és külterületen védett építmény környezetében a távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

Zöldterület

25.§ Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert                                                                                          Z-Kk jelű

2.sport                                                                                                  Z-S jelű.

(3) A Z-Kk jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4) A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterület

26.§ Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. gazdasági célú                                                      Eg jelű

2. védelmi célú                                                         Ev jelű

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4) Ha a terület nagysága a 100.000 m²-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(5) Védelmi(védő) célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

Ev-b jelű mezővédő erdő.

Ev-h jelű településvédelmi erdő

Ev-i jelű tájképvédelmi erdő

Ev-j jelű műtárgyvédelmi erdő.

(6) A védelmi erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.

(7) Ev-b jelű mezővédelmi erdőt kell telepíteni, a meglévő állományt meg kell őrizni. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.

(8) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni a községben tervezett M9 gyorsforgalmi út, 87.sz. főút nyomvonalát kísérően, a település tervezett belterületének határa mentén. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.

(9) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a felhagyott bányaterületek beültetését és rekultiválását szolgálja. A 017/10 és 027/5 hrsz egykori agyaggödör területén tájképvédelmi célú erdőterület létesítendő. Az erdőtelepítéseknél az őshonos fafajok - kerülve az invázív fajokat pl.: akác - alkalmazandók.

(10) Ev-j jelű műtárgyvédelmi erdőt a 87.sz. főút közlekedésbiztonsága érdekében fenn kell tartani.

(11) A (4) bekezdésben felsorolt erdőterületeken az OTÉK 32.§-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. A területen épületet elhelyezni nem lehet.

Mezőgazdasági terület

27.§ (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás)  és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is  figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 Má jelű általános

1.2 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

(1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

- Beépíthető telek területe:

                    lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 2 ha telekterület esetén

                    gazdasági épület:                          min. 6000 m2 telekterület esetén

-Beépítettség max 3%

- Megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

(2) Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:

- Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.

- Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

- Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.

- Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.

- Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max.  300 m² lehet.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.

- Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie, elvi építési engedélyezés kötelező.

(2) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet

(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:

• A területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
• A kialakult  gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása),
• A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
• A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése. A kaszálás és a legeltetés időpontjait a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni. Meg kell akadályozni a spontán beerdősödésüket.
• Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.

Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(4) Csempeszkopács község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén a kijelölt, Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 35 %-ot.^[7]

Vízgazdálkodási terület

29.§ (1) A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek                                                                           (2) A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Útépítés kapcsán szükségessé váló vízfolyás korrekciója az útépítéssel egy időben, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján végezhető el.

(4) A település víz és sárral való elöntésének megakadályozására a meglévő övárok rendszer folyamatos karbantartását biztosítani kell.

Zöldfelületek, természetvédelem

30.§ (1) Az élőhelyek, élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélye

2. A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok,  fasorok):
   1. Élő fát kivágni – gyümölcsfa kivételével – csak részletes és engedélyezett fafelmérési és favédelmi terv alapján a jegyző engedélyével szabad.
   2. Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem

(5) A Balogh-Sarlay kiskastélyhoz vezető vadgesztenye-allé helyi természetvédelem alá vonandó.

(6) Az allé egységét helyre kell állítani. A fasor fafajváltás nélküli pótlásáról és gondozott fenntartásáról gondoskodni kell.

(7) Az árkok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.

(8) A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.

(9) A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság előzetes engedélyével létesíthető.

(10) Egyedi tájértékek

vallási emlék:

• a Kám felé vezető út mellett vadgesztenyefák árnyékában lévő kőkereszt;

településtörténeti emlék:

• egykori Horó nevű település, melynek helyét kopjafa jelzi.

Az egyedi tájértékek helyben történő megőrzéséről és felújításáról gondoskodni kell.

Sajátos jogintézmények

31.§ (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

• településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

(2) A  beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

• 027/4 hrsz tervezett lakóterületen és vele szomszédos mezőgazdasági területen 15m szélességben;
• 041/2 hrsz tervezett lakóterület mentén, mezőgazdasági területen 15 m szélességben;
• 051/2 hrsz tervezett gazdasági terület K-i határán 15 m szélességben;
• 118 hrsz tervezett gazdasági terület ÉK-i határán 5 m szélességben;
• 031/2/3/4/5/6 hrsz tervezett gazdasági terület É-i határán 15 m szélességben;
• 70 hrsz tervezett gazdasági terület D-i és K-i határán 15 m szélességben;
• 010/3 hrsz tervezett gazdasági terület D-i határán 15 m szélességben.

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:  - terület gyepesítését,

                        - a telepítési sávban lakó- és mezőgazdasági terület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági terület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án.

(4) Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz). 

Védőtávolságok

32.§ (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

a) Föld feletti villamos vezeték 300-500 kV névleges feszültségszint között 28 méter, 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter, 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter 122/2004.(X.15.) Korm. rendelet szerint;

b) M9 gyorsforgalmi út végleges nyomvonala mentén 100-100 m;

c) 87. sz. főút külterületi szakaszán úttengelytől 100-100 m;

d) 8442 j. összekötő út külterületi szakaszán úttengelytől 50-50 m;

e) önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m

f) szennyvízátemelők környezetében OTÉK függelék szerint;

g) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 9, illetve 7 m, középnyomású gázvezeték biztonsági övezete D90 felett 5-5 m, alatta 4-4 m. A nagy-középnyomású gázvezeték mentén 7-7 m, középnyomású gázvezeték védőövezete 5-5 m. A fogadó állomás védőövezete 10-10 m. A fogadóállomás 25 m sugarú környezetében épület nem építhető zajvédelem biztosítása érdekében.

h) az állattartó telepek védőtávolságát a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni.

Záró rendelkezések

33.§ (1) Csempeszkopács község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

• Csempeszkopács község  10.Szabályozási Terv  Belterület jóváhagyandó        

M =1 : 2000; 012/05 munkaszámon; 10. rajszámon.

• Csempeszkopács község  11.Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó        

M =1 : 15 000; 012/05 munkaszámon; 11. rajszámon.

Készítés dátuma: 2007.

(2)  A rendelet mellékletei :

1. sz. melléklet     A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek

                                        helyrajzi számáról

2. sz. melléklet            Beépítési mintalapok.

(3) A rendelet 2007. november 1-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.