Csempeszkopács Község Önkormányzata 2025. évben is fő feladatának tekinti a nyújtott közszolgáltatások és közfeladatok színvonalának megőrzését a költségvetés lehetőségeihez mérten. A pályázati lehetőségek figyelembevételével új beruházások megvalósítása, a központi finanszírozás átalakítása mellett a szociális juttatások megfelelő színvonalának megtartása, az intézményhálózat működtetése, a helyi civil szférával történő együttműködés.

Az éves költségvetésében kerülnek meghatározásra az adott költségvetési évre vonatkozóan a gazdálkodással kapcsolatos teendők, a szükséges előirányzat keretek. A költségvetést költségvetési rendeletben kell megállapítani, melynek elfogadásához minősített többség szükséges.

A 2025. évi költségvetési rendelet előkészítéséhez, elfogadásához, megalkotásához a legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

Az Áht. 24. §. (3) bekezdés értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A Mötv.111. § (4) bekezdésében és az Áht. 23. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a költségvetési rendeletben külső finanszírozású működési célú költségvetési hiány nem tervezhető.

A Mötv. 117-118. §-ai rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréről. Az Országgyűlés a feladatfinanszírozási rendszer keretében, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon támogatást biztosít a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelően a kötelezően ellátandó feladatokhoz oly módon, hogy a feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.

A rendeletnek tartalmaznia kell:

A költségvetési rendeletben elkülönítetten kell szerepelnie az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartaléknak és céltartaléknak.

A középtávú tervezés keretében (Áht. 29./A §) a Képviselő-testület a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban állapítja meg a saját bevételeinek, illetve az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. A stabilitási törvény értelmében az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége a futamidő végéig egyik évben sem haladhatja meg az adott évi –kormányrendelet alapján meghatározott –saját bevételeinek 50 %-át. Amennyiben e feltételnek nem felel meg, nem kaphat kormányzati engedélyt fejlesztési hitel felvételére.

A tervezés egyik alapelve, hogy a kiadási oldalon mindazokat a kötelezettségeket meg kell tervezni, melyek 2025. január 1-jén az önkormányzat számára ismertek és bevételi oldalon a központi költségvetési kapcsolataik meghatározhatók.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-a szerint a helyi önkormányzat költségvetéséről rendeletben dönt, és meghatározza, hogy a rendeletnek milyen előirányzatokat, illetve rendelkezéseket kell kötelezően tartalmaznia. A rendelet-tervezetben az Áht. 23. § (2) bekezdés a) pontjának módosított szabályai szerint az önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai előirányzat csoportok, önként vállalt és állami kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok szerinti bontásban kerültek bemutatásra.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

Az Áht. 24. § (3) bekezdése alapján a jegyző által az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az önkormányzat bevételeit

A 2025. évi tervezésnél a 2024. évi várható tény adatokat vettük alapul. Az államháztartáson belülről kapott működési célú támogatások tartalmazzák az önkormányzatok általános támogatását, a szociális és kulturális feladatok. támogatását.

Önkormányzatunk működését 25.570.566,- Ft-tal támogatja az állam, ami magasabb a tavalyi évi támogatási összegnél. Ez az összeg tartalmazza a településüzemeltetéshez kapcsolódó kiadások (zöldterület gazdálkodás, közvilágítás, köztemető és közutak fenntartása) támogatását, az egyéb önkormányzati feladatok, valamint a polgármesteri illetménynövekedés támogatását. Ide tartozik a szociális és kulturális normatíva is, amelyeket célhoz kötötten lehet felhasználni. Települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 8 867 944 forint, kulturális feladatok támogatására 2 270 000 forint várható bevételi oldalon.

Helyi adó bevételeink szintén a 2024. évi tény adatokat alapul véve kerültek megtervezésre, adónemenként csoportosítva iparűzési adó: 7 000 000 Ft, idegenforgalmi adó: 55.000 Ft, pótlékok: 90.000 Ft került tervezésre közhatalmi bevételként.

A kiadások személyi kiadásokra, munkáltatót terhelő járulékokra, dologi kiadásokra, ellátottak pénzbeli juttatásaira, egyéb működési célú kiadásokra és felhalmozási kiadásokra terjednek ki.

A személyi jellegű kiadások összegénél figyelembe vettük a minimálbérek emelkedéséből adódó különbözetet.

A munkaadókat terhelő járulékok is ehhez igazodóan alakulnak.

Csempeszkopácson jelenleg 1 fő főállású fizikai dolgozó lát el karbantartási feladatokat, településünkön működik a falugondnoki szolgálat, amely 1 közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott falugondnok alkalmazását jelenti. A falugondnok bérét a szociális keretből, tehát állami normatívából kell fedezni. Közcélú foglalkoztatottként a munkaügyi központtal együttműködve 1 fő dolgozik a településen.

Az önkormányzati dolgozók közül a közfoglalkoztatottak nem részesülnek cafetériában, a közalkalmazottak arányos mértékben kapnak béren kívüli juttatást.

A dologi kiadások tervezett összege 20 560 500- Ft, amely készletbeszerzésből, kommunikációs szolgáltatások, egyéb szolgáltatások összegéből adódik.

A szociális feladatok egyéb állami támogatása nyújt fedezetet az önkormányzat rendkívüli települési támogatására, a települési támogatásra, valamint a költségvetési törvényben meghatározott egyéb szociális jellegű kiadások alap állami támogatással nem fedezett részére. Ezen kiadásokra beterveztük az állam által biztosított teljes összeget.

Az egyéb működési célú kiadások tartalmazzák az államháztartáson belülre, illetve kívülre átadandó pénzeszközöket, többek között a vérszállítás díját, a Bursa támogatást. A kistérségnek átadandó tagdíjat. Az orvosi ügyelettel kapcsolatos üzemeltetési költség 2024. január 1-től már nem kell megfizetni, mivel megszűnt a társulás ezen tevékenysége

A Közös Hivatal fenntartásához önkormányzatunknak ebben az évben nem kell hozzájárulást fizetnie.

Felhalmozási kiadásaink között kerültek megtervezésre a különböző pályázatokhoz illetve felújításokhoz kapcsolódó kiadások. Ilyenek például faluház felújítása, a belterületi helyi közutak felújítására beadandó pályázat önrésze.

A rendelettervezet társadalmi, gazdasági hatása: a rendelet megalkotása jelentős társadalmi, gazdasági hatással jár.

Költségvetési hatása: a rendelet megalkotása jelentős költségvetési hatással jár.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása, egészségi következménye nincs.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: a feladat adminisztratív hatása jelentős.

A rendelettervezet megalkotásának szükségessége: A rendelet megalkotása kötelező, a rendelet elmaradásának következménye a jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel, illetőleg az állami támogatás megvonása lehet.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.