Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete
Tanakajd község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 02. 05- 2024. 09. 12Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete
Tanakajd község településképének védelméről
Tanakajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) - (3) bekezdéseiben, továbbá a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
a. településkarakter, településszerkezetek,
b. épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
c. településkép, utcaképek és látványok,
d. műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok, továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.
2. A helyi védelem fajtái
3. § (1) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott területeket.
(2) Az önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. melléklet 2. pontjában meghatározott ingatlanokat, értékeket.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték/terület megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét / megnevezését, lakcímét /székhelyét, képviselőjét.
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával az önkormányzati főépítész végzi.
(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:
a) a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a település építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
6. § (1) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
b) a védetté nyilvánított helyi érték életveszélyes állapotba kerül,
c) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
d) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
e) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
f) a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
4. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok
7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:
a) a védett érték megnevezését;
b) a védettséget elrendelő képviselő-testületi döntés számát;
c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
d) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
e) a védelem típusát,
f) a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám);
g) a védett érték meghatározását (leírás), rendeltetését és használatának módját;
h) a védelem rövid indoklását;
i) a védett érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint);
j) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik.
5. A területi védelem meghatározása
8. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott területek ahol a területi védelem
a) a településszerkezet,
b) a telekstruktúra,
c) az utcavonal-vezetés,
d) az utcakép,
e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
6. Az egyedi védelem meghatározása
9. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. melléklet 2. pontjában felsorolt, a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó
a) építmények, építményrészletek
b) alkalmazott anyaghasználat,
c) tömegformálás,
d) homlokzati kialakítás,
e) táj- és kertépítészeti alkotás,
f) egyedi tájértékre, növényzet,
g) szobor, képzőművészeti alkotás,
h) utcabútor.
10. § Az egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére a mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
11. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások valósíthatók meg.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
aa) a homlokzat felületképzését;
ab) a homlokzat díszítő elemeit;
ac) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását;
ad) a tornácok, kódisállások kialakítását;
ae) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;
d) új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el.
e) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:
ea) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne zavarja meg a településképet a közterületei felőli látványt, és
eb) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne rontsa helyi egyedi védelem alatt álló épületeket,
ec) nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
ed) a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(5) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz.
(6) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
12. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
13. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § (1) A Képviselő-testület – figyelemmel az érintett területek településszerkezetére, településkarakterére, tájképi elemeire, valamint egyéb helyi adottságaira – településképi szempontból meghatározó területként jelöli ki a 2. melléklet 1. pontjában részletesen meghatározott területeket.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását és a hozzá tartozó ingatlanok (utca) jegyzékét a rendelet 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Általános építészeti követelmények
15. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.
(2) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
2. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) A település területén található építmények homlokzati anyaghasználatára vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) a lakó és kereskedelmi épületeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő, teljes felületű vagy a homlokzat nagymértékű, aránytalan vagy sávos kerámia, műanyagburkolat, fémlemez, építőlemez homlokzatburkolás.
(2) A település területén található építmények tetőfedésére vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) a lakóépületeken és közfunkciót ellátó épületeken tilos tetőfedő anyagként alkalmazni a műanyag hullámlemez, a hullámpala, a bitumenes lemez, a fém trapézlemez, hullámlemez, teljes felületű korcolt fémlemez anyagokat;
b) a lakó-, kereskedelmi épületeken tilos az építmények tetőfedő anyagának sárga, kék, lila, bíbor és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.
3. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Beépítési mód: a történetileg kialakult, helyi építési szabályzat szerinti oldalhatáros beépítés mód. Új építésű intézmény esetén figyelembe kell venni az adottságokat - a szomszédos telkek beépítését és a funkcióit – és ennek megfelelő beépítési mód alkalmazására kerülhet sor.
b) Melléképület építésénél a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.
c) Melléképítmények közül - közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény az oldalkertben is elhelyezhető.
d) A tömegképzés legyen egyszerű, tiszta és világos.
e) A tetőgerinc iránya az utcafronti telekhatárhoz képest a környezetben található épületekhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.
f) A magastető
fa) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
fb) építése esetén túl bonyolult tetőforma nem megengedett,
fc) építése esetén Manzárd-tető nem engedélyezhető,
fd) építése esetén a karaktert őrző terület lakóházainál a tetőszerkezetnek 35-45° egyéb területen 30-40° között kell lenniük,
fe) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete esetében.
(2) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:
a) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
b) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el.
c) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban, teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, sajátos esetben 2 db gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
d) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.
(3) Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt – történeti, átalakuló és településközponti karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken a vakolt és a szépen öregedő természetes anyagok alkalmazása megengedett. A történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől való eltérés nem megengedett.
b) Tömegformálás: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.
c) Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
d) Zöldfelületek: Utcai telekhatár előtt és a telekhatártól mért 3,0 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, allergén és invazív fajok telepítése.
4. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
18. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek telkén, ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(3) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Kötelező követelmények:
aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása
ab) A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
ac) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása
ad) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása
ae) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése
b) Tiltó követelmények:
ba) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.
bb) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.
bc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése
bd) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak
5. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
19. § (1) Elsősorban alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:
a) A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.
(2) Elsősorban alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldását meg kell oldani.
(3) Elsősorban nem alkalmas területek az (1) és (2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
(4) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést egy korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
6. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó reklám törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(3) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
(4) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(5) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:
a) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése
b) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.
21. § Az ökológiai hálózat területein, valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, Natura 2000 területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
7. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Az épület utcai homlokzatán és utcára néző tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(2) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
(3) Tetőfedésbe integrált napelem a tető teljes felületén alkalmazható.
(4) Napelem, napkollektor védett épületen nem helyezhető el.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
23. § Építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerint a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérhet és szakmai konzultációt kezdeményezhet az önkormányzatnál.
24. § (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a tájba illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie, úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéshez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.
(2) Igény esetén az önkormányzati főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít. A szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész javaslatot tehet a tervezett épület vonatkozásában a terven, a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3) A kérelemhez csatolható az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(4) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.
(5) A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata. Az önkormányzati főépítész által elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
25. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén
a) új építmény építésügyi engedélyezési eljárását,
b) meglévő építmény településképet érintő bővítésére, átalakítására irányuló építésügyi, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.
2. A véleményezési eljárás részletes szabályai
26. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést a Korm. rendeletben meghatározottak szerint.
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
e) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,
f) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,
g) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
h) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit
i) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(4) A polgármester minden esetben kikéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját. A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, vagy a kérelmezőnek.
(5) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
c) a kérelem vagy az építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
d) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(6) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (4) bekezdés szerinti véleményét.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1.-2., 4.-9., 11.-13., 21., 23., 27. pontokban foglalt tevékenységek;
(2) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;
(3) amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja.
(4) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.
(5) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(6) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
a) kirakat kialakítása,
b) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése
c) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
2. A bejelentési eljárás részletes szabályai
29. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.
(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
30. § (1) A polgármester a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján, településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi követelmények teljesítése érdekében:
a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén,
b) a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén,
c) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor.
(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul,
(3) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.
(4) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.
(5) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.
(6) A polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést ad ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
31. § (1) A polgármester településképi-védelmi bírságot szab ki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során a magatartás elkövetőjével szemben, amennyiben megállapítja, hogy az építési tevékenységre a korábban kiadott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben vagy a településképi véleményezési eljárás során kiadott véleményben foglalt településkép követelmény megsértésével került sor.
(2) A polgármester településképi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
(3) A településkép bírság legmagasabb összege 200 000,-Ft.
(4) A településképi bírságot kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
32. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Hatálybalépés
33. § E rendelet 2019. január 1-én lép hatályba.
2. Hatályon kívül helyező rendelkezések
34. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
1. Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
Név |
Leírás |
|
1. |
Templom – Malom – Kastély és |
Templom u., Tanai u., hrsz.:279, 273/3 utak |
2. A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
Megnevezés |
Település/településrész |
Utca, házszán |
Hrsz. |
|
1. 1 |
||||
2. |
Lakóház |
Tanai u. 9. |
383. |
|
3. |
Lakóház |
Malom u. 8. |
20. |
|
4. |
Lakóház |
Tanai u. 3. |
386. |
|
5. |
Lakóház |
Ország út 3. |
334. |
|
6. |
Malom |
Tanai utca 1. |
390. |
|
7. |
Posta |
Fő utca 3. |
396/2. |
|
8. |
Feszület |
39. |
||
9. |
Feszület |
334. |
||
10. |
Kőszobor |
39. |
||
11. |
Templom |
146. |
2. melléklet a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
1. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
Név |
Leírás |
|
1. |
Mezőgazdasági terület |
a 87-es számú főúttól délre, dél-keletre eső |
2. |
Falusias terület |
a Fő utca páros oldala, az Ambrózy sétány |
3. |
Zöld terület |
A 0113. hrsz-ú parkoló és a 145. hrsz. alatt |
4. |
Erdő terület |
Kajdi temetőtől délre eső terület és a 043. |
5. |
Ipari terület |
Kajdi major területe a 078. és 079. hrsz-ú |
6. |
Településközpont terület |
A 168/1. hrsz-ú ingatlan (önkormányzati |
7. |
Karaktert őrző terület |
Ambrózy sétány, Tanai utca, Csordahajtó út |
8. |
Egyéb terület |
A 7. és 062/3. hrsz-ok alatt található kajdi |
9. |
Kereskedelmi, szolgáltató terület |
A 152., 154., 155. és 156. hrsz-ú ingatlanok |
2. A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása, térképi bemutatása
1. függelék a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
település |
lelőhely száma |
név |
hrsz |
|
49133 |
Tanakajd |
1 |
Halomi-dűlő |
047/2, 047/3, 047/4 |
49134 |
Tanakajd |
2 |
Halomi-dűlő II. |
047/4, 048/16, 048/9, 048/19,048/18 |
53376 |
Tanakajd |
3 |
Sárdi |
043/5, 038/4, 040/2, 043/6, 038/3 |
53377 |
Tanakajd |
4 |
Temetői út |
062/6, 062/7, 024/1, 25/1, 24/2, 27, 126/1, 126/2, 399, 062/2 |
53378 |
Tanakajd |
5 |
Templom |
145/1, 145/2, 145/3, 146, 148/1, 150, 151/1, 168/1, 170/2, 171, 169/2, 167/3, 167/1, 166 |
53379 |
Tanakajd |
6 |
Berekalja |
015, 012/1, 018/7, 014/1, 03, 04, 05/13, 05/2, 05/12, 05/14, 05/6, 05/10, 05/11 |
53380 |
Tanakajd |
7 |
Tanai temető |
304, 305/1, 310, 337, 297, 298,301, 311/5, 311/4 |
53381 |
Tanakajd |
8 |
Rádiótoronytól Ny-ra |
0101/8, 0101/3, 0101/20, 0101/19, 0101/18, 0101/17, 0101/16, 0101/15 |
53382 |
Tanakajd |
9 |
Rádiótorony |
0101/8, 0101/6, 0101/3 |
53384 |
Tanakajd |
10 |
Kajdi-átol |
0112/7 |
53385 |
Tanakajd |
11 |
Réti-dűlő |
0117/3, 0117/4 |
53386 |
Tanakajd |
12 |
Szűkös |
095/2 |
53390 |
Tanakajd |
13 |
Halomi |
043/3, 043/4, 047/1, 047/2, 047/3, 047/4, 048/11, 048/12, 048/13, 048/14, 048/15, 048/16, 048/19, 048/18, 024/1 |
53391 |
Tanakajd |
14 |
Kishalmok |
048/11, 048/12, 050, 049/23, |
53392 |
Tanakajd |
15 |
Felső-mező, Kishalomtól K-re |
048/7, 048/11, |
56123 |
Tanakajd |
16 |
Ér és Cséve között II. |
088, 090, 091 |
68909 |
Tanakajd |
17 |
Lipárttól É-ra |
520/2, 0107, 0108/3, 0106, 0100, 0105, 0104/1 |
68911 |
Tanakajd |
18 |
Kajdi major |
083, 079, 078/3 |
56121 |
Táplánszentkereszt |
9 |
Alsókajdi-sarok |
028/5, 028/6, 028/7, 028/8, 028/9, 028/1, 095/2 |
56122 |
Táplánszentkereszt |
10 |
Országút és Ér között |
03/2, 086/5 |
2. függelék a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
azonosító |
cím |
védelem |
bírság |
védési |
helyrajzi |
|
8095 |
28285 |
v.Ambrózy kastély ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
336, 277, 278, 279, 273/10, 273/11, 273/12, 273/13, 273/15, 273/16, 273/17, 273/18, 273/19, 273/3, 273/4, 273/5, 273/6, 273/7, 273/8, 273/9, 271, 272, 386, 385, 384, 383, 382, 381, 380, 379, 378, 376, 375, 374, 373, 274, 085/2 |
||
8095 |
9455 |
Tanai u. 12. v. Ambrózy kastély |
Műemlék |
II. |
22509/1958. ÉM |
275/1, 275/2, 275/3 |
3. függelék a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Partenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Aligátorfű (papagálfű) |
Alternanthera philoxeroides |
Japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
Az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 1. sorát a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.