Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Tanakajd község településképének védelméről

Hatályos: 2024. 09. 13- 2025. 10. 31

Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Tanakajd község településképének védelméről

2024.09.13.

Tanakajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) - (3) bekezdéseiben, továbbá a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektivikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.

2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

5. Cégreklám: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.

6. Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

7. Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény: építész, településmérnök, statikus, műemléki szakmérnök végzettségű személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

8. Illeszkedés: a harmonikus, egymáshoz illő, folytonos és egységes utcakép kialakítása érdekében alkalmazandó szabályok, az adott területre vonatkozó karakter jellemzőinek figyelembe vételével. Az illeszkedés megfelelőségének megállapítása a tervező vagy az építtető feladata, melynek meghatározásához kétség esetén szakmai konzultáció kérhető.

9. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

10. Megállító tábla: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 3. a) pontja szerint a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot – különösen annak megközelítését – és más grafikai megjelenítést tartalmazó, eszköz, berendezés.

11. Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.

12. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő-testület hozzájárulásával engedélyezhető.

13. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

14. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

15. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

16. Vendéglátó terasz: olyan függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető.

17. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

18. Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. § (1) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

a. településkarakter, településszerkezetek,

b. épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

c. településkép, utcaképek és látványok,

d. műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok, továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

2. A helyi védelem fajtái

3. § (1) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott területeket.

(2) Az önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezi a 1. melléklet 2. pontjában meghatározott ingatlanokat, értékeket.

3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték/terület megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét / megnevezését, lakcímét /székhelyét, képviselőjét.

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával az önkormányzati főépítész végzi.

(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

a) a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét.

(3) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a település építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

6. § (1) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy

b) a védetté nyilvánított helyi érték életveszélyes állapotba kerül,

c) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;

d) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;

e) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.

f) a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

4. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

a) a védett érték megnevezését;

b) a védettséget elrendelő képviselő-testületi döntés számát;

c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,

d) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),

e) a védelem típusát,

f) a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám);

g) a védett érték meghatározását (leírás), rendeltetését és használatának módját;

h) a védelem rövid indoklását;

i) a védett érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint);

j) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik.

5. A területi védelem meghatározása

8. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott területek ahol a területi védelem

a) a településszerkezet,

b) a telekstruktúra,

c) az utcavonal-vezetés,

d) az utcakép,

e) a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

6. Az egyedi védelem meghatározása

9. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. melléklet 2. pontjában felsorolt, a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó

a) építmények, építményrészletek

b) alkalmazott anyaghasználat,

c) tömegformálás,

d) homlokzati kialakítás,

e) táj- és kertépítészeti alkotás,

f) egyedi tájértékre, növényzet,

g) szobor, képzőművészeti alkotás,

h) utcabútor.

10. § Az egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére a mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

7. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

11. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások valósíthatók meg.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

aa) a homlokzat felületképzését;

ab) a homlokzat díszítő elemeit;

ac) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását;

ad) a tornácok, kódisállások kialakítását;

ae) a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;

d) új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el.

e) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:

ea) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne zavarja meg a településképet a közterületei felőli látványt, és

eb) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne rontsa helyi egyedi védelem alatt álló épületeket,

ec) nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és

ed) a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.

(5) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz.

(6) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

12. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

13. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14. § (1)¹ A Képviselő-testület, figyelemmel az érintett területek településszerkezetére, településkarakterére, tájképi elemeire, valamint egyéb helyi adottságaira, településképi szempontból meghatározó területként jelöli ki a 2. melléklet szerinti területeket.

(2)²

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Általános építészeti követelmények

15. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.

(2) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

2. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16. § (1) A település területén található építmények homlokzati anyaghasználatára vonatkozó tiltó rendelkezések:

a) a lakó és kereskedelmi épületeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő, teljes felületű vagy a homlokzat nagymértékű, aránytalan vagy sávos kerámia, műanyagburkolat, fémlemez, építőlemez homlokzatburkolás.

(2) A település területén található építmények tetőfedésére vonatkozó tiltó rendelkezések:

a) a lakóépületeken és közfunkciót ellátó épületeken tilos tetőfedő anyagként alkalmazni a műanyag hullámlemez, a hullámpala, a bitumenes lemez, a fém trapézlemez, hullámlemez, teljes felületű korcolt fémlemez anyagokat;

b) a lakó-, kereskedelmi épületeken tilos az építmények tetőfedő anyagának sárga, kék, lila, bíbor és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

3. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17. § (1)³ Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – karaktert őrző, falusias, településközpont, ipari területeken:

a) A tömegképzés legyen egyszerű, tiszta és világos.

b) A tetőgerinc iránya az utcafronti telekhatárhoz képest a környezetben található épületekhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.

c) A magastető

ca) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,

cb) építése esetén túl bonyolult tetőforma nem megengedett,

cc) építése esetén Manzárd-tető nem engedélyezhető,

cd) építése esetén a karaktert őrző terület lakóházainál a tetőszerkezetnek 35-45° egyéb területen 30-40° között kell lenniük,

ce) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete esetében.

(2) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni:

a) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,

b) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el.

c) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban, teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, sajátos esetben 2 db gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.

d) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.

(3)⁴ Tiltó és megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt – karaktert őrző, falusias, településközpont, ipari területeken:

a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken a vakolt és a szépen öregedő természetes anyagok alkalmazása megengedett. A történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől való eltérés nem megengedett.

b) Tömegformálás: A közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.

c) Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.

d) Zöldfelületek: Utcai telekhatár előtt és a telekhatártól mért 3,0 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, allergén és invazív fajok telepítése.

4. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

18. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek telkén, ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(2) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.

(3) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) Kötelező követelmények:

aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása

ab) A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

ac) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása

ad) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása

ae) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése

b) Tiltó követelmények:

ba) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.

bb) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.

bc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése

bd) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak

5. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

19. § (1) Elsősorban alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:

a) A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.

(2) Elsősorban alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:

a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.

b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.

c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldását meg kell oldani.

(3) Elsősorban nem alkalmas területek az (1) és (2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.

b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.

(4) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést egy korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.

6. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó reklám törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.

(2)⁵

(3)⁶

(4)⁷

(5) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:

a) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése

b) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.

21. §⁸

7. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) Az épület utcai homlokzatán és utcára néző tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

(2) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

(3) Tetőfedésbe integrált napelem a tető teljes felületén alkalmazható.

(4) Napelem, napkollektor védett épületen nem helyezhető el.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

1. Rendelkezés a szakmai konzultációról

23. §⁹ Építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető az e rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében tájékoztatást kérhet és konzultációt kezdeményezhet az önkormányzati főépítésznél, foglalkoztatása hiányában a polgármesternél.

24. § (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a tájba illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie, úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéshez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.

(2)¹⁰ Igény esetén az önkormányzati főépítész, foglalkoztatása hiányában a polgármester bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít. A szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész, foglalkoztatása hiányában a polgármester javaslatot tehet a tervezett épület vonatkozásában a terven, a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(3) A kérelemhez csatolható az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.

(4) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(5)¹¹ A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, foglalkoztatása hiányában a polgármester feladata. Az önkormányzati főépítész, foglalkoztatása hiányában a polgármester által elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

25. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település teljes közigazgatási területén

a) új építmény építésügyi engedélyezési eljárását,

b) meglévő építmény településképet érintő bővítésére, átalakítására irányuló építésügyi, fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.

2. A véleményezési eljárás részletes szabályai

26. §¹²

27. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3)¹³

(4) A polgármester minden esetben kikéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját. A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, vagy a kérelmezőnek.

(5) A polgármester véleményében

a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

c) a kérelem vagy az építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

d) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

(6) A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a (4) bekezdés szerinti véleményét.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

28. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1.-2., 4.-9., 11.-13., 21., 23., 27. pontokban foglalt tevékenységek;

(2) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;

(3) amikor a településrendezési eszköz a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján előírja.

(4)¹⁴ meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.

(5) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(6) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:

a) kirakat kialakítása,

b) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése

c) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.

2. A bejelentési eljárás részletes szabályai

29. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.

(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.

(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentővel.

(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

1. A településképi kötelezési eljárás

30. § (1)¹⁵ Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi követelmények teljesítése érdekében.

(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul,

(3) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(4)¹⁶ Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.

(5)¹⁷

(6)¹⁸ Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést ad ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

2.¹⁹ A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

31. §²⁰ (1) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során a magatartás elkövetőjével szemben, amennyiben megállapítja, hogy az építési tevékenységre a korábban kiadott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben vagy a településképi véleményezési eljárás során kiadott véleményben foglalt településkép követelmény megsértésével került sor.

(2) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3) A településkép-védelmi bírság összege 100 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet.

(4) A településkép-védelmi kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

32. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

X. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. Hatálybalépés

33. § E rendelet 2019. január 1-én lép hatályba.

2. Hatályon kívül helyező rendelkezések

34. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

1. Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása

	Név	Leírás
1.	Templom – Malom – Kastély és környezete	Templom u., Tanai u., hrsz.:279, 273/3 utak által határolt tömb

2. A helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”

	Megnevezés	Település/településrész	Utca, házszán	Hrsz.
1.²¹
2.	Lakóház		Tanai u. 9.	383.
3.	Lakóház		Malom u. 8.	20.
4.	Lakóház		Tanai u. 3.	386.
5.	Lakóház		Ország út 3.	334.
6.	Malom		Tanai utca 1.	390.
7.	Posta		Fő utca 3.	396/2.
8.	Feszület			39.
9.	Feszület			334.
10.	Kőszobor			39.
11.	Templom			146.

2. melléklet a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

1. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

	Név	Leírás
1.	Mezőgazdasági terület	a 87-es számú főúttól délre, dél-keletre eső terület; a 012.hrsz-ú közúttól észak, északkeletre eső terület; a 082. hrsz-ú közúttól nyugatra és keletre eső terület; a 08444. jelű Tanakajd-Vép összekötő úttól nyugatra és keletre eső területek; a 012. hrsz-ú közúttól délre eső területek;
2.	Falusias terület	a Fő utca páros oldala, az Ambrózy sétány lakóingatlanokkal beépített oldala, a 87. számú főút és a Gyöngyös műcsatorna által határolt tömb; A Zrínyi utca páros oldala és a Gyöngyös műcsatorna által határolt tömb; A Malom utca páros oldala; A Fő utca, a 012. hrsz-ú közút és a Gyöngyös műcsatorna által határolt terület;
3.	Zöld terület	A 0113. hrsz-ú parkoló és a 145. hrsz. alatt található sportpálya területe
4.	Erdő terület	Kajdi temetőtől délre eső terület és a 043. hrsz-ú Sárdi terület
5.	Ipari terület	Kajdi major területe a 078. és 079. hrsz-ú ingatlanokon és a 390. hrsz-ú Malom területe
6.	Településközpont terület	A 168/1. hrsz-ú ingatlan (önkormányzati hivatal, orvosi rendelő, ifjúsági ház) és a 146. hrsz-ú ingatlan (templom) által határolt tér
7.	Karaktert őrző terület	Ambrózy sétány, Tanai utca, Csordahajtó út és 085/2. hrsz-ú közút által határolt terület (Ambrózy kastély területe)
8.	Egyéb terület	A 7. és 062/3. hrsz-ok alatt található kajdi temető és a 0155. hrsz. alatt található tanai temető területei
9.	Kereskedelmi, szolgáltató terület	A 152., 154., 155. és 156. hrsz-ú ingatlanok területe

2.²² A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása, térképi bemutatása null

1. függelék a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Régészeti lelőhelyek

	település	lelőhely száma	név	hrsz
49133	Tanakajd	1	Halomi-dűlő	047/2, 047/3, 047/4
49134	Tanakajd	2	Halomi-dűlő II.	047/4, 048/16, 048/9, 048/19,048/18
53376	Tanakajd	3	Sárdi	043/5, 038/4, 040/2, 043/6, 038/3
53377	Tanakajd	4	Temetői út	062/6, 062/7, 024/1, 25/1, 24/2, 27, 126/1, 126/2, 399, 062/2
53378	Tanakajd	5	Templom	145/1, 145/2, 145/3, 146, 148/1, 150, 151/1, 168/1, 170/2, 171, 169/2, 167/3, 167/1, 166
53379	Tanakajd	6	Berekalja	015, 012/1, 018/7, 014/1, 03, 04, 05/13, 05/2, 05/12, 05/14, 05/6, 05/10, 05/11
53380	Tanakajd	7	Tanai temető	304, 305/1, 310, 337, 297, 298,301, 311/5, 311/4
53381	Tanakajd	8	Rádiótoronytól Ny-ra	0101/8, 0101/3, 0101/20, 0101/19, 0101/18, 0101/17, 0101/16, 0101/15
53382	Tanakajd	9	Rádiótorony	0101/8, 0101/6, 0101/3
53384	Tanakajd	10	Kajdi-átol	0112/7
53385	Tanakajd	11	Réti-dűlő	0117/3, 0117/4
53386	Tanakajd	12	Szűkös	095/2
53390	Tanakajd	13	Halomi	043/3, 043/4, 047/1, 047/2, 047/3, 047/4, 048/11, 048/12, 048/13, 048/14, 048/15, 048/16, 048/19, 048/18, 024/1
53391	Tanakajd	14	Kishalmok	048/11, 048/12, 050, 049/23,
53392	Tanakajd	15	Felső-mező, Kishalomtól K-re	048/7, 048/11,
56123	Tanakajd	16	Ér és Cséve között II.	088, 090, 091
68909	Tanakajd	17	Lipárttól É-ra	520/2, 0107, 0108/3, 0106, 0100, 0105, 0104/1
68911	Tanakajd	18	Kajdi major	083, 079, 078/3
56121	Táplánszentkereszt	9	Alsókajdi-sarok	028/5, 028/6, 028/7, 028/8, 028/9, 028/1, 095/2
56122	Táplánszentkereszt	10	Országút és Ér között	03/2, 086/5

2. függelék a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

Műemlékek

	azonosító	cím	védelem	bírság kategória	védési ügyiratok	helyrajzi szám
8095	28285	v.Ambrózy kastély ex-lege műemléki környezete	Műemléki környezet			336, 277, 278, 279, 273/10, 273/11, 273/12, 273/13, 273/15, 273/16, 273/17, 273/18, 273/19, 273/3, 273/4, 273/5, 273/6, 273/7, 273/8, 273/9, 271, 272, 386, 385, 384, 383, 382, 381, 380, 379, 378, 376, 375, 374, 373, 274, 085/2
8095	9455	Tanai u. 12. v. Ambrózy kastély	Műemlék	II.	22509/1958. ÉM 120344/1958. MM	275/1, 275/2, 275/3

3. függelék a 8/2018. (XII. 21.) önkormányzati rendelethez

A Növénytelepítésre nem javasolt növények listája

Tiltott, inváziós fajok listája

Magyar név	Tudományos név
Borfa, tengerparti	Baccharis halimifolia
Kaliforniai tündérhínár	Cabomba caroliniana
Vízijácint	Eichhornia crassipes
Perzsa medvetalp	Heracleum persicum
Sosnowsky-medvetalp	Heracleum sosnowskyi
Hévízi gázló	Hydrocotyle ranunculoides
Fodros átokhínár	Lagarosiphon major
Nagyvirágú tóalma	Ludwigia grandiflora
Sárgavirágú tóalma	Ludwigia peploides
Sárga lápbuzogány	Lysichiton americanus
Közönséges süllőhínár	Myriophyllum aquaticum
Keserű hamisüröm	Partenium hysterophorus
Ördögfarok keserűfű	Persicaria perfoliata
Kudzu nyílgyökér	Pueraria montana var. lobata
Közönséges selyemkóró	Asclepias syriaca
Vékonylevelű átokhínár	Elodea nuttallii
Bíbor nebáncsvirág	Impatiens glandulifera
Felemáslevelű süllőhínár	Myriophyllum heterophyllum
Kaukázusi medvetalp	Heracleum mantegazzianum
Óriásrebarbara	Gunnera tinctoria
Tollborzfű	Pennisetum setaceum
Aligátorfű (papagálfű)	Alternanthera philoxeroides
Japán gázlófű	Microstegium vimineum

A 14. § (1) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

A 14. § (2) bekezdését a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

A 17. § (1) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴

A 17. § (3) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵

A 20. § (2) bekezdését a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

A 20. § (3) bekezdését a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

A 20. § (4) bekezdését a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

A 21. §-t a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁹

A 23. § a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰

A 24. § (2) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹

A 24. § (5) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²

A 26. §-t a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

¹³

A 27. § (3) bekezdését a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁴

A 28. § (4) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

¹⁵

A 30. § (1) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶

A 30. § (4) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷

A 30. § (5) bekezdését a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 10. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

A 30. § (6) bekezdése a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 2. alcím a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

²⁰

A 31. § a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

²¹

Az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 1. sorát a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

²²

A 2. melléklet 2. pontja a Tanakajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.