1. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

• a) települési támogatás és rendkívüli települési támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a 2. melléklet,
• b) köztemetés iránti formanyomtatványt a 3. melléklet,
• c) szociális étkeztetés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a 4. melléklet tartalmazza.
• d) karácsonyi települési támogatás megállapításához szükséges formanyomtatványt az 5. melléklet,
• e) szociális célú tűzifa támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványt a 6. melléklet tartalmazza

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátásokra irányuló kérelmeket a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (9763 Vasszécseny, Petőfi S. u. 11.) kell benyújtani.

(3) A kérelmező - figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja és háztartása jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(4) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

2. § (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
(3) Az elemi kár esetén nyújtandó rendkívüli települési támogatás megállapításáról a képviselő-testület rendkívüli képviselő-testületi ülésén dönt.

3. § (1) A települési és rendkívüli települési támogatás adható

• a) eseti jelleggel vagy
• b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(2) A települési és rendkívüli települési támogatás adható

• a) természetben vagy
• b) pénzbeli ellátás formájában.

(3) Az eseti jelleggel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás összege - az elemi kár esetén nyújtandó, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtandó rendkívüli települési támogatás kivételével - alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(4) A meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás havi összege nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

(5) A havi rendszerességgel vagy eseti jelleggel nyújtott lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás kifizetése elsősorban a közüzemi szolgáltató részére utalással történik.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg,

(7) Az eseti jelleggel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás a polgármester döntését követő 5 napon belül, a havi rendszerességgel megállapított támogatás első alkalommal a polgármester döntését követő 5 napon belül, a további támogatás minden hónap 5. napjáig kerül kifizetésre házipénztárból.

4. § (1) A polgármester a települési és a rendkívüli települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.

(2) A polgármester települési és a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában meghatározhatja a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Amennyiben a támogatásban részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további támogatásra is jogosult lenne, a támogatás kifizetését fel kell függeszteni. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további települési támogatásra nem jogosult.

(3) Amennyiben a rendszeres és eseti jelleggel települési és rendkívüli települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára eső támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

5. § A polgármester a Szoctv. 17. §-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett települési támogatás összegének megtérítését – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180 %-át – a települési támogatást igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti vagy a települési támogatás összegének megtérítésére maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

6. § Települési támogatás nyújtható

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres és eseti költségek viseléséhez,
• b) gyógyszerköltségek enyhítésére
• c) karácsonyi támogatásként évente egyszeri alkalommal azoknak a személyeknek, akik a tárgy évben vagy azt megelőzően betöltik a 65. életévüket.

7. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez nyújtható.

(2) Tüzelőanyag beszerzéséhez eseti jellegű pénzbeli vagy természetbeni támogatás biztosítható.

(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a háztartás nettó összjövedelmének a 10%-át.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(5) Lakhatással kapcsolatos települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A természetben nyújtott lakhatással kapcsolatos települési támogatás a közüzemi szolgáltatóval szerződésben álló személy részére állapítható meg.

(7) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a lakhatással kapcsolatos kiadásokat igazoló havi közüzemi számlákat.

8. § (1) Gyógyszerköltségeinek enyhítésére települési támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 12 %-át.

(2) Magas gyógyszerköltségre tekintettel kért települési támogatás nem állapítható meg annak, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra jogosult.

(3) Gyógyszerköltségre tekintettel személyenként évente legfeljebb 4 alkalommal adható támogatás, melynek összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség 50 %-át.

(4) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

9. § (1) A 6. § c) pontja szerinti támogatás maximálisan adható összege 10.000 Ft.

(2) A támogatásra az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500 %-át.

(3) A támogatás iránti kérelmet jövedelem igazolással együtt december 15. napjáig lehet benyújtani.

(4) A karácsonyi támogatás összege az év utolsó negyedévében kerül kifizetésre.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatásban részesíti a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, család, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem - az elemi kár esetén nyújtandó rendkívüli települési támogatás kivételével - nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 270%-át, egyedül élőnél a 320%-át.
(2) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

• a) megfelelő élelmezés hiánya,
• b) a lakhatás elvesztésének veszélye,
• c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye díjtartozás miatt,
• d) aktív korúak ellátásában részesülő személy;
• e) nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg
• f) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
• g) a megfelelő ruházkodás hiánya,
• h) gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő;
• i) munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlásának nehézsége,
• j) gyermek születése,
• k) gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása, illetve gyermek óvodakezdése,
• l) óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
• m) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
• n) hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek,
• o) fogyatékos vagy tartósan beteg családtag sajátos ellátási igényének kielégítése, fejlesztése vagy rehabilitációjának biztosítása
• p) napi megélhetési gondok

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

• a) elemi kár,
• b) baleset,
• c) haláleset,
• d) jövedelem igazolt elvesztése;
• e) hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
• f) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• g) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

(3) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen

• a) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,
• b) lakhatási kiadásokkal összefüggő felhalmozott hátralék esetén a közüzemi szolgáltató által kiállított igazolás,
• c) terhesgondozásról szóló igazolást,
• d) gyermek születése esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
• e) elemi kár esetén nyilatkozatot a várható helyreállítási költségek összegéről,
• f) étkeztetést biztosító intézmény igazolását a térítési díj, illetve a fennálló hátralék összegéről,
• g) a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást.
• h) munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát
• i) a fogyatékos vagy tartósan beteg személy sajátos ellátási igényének kielégítése, fejlesztése vagy rehabilitációjának biztosítása esetén a fogyatékossági támogatásról vagy magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatot vagy igazolást.

11. § (1) A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő rendkívüli települési támogatás legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(2) Iskoláztatásra tekintettel kért rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak, aki jogszabály rendelkezése folytán vagy más forrásból ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az elhunyt csempeszkopácsi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozója vagy a temetésről gondoskodó más személy, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élőnél a 400 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
• b) az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
• c) amennyiben a haláleset nem Csempeszkopácson történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
  (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 250.000,- Ft.

13. § Tartósan beteg vagy fogyatékos személy sajátos ellátási igényének kielégítése, fejlesztése vagy rehabilitációjának biztosítása érdekében a polgármester, amennyiben az önkormányzat saját intézményei vagy külön megállapodás útján a fogyatékos, illetve a tartósan beteg személy sajátos ellátási igényének kielégítését, fejlesztését vagy rehabilitációját nem tudja biztosítani a család életkörülményeinek mérlegelése során, a 9. § (1) bekezdésében foglalt jövedelem határtól eltérhet.

14. § A polgármester hivatalból, valamint a nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, védőnő, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére a rendeletben foglaltak figyelembevételével állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.

15. § (1) A képviselőtestület háztartásonként legfeljebb 5 m3 szociális célú tűzifa támogatást nyújthat annak a kérelmezőnek, aki

• a) aktív korúak ellátására
• b) időskorúak járadékára
• c) - tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására –települési támogatásra (elsősorban a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülő) jogosult;
• d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család;”
• e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy
• f) a 75 év feletti nyugdíjas
• g) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg.”

amennyiben az általa lakott lakás fűtését fatüzelésre alkalmas berendezéssel biztosítja.

(2) A támogatás megállapítása során előnyt élveznek az (1) bekezdés a.) – d.) pontjában felsoroltak.

(3) A szociális célú tűzifa támogatás forrása a központi költségvetés alapján a belügyminiszter által az Önkormányzat számára megállapított előirányzat, kiegészítve a pályázatban meghatározott Önkormányzati saját erővel. A forrás kimerülését követően beérkezett kérelmeket el kell utasítani.

(4) A rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó igény esetén az elbírálás során figyelembe kell venni a kérelmek beérkezési sorrendjét, valamint –az (1) bekezdés a-d) pontjában meghatározott jogosulti kört kivéve –azon belül a kérelmezők jövedelmi viszonyait.

(5) A képviselőtestület a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

(6) A szociális célú tűzifa igénylésére irányuló kérelmeket, legkésőbb tárgyév követő év január 15. napjáig lehet benyújtani. Indokolt esetben a benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

16. § A képviselő-testület a 15.. § szerinti támogatásban részesített személyek részére a szociális célú tűzifa támogatás legfeljebb 5 m3 mértékig történő kiegészítésére, az Önkormányzat saját költségvetése terhére természetbeni települési támogatást állapíthat meg.

17. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 200%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.
(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.
(3) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, létfenntartást veszélyeztető élethelyzete esetén a polgármester a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.

18. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) az étkeztetést az Atroplusz Közétkeztetési Kft. főzőkonyhájáról az igénybevevővel kötött megállapodásban foglaltak szerint,
• b) házi segítség nyújtást a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján.

(2) A családsegítés a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján vehető igénybe.

19. § (1) A polgármester a szociálisan rászoruló részére a szociális törvényben foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében.
(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.
(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

20. § Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személynek, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

21. § Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható annak az egyedül élő, jövedelemmel nem rendelkező személy részére, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

22. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

• a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,
• b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan, legalább 2 hónapig nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,
• c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,
• d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes.

(3) Az ellátás az ellátott személy halálával megszűnik.

23. § (1) A 19. § (1) bekezdésében meghatározott étkeztetésért fizetendő térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester a tartósan létfenntartási gonddal küzdő, valamint létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került személyt az étkeztetésért fizetendő térítési díj megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(3) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjhoz kedvezményt és mentességet az önkormányzat nem biztosít.

24. § (1) A képviselő-testület természetben ellátásként biztosítja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti szünidei gyermekétkeztetést.

(2) Az önkormányzat a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő, továbbá a Gyvt. 21/C. §. (1) bekezdés b) pontja alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára, a szülő vagy törvényes képviselője kérelmére biztosítja a szünidei gyermekétkeztetés keretében a déli meleg főétkezést térítésmentesen.

25. § A gyermekjóléti szolgáltatás a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján vehető igénybe

26. § Az önkormányzat a gyermekek bölcsődei napközbeni ellátását Intézményfenntartó Társulás útján a Vasszécsenyi Tündérország Óvoda és Körzeti bölcsődében, valamint a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napköziben (9700 Szombathely, Bem J. u. 33.) biztosítja.

29. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.