1. § A HÉSZ mellékleteinek megnevezése:

2. § (1)

(2)

(3)

4. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

6. § Kerítés létesítés szabályai:

1. A Mko jelű korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek telek határvonalain kerítés nem létesíthető.

(2)

(3)

(4)

(5)

7. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt terület felhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3)

(4)

9. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2)

(3)

(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 3,0 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.

(7) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(8)

(9)

(10)

10. § Általános előírások:

(1)

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

11. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(3) Az Lf lakóterületre vonatkozó övezeti előírást a 6. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb kialakult építmények bontásukig megtarthatók.

(5) Az Lf jelű 4,5(6,0) építménymagasságú övezetben új épület elhelyezhető 6,0 m építménymagsággal amennyiben a szomszédos épületek között van legalább 6,0 m építménymagasságú épület.

(6) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

12. § Általános előírások:

(1)

(2) A területen önálló parkolóház, üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(4)

(5) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállítójárművek számára.

13. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2) A településközpont övezeti előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3)

14. § Általános előírások:

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A rendezési terv szerint az üdülőterület lehet:

(3)

15. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(4)

17. § Általános előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú építmények, mező- erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

18. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján két övezetekre tagozódnak.

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti egyedi és részletes előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételével, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 15,0 m legyen.

18/A. § 1. A területen az OTÉK 20. § (4) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el legalább 3,0 m építménymagassággal.

2. Az ipari területen kivételesen elhelyezhető:

3. Az egyéb ipari gazdasági terület övezeti előírásait a 10. számú melléklet tartalmazza.

(4)

(5)

(6) A területet kiszolgáló gazdasági forgalmat a község É-i részén kijelölt tehermentesítő út igénybevételével kell megoldani külön forgalmi vizsgálat alapján, amennyiben az a település lakóterületeinek jelentős terhelését okozza.

19. § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11. §; 12. §; 13. §; 14. §; 15. §; 16. §; 17. §; 18; 18/A. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

(3) A sportterületen mindenfajta sportépítmény elhelyezhető legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(4) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

20. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A K-S sportterületre vonatkozó övezeti előírás:

22. § Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

(2)

(3)

(4)

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

(7)

(8) A tervezett Püspökmolnári csomópont kialakítására és helyigényének rögzítésére tanulmányterv készítendő a végleges nyomvonalak ismeretében.

(9) A tervezett gyorsforgalmi utak területének véglegesítése után a nyomvonalakon bányászati tevékenység csak úgy végezhető, amennyiben az út tanulmánytervben igazoltan nem okozza a majdani útépítés műszaki akadályát, vagy indokolatlanul nagy költségét.

(10) A Kök jelű vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:

23. § (1) A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélességét a 11. számú melléklet tartalmazza.

(2)

(2) A közmű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület. Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

(4)

24. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket elsősorban közterületen, magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.

(2) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

25. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

(4) A KP jelű kegyeleti park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

26. § Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

27. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

28. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

29. § (1) Az övezet jele V.

(2) A területen vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, a vízi sport, a sporthorgászás és az üzemeltetéssel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(3)

(4) Horgásztavak esetén a higiéniás feltételeket legalább vizes blokk kialakításával (WC, mosdó) kell biztosítani.

29/A. § (1) A nyersanyag lelőhely a község területén működő Püspökmolnári III és Püspökmolnári IV. kavicsbányák külterületi szabályozási terven jelölt területeit foglalja magába.

(2) A K-Ny jelű nyersanyag lelőhely területen különleges terület a működő a külszíni bánya fenntartásával, működtetésével összefüggő épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

(3) A területen kizárólag a működtetéshez, rekreációhoz szükséges üzemi, adminisztrációs és szociális jellegű épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 3 %-os beépítéssel. A bányászati tevékenység befejezése után az épületeket el kell bontani, legkésőbb 12 hónapon belül, a tulajdonos kötelezettségére.

(4) Az övezetben folytatott bányászati tevékenység befejezése után, bányászati rekultivációt kell végrehajtani a rekultivációs tervekben meghatározottak szerint.

(5) Új bánya kutatás, új bányatelek fektetése, illetve bővítése kizárólag a külterület szabályozási terven nyersanyag lelőhely különleges területen és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a bányászati tevékenység negatív környezeti hatása (pl. határértéket meghaladó zaj-, rezgésterhelés, légszennyező hatás) a bányászathoz kapcsolódó előzetes vizsgálatban, illetve környezeti hatásvizsgálatban igazolt módon, a Szabályozási terven jelölt beépítésre szánt területeket nem érinti és természeti értéket nem veszélyeztet.

(6) Az ökológiai hálózattal érintett területeken új bányakutatás, bányanyitás, bányatelek fektetése, illetve bővítése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával történhet.

(7) A bányászati tevékenységgel érintett régészeti területeket védőpillérbe kell foglalni.

30. § (1) A rendelet előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2)

(3)

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

33. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

35. § (1)

(2)

(3) Az alaprendelet 2003. szeptember 1-én lépett hatályba. A II/2007.(II.16.) sz. módosító rendelettel beiktatott rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált, illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(4) E rendelet 2012. január 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(5) E rendelet 2012. augusztus 01. napján lép hatályba, de rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

(6) E rendelet 2013. április 23-á lép hatályba, de rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.